A magyar tudomány ünnepe alkalmából gróf Széchenyi Istvánra emlékeztek hétfőn, november 2-án a nagycenki Széchenyi Mauzóleumban, majd a sopronpusztai Akadémiai emlékerdőben elültették a 201. hársfát.
A magyar tudományt 1997 óta ünneplik november 3-án annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István gróf ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.
A Jubileumi Tudományünnep 2026 – nyitóünnepségre november 3-án 10.00 órától kerül sor Budapesten MTA Székház Díszteremében. Az MTA és Könyvtára bicentenáriumi emlékéveit lezáró Jubileumi Tudományünnep rendezvényei november 3–13. között valósulnak meg.
Pósfai Mihály: a szabadon gondolkodó ember az emberiség jövőjének záloga
A mesterséges intelligencia korában az emberiség jövőjének záloga a szellemi erőfeszítésre képes, kíváncsi és szabadon gondolkodó ember lehet – hangsúlyozta Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Jubileumi Tudományünnep megnyitóján kedden Budapesten.
A Szabadság és Tudomány címet viselő, az 1956-os forradalom előtt tisztelgő rendezvénysorozaton mondott köszöntőjében Pósfai Mihály kiemelte: a kutatóknak szabadságot kell kapniuk a saját kíváncsiságuk követésére még akkor is, ha munkájuk haszna előre nem ítélhető meg, hiszen a nagy eredményekhez eredeti ötletekre és kérdésekre van szükség. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy a tudomány szabadsága nem magától értetődő. Az 1956-os forradalomra emlékezve megemlékezett azokról, akiknek életét és pályáját kettétörte a történelem.
Hozzátette: a jelenlegi feladat az, hogy a következő nemzedékek szabadon és biztonságban dolgozhassanak, amihez kiszámítható támogatásra és önálló tudományos intézményekre van szükség. Az Akadémia vezetése a kormánnyal együttműködve igyekszik biztosítani ezeket a feltételeket – mondta.
mti/Felvidék.ma
