Sokan és sokszor figyelmeztettek már rá, hogy a tudomány és a technika fejlődése odáig vezetett, hogy az ember elkezdett istent játszani, s olyan dolgokba avatkozik be, melyekbe nem szabadna, aminek a kimenetele nemcsak etikai kérdéseket vet fel, hanem egyben súlyos veszélyeket rejt magában. Gondolunk itt a génmanipulációra, a klónozásra, vagy épp a megállíthatatlanul fejlődő mesterséges intelligenciára.
A mesterséges intelligencia mára vitathatatlanul az életünk részévé vált. A generatív MI-modellek az emberi kreativitást tükrözve beszélgetnek velünk, kognitív feladatokat végeznek el, vagy pillanatok alatt legyártanak a közösségi médiában vírusként terjedő mémeket a kérésünkre.
Az ember tehát megteremtette a százszázalékos intelligenciát, mely messze okosabb nála, tökéletes tudással, pengeéles logikával rendelkezik, emberi érzések nélkül.
Ekkora tudással viszont természetszerűleg válik önállóvá és függetlenné, ami ebben az esetben egy emberfeletti hatalmat is jelent majd számára. Hogy ez már a fejlesztőkben is komoly aggodalmakat kelt, azt az OpenAI társalapítójának és vezérigazgatójának szavai is megerősítik.
Miután megjelent az OpenAI eddigi legjobb AI-modellje, ennek bejelentését követően Sam Altman kifejtette, hogy a modell olyan nagy tudású lehet, hogy talán soha nem fogjuk teljesen megérteni. Ennek kapcsán több komoly aggályt is megfogalmazott. Kifejtette, hogy a fejlesztés olyan szakaszába értek, ahol megítélésük szerint indokolt az óvatosság.
„A mesterséges intelligencia rendkívül nagy képességűvé válik; senki sem érti teljesen, milyen következményekkel jár mindez” – folytatta.
A The Information beszámolója szerint sokkal nehezebb belelátni abba, hogyan dolgozik az Astra, pontosabban milyen „gondolkodási” folyamat révén jut el az eredményeihez. Mivel működésének egy részét elrejti a külső megfigyelők elől, jóval nehezebben – szélsőséges esetben akár egyáltalán nem – ellenőrizhető.
Ennél is tovább ment a mesterséges intelligenciával szembeni fenntartások tekintetében Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, aki szerint egyenesen „egzisztenciális kockázatot jelenthet az emberiségre”. „Mindent meg kell tennünk azért, hogy sziklaszilárd garanciákat teremtsünk a mesterséges intelligencia biztonságához, mielőtt túl késő lesz” – fogalmazott.
A főbiztos arra is figyelmeztetett, hogy az MI feletti szinte korlátlan hatalom mindössze néhány ember kezében összpontosul.
Meglátása szerint az MI fejlesztésében és ellátási láncaiban érintett országoknak közösen kellene meghatározniuk azokat a határokat, amelyeket az MI fejlesztése során nem szabad átlépni, azaz a mesterséges intelligenciával járó kockázatok mérséklése érdekében nemzetközileg összehangolt szabályozást sürget. A mesterséges intelligencia fejlesztésének meghatározó szereplői közé tartozik egyebek mellett a Meta, az Anthropic, az OpenAI és a Google.
A mesterséges intelligencia (MI) tehát számos haszna mellett komoly kockázatot jelent az emberiségre – a munkahelyek megszűnése, a hamis információk terjedése, a hatalmas energiaigény és talán a legnagyobb veszély, az emberi irányítás, a kontroll elvesztésének esélye miatt. A fejlesztés pedig nem áll meg, öles léptekkel halad, komoly versenyelőnyben a szabályozással. Egyre sürgetőbb kérdés, hogy nehézkes bürokratikus eszközökkel sikerül-e időben visszaparancsolni a kiszabadult szellemet a palackba…
NZS/Felvidék.ma
