Pozsonyban, a Magyar Nagykövetség Liszt Intézetében rendezte meg a Pro Civis Polgári Társulás konferenciáját, amelyen részletesen ismertették a társulás tevékenységét, az általuk megalkotott Törvénytár rendszerének megújulását és a kisebbségi nyelvhasználat további lehetőségeit.
Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke bevezetőjében köszöntötte a rendezvény résztvevőit, majd beszámolt társulásuk céljairól, működésükről a kezdetek óta.
A társulás a Bethlen Gábor Alap támogatásával jött létre 2016-ban azzal a küldetéssel, hogy olyan adatbázist alkossanak meg, amely anyanyelvünkön segíti az önkormányzatok, a lakosságot szolgáló hivatalok, közintézmények munkáját, hathatós segítséget nyújtson a jogászoknak, tolmácsoknak, a hivatalos szövegek fordítóinak, de lényegében valamennyi állampolgárnak.
Fontos tapasztalatuk az, hogy bár állandóan felhívják a figyelmet állampolgári jogaink gyakorlására, a kisebbségek sok esetben nem élnek ezzel. Ezért úgy érzik, szintet kell lépni és a modern technológia lehetőségeivel kell élni. A megújult Törvénytárral ezt kívánják elérni.
Őry Péter (Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
Majd Tóth László, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kulturáért Felelős Minisztérium főosztályvezetője tolmácsolta Heidl György, a minisztérium felelős államtitkárának üzenetét, aki levelében így fogalmazott: „Ami a határ egyik oldalán magától értetődő, természetes, az a határon túl már mindennapi feladat.
Azért és akkor marad meg a kisebbségi nyelv, ha foglalkoznak vele, dolgoznak érte, és nemcsak a szervezetek, hanem minden az adott nyelven – esetünkben magyarul -beszélő ember, közösség. Ezért rendkívül fontos a széleskörű anyanyelvi közeg építése és fenntartása. A Pro Civis ennek határait tolja tovább addig, ahol jog szerint is lenniük kellene: a közigazgatásban, a hivatalos ügyintézés világába.”
Tóth László (Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
A Kisebbségi nyelvhasználat: jogvédelem és megmaradás című konferencián az előadók és szekcióvezetők három panelbeszélgetésen járták körül a nyelvhasználat, a törvények fordításának, a mesterséges intelligencia alkalmazásának témáját a mindennapi gyakorlatban.
Az első beszélgetésen Tárnok Balázs, a FUEN alelnöke és Kállay András, a Pro Civis Polgári Társulás munkatársa Kotiers Róza moderálásával arról is szóltak, miként újult meg a www.torvenytar.sk oldal. Tárnok Balázs elmondta, hogy tapasztalatuk szerint a kisebbségek minden országban más problémákkal küzdenek és ezek kezelésében igazság szerint állami részvételre van és lenne szükség.
A kisebbségi nyelvhasználat elősegítésében pedig döntő fontosságú lehet az új technológiák alkalmazása, de ugyanakkor az állami részvételre is szükség lenne.
Kállay András elmondta, hogy a társulás az elmúlt időszakban hatalmas mennyiségű munkát végzett el, hiszen magyarra fordítottak több törvényt, mintegy 80 000 oldalnyi anyagot, 120 jogszabályt, a közúti közlekedés törvényeit. Ezek a munkák több hónapot vettek igénybe, majd újabb hónapokat a szöveg lektorálása.
Tárnok Balázs, Kállay András és Kotiers Róza (Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
Munkájukat most már a metserséges intelligencia jelentősen felgyorsíthatja, amellyel nemcsak időt takarítanak meg, hanem a munkafolyamat költségei is csökkennek. A visszajelzések szerint a törvénytár anyagait számos jogász használja és még az Ipoly-hidak építésének jogi vonatkozásaiban is sikerrel alkalmazták. A törvénytárat ugyan a kormánynak kellett volna megvalósítani, de örvendetes, hogy ezt egy civil szervezet vállalta.
Meglátásuk szerint apró lépésekkel haladnak előre az anyanyelvi törvények használata terén, a folyamatos érdekérvényesítésben, de legalább már érezhető az eredmény.
A második panelbeszélgetésben Dančo Jakab Veronika és Németh Takács Henrietta nyelvészek Kocur László szekcióvezetővel a közigazgatási szakfordítás buktatóit járták körül. A jogi szakfordítás ugyanis rendkívül nehéz és felelősségteljes feladat, hiszen annak pontosnak kell lennie és egyben egységes magyar terminológiát kellene tartalmaznia. Ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy tükörfordítást alkalmazzanak-e, vagy a szlovák verzióhoz ragaszkodjanak. Ugyanakkor figyelembe kell venni a tartalmi eltéréseket is.
Arra törekszenek, hogy egységes szakterminológiát alakítsanak ki, egyeztetve a Magyarországon használt jogi kifejezésekkel, bár sok esetben ezek eltérnek a szlovákiai jogi fogalmaktól.
A nyelvészek komoly gondnak tekintik, hogy Szlovákiában nincs terminológiai képzés, kevés az a szakember, aki ezzel a témakörrel foglalkozna, valamikor ezt a Gramma iroda munkatársai végezték, majd a somorjai Fórum Intézet szakemberei, de több megbízható fordítóra lenne szükség.
Dančo Jakab Veronika, Németh Takács Henrietta és Kocur László (Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
A harmadik panelbeszélgetésen Cserép Gergely, az Entel Műszaki Fejlesztési Kft. és Asztalos Zoltán, az EGM Kft. munkatársai Tilajcsik Dóra szekcióvezetővel a mesterséges intelligencia, a technológiai fejlesztések és a programozás lehetőségeiről beszélgettek. Megállapították, hogy a mesterséges intelligencia a kisebbségi nyelvek fordítására nagyszerű lehetőségeket biztosít, csak élni kell a lehetőségekkel.
Például elképzelhetetlen módon felgyorsít folyamatokat, tény azonban, hogy az ember nélkül a mesterséges intelligencia sem mindenható.
Többek között a fordítások tekintetében szükség van szakmai ellenőrzésre, mert a jogi, közigazgatási szövegeknek tűpontosaknak kell lenniük. Szóba került ezzel kapcsolatosan az is, hogy indokolt vagy alaptalan az a félelem, hogy a mesterséges intelligencia elveszi, illetve korlátozza az emberek munkalehetőségét. Erre az egyértelmű válasz az, hogy nem. Azonban arra kell használni, amire való, céltudatosan és felelőtlenül semmiképpen.
Cserép Gergely, Asztalos Zoltán és Tilajcsik Dóra (Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
Őry Péter a konferencia zárszavában ismét felhívta a figyelmet az immár megújult törvénytár alkalmazására és arra, hogy anyanyelvünket bátran használjuk a családi környezeten kívül is.
Éljünk jogainkkal, érvényesítsük a magyar nyelvet a hivatalokban, közigazgatásban, ügyeink intézésében, hiszen Szlovákiában a kisebbségi nyelvek használatának törvényi kerete több évtizede létezik, az 1999-ben elfogadott 184/1999-es törvény szerint a nemzeti kisebbségek tagjai a hivatali érintkezésben, ügyeik intézésében használhatják anyanyelvüket. A lehetőséggel persze élni is kell!
(BM/Felvidék.ma)
