Tegnap kora délután tartották Komáromban azt a nyilvános szakmai fórumot, amelynek témáját a komáromi új Duna-híd megépülése kapcsán építendő elkerülő út nyomvonala, illetve megvalósulási esélyei képezték.
A kora délutáni időpont ellenére sokan eljöttek az elkerülő úttal kapcsolatos szakmai fórumra; a Tiszti pavilon díszterme teljesen megtelt. A fórumon felszólalt Komárom városfejlesztési főosztályának vezetője, a Szlovák Útkarbantartó Vállalat, valamint a HBH projektiroda képviselője. Jelen voltak a Nemzeti Autópálya Társaság, az INEKO és a Közlekedési és Fejlesztési Minisztérium munkatársai, illetve felszólalt Bastrnák Tibor képviselő is. A szakmai előadások ismertetése után a lakosok kérdéseket intézhettek a szakemberekhez, illetve kinyilváníthatták véleményüket a témában.
Sem a képviselőknek, sem a lakosoknak nem tetszik
Bevezetőjében Szabó Ingrid, a városfejlesztési főosztály vezetője röviden vázolta a hídépítés gondolatának előzményeit. Beszélt a jelenleg érvényes, 2005-ben készült területrendezési tervről, melyben a Holt-Vág felett húzódó elkerülő út szerepel. Ezt a rövidebb, szakmai nevén B variánst, többen is bírálták, mivel a Holt-Vág medrének legszélesebb szakaszán épülő híd tönkretenné a város egyetlen pihenőövezetét. Ezért készült egy hosszabb, szélesebb ívű A variáns, amely északabbra húzódna, érintve Gadóc városrészt, amely érthetően a Gadócon élőknek okoz gondot. Szabó Ingrid elmondta, a jelenlegi javaslatok közül egyik variánst sem támogatták a képviselők a legutóbbi testületi ülésen, és a város lakosai is tiltakoztak, még aláírásgyűjtést is kezdeményeztek.
Megtelt a Tiszti pavilon (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Bonyolult és hosszadalmas folyamat
Szabó Ingrid elmondta, az elkerülő út nyomvonalát a törvény szerint csak akkor lehet megváltoztatni, ha előtte megváltoztatják Nyitra megye területrendezési tervét, mivel a város területrendezési tervének összhangban kell lennie a felsőbb közigazgatási egység területrendezési tervével. A változtatásokat a képviselő-testület indítványozhatja, ám a folyamat hosszadalmas, hiszen egyeztetni kell a Szlovák Útkarbantartó Vállalattal, a Nemzeti Autópályakezelő Társasággal, a Nyitra Megyei Hivatallal, a környező településekkel, valamint a Közlekedési és Fejlesztési Minisztériummal, amely végső soron finanszírozza a beruházást. Az így kidolgozott, sokoldalú egyeztetéseken átment terveket végül a Nyitra megyei képviselők hagyhatnák jóvá, és csak ezután kerülhetne be Komárom városának új területrendezési tervébe.
Véleménye szerint viszont az elkerülő út megépülése elengedhetetlen, hiszen Komárom nem tudja majd elviselni a híd miatt megnövekvő főként teherforgalmat, amely a városon keresztül haladna. Mint mondta, az elkerülő utak megépítése során szinte lehetetlen olyan javaslatot találni, amely mindenkinek megfelel majd, éppen ezért annak a változatnak kell elsőbbséget élveznie, amire nagyobb szüksége van a városban élőknek.
Az új Duna-híd terve (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Szakmai előadások az új Duna-hídról
A Szlovák Útkarbantartó Vállalat főmérnöke, Peter Pšenek az új híd építésének jelenlegi állapotáról elmondta, kivitelezésének koordinátora Magyarország, a projekt uniós, szlovák és magyarországi források felhasználásával valósul meg, elkészülésének végső időpontja pedig 2019. december 14. A híd megépülésének technikai részleteiről Ladislav Nagy mérnök számolt be a fórumon. Ezek alapján a hatszáz méter hosszú hídon kétszer egysávos főút vezet majd, kerékpárutat és járdát is kialakítanak rajta. Az egypilonos hídszerkezet öt nyílásból áll majd, melyek közül három a meder felett, kettő pedig a szlovák oldali ártéren lesz.
Csak a jelenlegi állapotokról készültek felmérések
A HBH projekt – projektiroda képviseletében Tatiana Blanárová tartott beszámolót az észak-déli főút megvalósítási tanulmányáról, mely magába foglalta a komáromi elkerülő út szükségességét is. A projektiroda által készített tanulmányban leginkább a jelenlegi helyzetet értékelték, úgymint a két Komáromot összekötő, 120 éves Erzsébet híd forgalmát, a Komárom városán keresztülhaladó forgalmat, a kereszteződések túlterheltségét és az I/64-es (Komárom–Érsekújvár) és I/63-as (Komárom–Pozsony) főutak forgalmát.
A hétnapos felmérést a nap 24 órájában végezték, megállapítva, hogy napi szinten több mint 20 ezer jármű halad át a városon. Ennek 18 százaléka teherforgalom, melynek jelentős részét a helyi áruforgalom ellátását biztosító tehergépjárművek teszik ki, ami egyben azt is jelenti, hogy ezek a teherjárművek minden esetben a városban maradnak.
Tatiana Blanárová előadása közben (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Nem a híd miatt nő meg a városon áthaladó forgalom
Blanárová úgy fogalmazott, a meglévő négysávos I/63-as út a tanulmány szerint elégséges a jelenlegi forgalom szempontjából, viszont az Érsekújvárba vezető kétsávos útszakasz már kevésbé. A tanulmány szerint az új Duna-híd megépülésével várhatóan nem nő jelentősen a városon áthaladó forgalom, hiszen az új hídról Dunaszerdahely irányába haladó járművek elkerülik a várost. Blanárová viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a Komáromot Nyitrával összekötő tervezett gyorsforgalmi út megépülésével komoly kihívások elé nézhet a város, hiszen az észak-déli áruszállítás szempontjából jelentős útvonallá válhat. Ezért szakemberként mindenképpen az elkerülő út megépítését javasolja.
Döntő szerepe lehet a környezetvédelmi minisztériumnak is
A tervezett komáromi elkerülő út munkálatainak állapotáról a Nemzeti Autópályakezelő Társaság (NDS) munkatársa, Tomáš Pollák tartott rövid beszámolót, aki kifejtette, az elkerülő út előkészítési folyamatára a közlekedésügyi minisztertől kaptak felkérést. Jelenleg mindkét variációt vizsgálják, készülnek a megvalósíthatósági és környezetvédelmi tanulmányok (a szélesebb ívű A variáns természetvédelmi területen haladna át), melynek eredményei tükrében a környezetvédelmi minisztérium dönti el, melyik javaslat valósuljon meg.
Bastrnák: Európa vérkeringésébe kerülhetnénk
Komárom területfejlesztési tervébe tehát 2005-ben került bele a Holt-Vág felett haladó elkerülő út, még Bastrnák Tibor polgármestersége alatt, aki szintén felszólalt a fórumon. A jelenleg parlamenti és városi képviselő (MOST-HÍD) elmondta, az elmúlt 12 évben senki nem nehezményezte, nem emelt kifogást az elkerülő út kapcsán. Bastrnák szerint a híd megépülésével és az elkerülő út kiépítésével Komárom bekerülhet Európa vérkeringésébe. Ám csak a híd megépülésével ez nem elérhető.
Bastrnák Tibor parlamenti és egyben városi képviselő (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Komoly nyomás nehezedik a városi képviselőkre
Bastrnák Tibor parlamenti képviselő beszámolt arról, hogy javaslatot terjesztenek be a parlamentbe az adósságfék eltörlésére – s az ezáltal felszabadult pénzösszeget a kormány közutakra, gyorsforgalmi utakra költené. Az adósságfék eltörléséhez alkotmányos többség kell ugyan, Bastrnák mégis úgy gondolja, ezt a lehetőséget ki kell használnia Komáromnak is, mivel a kormány által javasolt 11 gyorsforgalmi út között szerepel az R8-as gyorsforgalmi út is, amelyre Komárom is rácsatlakozhatna, amennyiben megépül az elkerülő út. Bastrnák hangsúlyozta, a területrendezési tervben jóváhagyott kisebb elkerülő út nem a lakosok bosszantására lett jóváhagyva, hanem azért, mert nagyon kevés lehetőség van egy ilyen út megépítésére a város földrajzi fekvése miatt (egyik oldalról a Duna és a Vág határolja, míg a másik oldalon természetvédelmi terület miatt nem lehet építkezni). A képviselő szerint a döntés a képviselő-testület kezében van, melynek minél hamarabb meg kéne szavaznia a jelenlegi területfejlesztési tervben szereplő nyomvonalat, ha nem akarnak lekésni a történelmi pillanatról – fogalmazott a MOST-HÍD képviselője.
Érsek Árpád minisztériuma egyetért
Juraj Valent, a közlekedési és fejlesztési minisztérium miniszteri tanácsosa ismertette a szaktárca elkerülő úttal kapcsolatos álláspontját. Valent megerősítette Bastrnák Tibor megállapításait, mely szerint most van rá esély, hogy legyen fedezet az elkerülő út, valamint a Nyitrát Komárommal összekötő tervezett R8-as gyorsforgalmi út finanszírozására. Valent szerint a jelenlegi területfejlesztési tervben szereplő Holt-Vág feletti nyomvonalat kellene elfogadnia a képviselő-testületnek, mert így már pár éven belül elkezdődhetne a kerülőt építése, és szerinte ez Komárom érdeke. Bármilyen más útvonal, amelyet még csak most kezdenének kidolgozni, csak késleltetné a folyamatot.
Politikai nyomásgyakorlás?
Ján Kovalčík, a gazdasági és szociális reformintézet, az INEKO munkatársa nem rejtette véka alá véleményét az előtte felszólalók állításaival kapcsolatban. Szerinte már az új Duna-híd jelenlegi helyszínén való megépülése is politikai döntés volt, s jelen esetben is politikai nyomásgyakorlásról beszélt. A tervezett elkerülő útról elmondta, a legköltségesebb és a leghosszadalmasabb megoldás, megépítése pedig akár 10-15 évig is eltarthat.
Ján Kovalčík politikai nyomásgyakorlásról beszélt (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Egy észszerűbb, olcsóbb megoldás lenne jó
Véleménye szerint olcsóbb és észszerűbb, hatékonyabb megoldásokat kell keresni a megnövekedő forgalom kezelésére. Kovalčík hangsúlyozta azt is, hogy ezt a forgalomnövekedést egyértelműen senki nem tudja alátámasztani. Azt, hogy a majdan kiépülő elkerülő út mentesíti a várost a nagy átmenő személy- és teherforgalomtól, egyszerűen illúziónak tartja, mivel a számítások szerint a jelenlegi 21 ezerről csupán 19 ezerre csökkenne az átmenő forgalom. Hozzátette, nincs reális esélye annak, hogy politikai nyomásra prioritást élvezzen például a Komáromot és Nyitrával összekötő gyorsforgalmi út. A szakember szerint egyértelműen a már kiépített elsőosztályú utakat kell bővíteni, újítani.
Megoldás lehet az újabb javaslat?
A szakmai fórum lezárását követőn tehették fel kérdéseiket a lakosok, akik az előadások alatt fogalmazták meg írásban azokat. Ám előtte felszólalt Bósza János komáromi lakos, aki egy újabb javaslattal élt az elkerülő út kapcsán. Az általa preferált saját elképzelését C variánsként nevezte el, amelynek lényege röviden annyi, hogy az elkerülő út az épülő R7-eshez csatlakozhatna Gútánál.
Bósza János C variánsa (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Nem lesz több munkahely, a Vág-híd sem bírja sokáig
Az első konkrét kérdést egy képviselő, Ipóth Szilárd tette fel, aki azt kérdezte a gazdasági és szociális reformintézet munkatársától, igaz-e az az állítás, mely szerint a megépülő hídnak és a hozzá kiépülő infrastruktúrának, akár az elkerülő útnak köszönhetően több munkahely teremtődik. Ján Kovalčík szerint a kutatások azt mutatják, elhanyagolható az összefüggés a munkanélküliség és a közlekedésfejlesztés között, valamint rámutatott, ilyen esetekben a munkahelyteremtés túlértékelt tényező.
A másik kérdést szintén a képviselő-testület egyik tagja, Konštantín Glič fogalmazta meg, aki arról érdeklődött, vajon a jelenlegi híd, amely a Vág fölött halad Érsekújvár irányába, hogyan viseli majd a Nyitra felé haladó teherforgalmat? A hídon jelenleg is korlátozó tábla jelzi, 20 tonnát meghaladó össztömegű teherautók nem hajthatnak fel rá.
Nehezményezte továbbá, hogy nem készült olyan felmérés, amely a lehetséges forgalommal számolna. Kérdésére Ladislav Nagy elismerte, a háború után épült Vág-híd bizony nincs a legjobb állapotban és bármikor előfordulhat, hogy a szakemberek úgy döntenek, nem terhelhető tovább.
A kérdés második felére reagálva Blanárová megerősítette, valóban az észak-déli irány az egyik legerősebb a forgalmat tekintve, tehát Magyarországról Ógyalla irányába, viszont erről, illetve a Nyitrán a közeljövőben megépülő Jaguár üzem által generált forgalomról nem készült prognosztikus számítás, csak a jelenlegi állapotokat mérték. Hozzátette, a Vág-híd már most sem bírja a rajta áthaladó forgalmat, ezt mindenképpen orvosolni kell.
Médiaérdeklődés a fórumon (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Nem éltek a lehetőséggel a petíciók elindítói
A komáromi képviselők a továbbiakban is igen aktívak voltak. Felszólalt Ondrej Gajdáč, Knirs Imre és Bastrnák Tibor is. Az első két képviselő a Holt-Vág természeti kincsei és a pihenőövezet által nyújtott lehetőségek megőrzéséről szólt, míg Bastrnák azt hangsúlyozta, hogy sem az új Duna-híd, sem az elkerülő út nyomvonalának tervezésével kapcsolatban sem akkor, sem most nem a politikusok döntöttek, hanem a szakemberek.
A több órán át tartó szakmai fórumot további lakossági hozzászólások, észrevételek zárták, ám a petíciós bizottságok tagjai nem kapcsolódtak be a vitába, nem kérdeztek, nem nyilvánítottak véleményt a nyilvános fórumon.
