Az El Niño időjárási jelenség az előrejelzések szerint a következő hónapokban tovább erősödik, az év végére nagyon erőssé válhat, és hatásai 2027-ben is érvényesülhetnek – közölte csütörtökön a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
A WMO globális előrejelző központjainak prognózisai szerint közel 100 százalékos annak a valószínűsége, hogy az El Nino 2027 februárjáig fennmarad. A szervezet szerint a rendkívül meleg trópusi csendes-óceáni vizek kedveznek a jelenség további erősödésének.
A WMO közlése szerint a közép- és kelet-egyenlítői Csendes-óceán térségében a Nino 3.4 index – amely a tengerfelszín hőmérsékleti eltérését méri – május és július között átlagosan 1,5 Celsius-fokkal, júliusban pedig 2,0 Celsius-fokkal haladta meg a szokásos értéket. Július vége és augusztus közepe között a heti értékek mintegy 2,2-2,6 Celsius-fokos pozitív eltérést mutattak.
A felszín alatti óceáni hőmérsékletek egyes területeken júliusban és augusztus elején több mint 8 Celsius-fokkal voltak magasabbak az átlagosnál.
A WMO szerint a felszíni és a felszín alatti hőmérsékleti viszonyok egyaránt a jelenség fennmaradását és további erősödését támasztják alá.
A WMO szerint ez az első alkalom, hogy az El Niño/La Nina helyzetértékelése ennyire egyértelmű előrejelzést adott, ami a szervezet kiterjedt előrejelző hálózatán belüli erős egyetértést tükrözi.
Az El Niño a kelet-csendes-óceáni tengerfelszíni hőmérsékletnek a passzátszelek gyengülésével összefüggő, időszakosan jelentkező felmelegedése. Természetes éghajlati jelenség, amely rendszerint két-hét évente alakul ki, és általában legfeljebb egy évig tart.
Jelentősen módosíthatja a csapadék- és hőmérsékleti viszonyokat világszerte, és növelheti az árvizek, az aszály, a szélsőséges hőség, valamint más szélsőséges időjárási események kockázatát.
António Guterres ENSZ-főtitkár szerint az El Niño „a szemünk előtt válik egyre erőteljesebbé”, és a tudományos eredmények nem hagynak kétséget afelől, hogy a bolygó ismeretlen vizekre evezett, amelyek egyre melegebbek.
Celeste Saulo, a WMO főtitkára közölte: a szervezet a nemzeti meteorológiai és hidrológiai szolgálatokkal együtt fokozza a felkészülési és korai előrejelzési erőfeszítéseket a rendkívüli eseményre.
Hangsúlyozta, hogy az El Niño ereje önmagában nem határozza meg, milyen súlyos következményekkel jár majd egy adott országban vagy térségben. Hatásai a földrajzi elhelyezkedéstől és az évszaktól is függnek, és más éghajlati tényezők, köztük az Indiai- és az Atlanti-óceán állapota is módosíthatja őket.
A WMO szeptember és november közötti időszakra vonatkozó többmodellű előrejelzései szerint szinte valamennyi szárazföldi térségben nő az átlagosnál magasabb hőmérséklet valószínűsége, miközben a csapadékviszonyok a Csendes-óceán felett kialakult erős El Niñóra jellemző légköri reakciót mutathatnak.
Felvidék.ma/MTI
