A robotok nem adnak tartós megoldást az idősek növekvő aránya miatt felmerülő munkaerőhiányra. Bár így felgyorsulhat az automatizáció, de csak bizonyos gazdasági szerkezet mellett lehet ezzel érdemben ellensúlyozni a munkaerő fogyásának hatását – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóinak öt OECD-országot átfogó friss vizsgálatából.
A Corvinus Egyetem három kutatója Dél-Korea, Ausztrália, Olaszország, Magyarország és Törökország példáján szimulációval vizsgálta, hogy a népesség öregedése és a robotizáció együtt milyen hatással vannak a hosszú távú gazdasági teljesítményre. Kuncz Izabella, Németh Petra és Szabó-Bakos Eszter eredményei szerint az öregedés rövid távon mind az öt vizsgált, más-más demográfiájú és technológiai profilú országban növeli a robotok használatát, mert a szűkülő munkaerőt a vállalatok egyre inkább gépekkel helyettesítik.
A szakirodalomban eddig feltárt összefüggés szerint az elöregedő társadalmakban növekszik a megtakarítási hajlandóság, ami csökkenti a kamatlábakat és ennek következtében a robotok bérleti díját, ezáltal ösztönözve a vállalatokat több robot munkába állítására.
A Corvinus friss kutatása szerint azonban a robotizáció ütemét jobban befolyásolja a magasan képzett dolgozók aránya és a termelés technológiai szerkezete, mint az, hogy milyen gyorsan öregszik a társadalom. Azokban a gazdaságokban, ahol a technológia a magasan képzett munkaerő kiaknázására szolgál, a robotállomány növekedése gyorsabb és jelentősebb is.
Ugyanakkor hiába növeljük a magasabban képzett munkavállalók arányát, az sem garantál gyorsabb egy főre jutó GDP-növekedést. A folyamatnak emellett van egy természetes, népesedésalapú korlátja. Ahogy fogy a magas jövedelmű, megtakarításra képes aktív népesség, egyre kevesebben tudják finanszírozni a további robotberuházásokat. A robotállomány növekedése ezért jelentős lehet, de végső soron véges folyamat.
„Az automatizáció előnyei nem egyenletesen oszlanak meg, és az, hogy mennyire és milyen tartósan képes enyhíteni az öregedés költségeit, erősen országfüggő. Magyarországon és Törökországban például átmenetileg nőhet az egy főre jutó GDP, részben azért, mert a termelés nagyobb mértékben támaszkodik alacsonyabban képzett munkaerőre, amelyet a robotok könnyebben kiválthatnak. Dél-Koreában, Ausztráliában és Olaszországban azonban várhatóan eleve csökkenni fog az egy főre jutó GDP a robotizáció hatására” – hangsúlyozták a szerzők.
A kutatás másik eredménye szerint a több robot sokszor a hagyományos tőke helyére lép, így a robotállomány bővülése nem feltétlenül jár együtt a teljes tőkeállomány növekedésével.
A magasan képzett munkavállalók relatív bérjövedelme csökken, így a magasabb és alacsonyabb képzettségű dolgozók közötti bérkülönbség szűkülhet, miközben a jövedelmek egyre nagyobb része származik a tőkéből és az automatizációból.
A világ jelenleg leginkább automatizált országa a Koreai Köztársaság, ahol a robotsűrűség 2023-ban úgy alakult, hogy kb. ezer robot működött tízezer munkavállalóra vetítve a Nemzetközi Robotikai Szövetség adatai szerint, Magyarországon ez a mutató a becslések szerint ennek csupán a tizede.
A tanulmány a Technology in Society folyóirat 2026. szeptemberi kötetében jelent meg.
Sajtóközlemény, Budapesti Corvinus Egyetem / Felvidék.ma
