A polgár számára a legsúlyosabb kérdés: milyen számlát hoz a postás, marad-e gyógyszerre és élelemre a rezsi kifizetése után, szügyig eladósodik-e, vagy ne adja isten, kilakoltatás lesz a móka vége.
A Közélet rovatban Kolek Zsolt a Heger-keringő és a magyar csárdás című összefoglalójában vizsgálja a megbízott kormányfő új parlamenti többség létrehozására irányuló igyekezetét. Azóta persze tudjuk, hogy vége a dalnak, lekerült a napirendről és egyre esélyesebb az előrehozott parlamenti választás kiírása.
Zuzana Čaputová köztársasági elnök az év első napján Pribina-kereszttel ismerte el Korpás András munkáját, amellyel hozzájárult az önálló Szlovákia első 30 évének gazdasági fejlődéséhez, elsősorban a szőlészet és a borászat területén.
Korpás András részese volt az eddig regisztrált összes szlovákiai szőlőfajta kinemesítésének. E munkáját a rendszerváltás utáni megváltozott viszonyokban immár saját gazdaságában végzi, az utóbbi másfél évtizedben András fia közreműködésével.
A szőlő varázsa az, ami megfogja az embert a címe az interjúnak, amelyet Somogyi Szilárd készített.
Rajkovics Péter: Merre vezet a mezőgazdaság stratégiai terve? Új stratégiai terv mentén halad tovább a szlovák agrárpolitika, amely az elkövetkező években jelentős előrelépést ígér, miközben a prioritások is igazodnak az európai elképzelésekhez. A cél az élelmiszer-önellátás szintjének az emelése. A feltehetően nem éppen zökkenőmentes átmenet mikéntjeivel ismerkedhettek meg a gazdák a múlt héten, Dunaszerdahelyen.
Bezár a Csallóközben egy halászcsárda, egy pizzéria Gömörben, pékség a Szepességben, az ország egyetlen alumíniumgyára a Garam mentén. Néhol öt ember kerül az utcára, máskor ötven vagy ötszáz. A forgatókönyv kísértetiesen hasonló. Az energiaválság csavarról csavarra, fogaskerékről fogaskerékre haladva szétveri a szebb napokat látott tátrai tigris gépezetét.
Olvassunk a neten, halljuk a híradóban, pedig már azt hittük, túl vagyunk a nehezén. Az őszi riogatások ellenére működik az ország, van fűtés, áram, élelmiszer. Minden kicsit drágább, de „kiköhögjük”. Talán a rezsiszámla sem lesz sokkal magasabb, a kormány maximalizálta az energiaárakat. Megússzuk valahogy. Csakhogy az új év hozza az első aggasztó beszámolókat. Vendéglátósok, pékek, kertészek, de még az ambuláns orvosok is panaszkodnak, nem győzik fizetni a rezsit. További részletek Pomichal Krisztián Emberek a számlák mögött – Energiaválság a hétköznapokban című írásában.
Füstbe ment füstölés? A füstölt kolbász, sonka és társai valószínűleg csak vegetáriánus olvasóink számára közömbösek. A parlament most – természetesen a mi érdekünkben – törvénnyel korlátozta az élelmiszerek háztáji füstölését. Csak a köztársasági elnöknek köszönhetjük, hogy a rendelkezés egyelőre nem lépett hatályba, bár, teszem hozzá, ő sem a sonka miatti aggodalmában döntött így, noha az emberek javát tartotta szem előtt. Kocur László tanulmányozta a törvényt és elfogadásának körülményeit.
Új év, új stílus, új művészet. Hatalmas antropomorf lényekkel teli álomszerű installációk, multimédiás előadások, metafizikai, ködös atmoszférák és szürreális környezetalakítás jellemezte az elmúlt év legfelkapottabb kiállításait.
Bár úgy tűnhet, a mai művészet felhígultan, korlátok nélkül halad előre és nincs műfaji megkülönböztetés, avagy „mindenki csinál mindent”, mégis vannak leírható jellemzők, amelyek 2023-ban is kijelölnek egy útirányt a kortárs művészetben. Erről ír Balla Rita.
A világ (talán) első női régésze magyar volt, az erdélyi Torma Zsófia (1832–1899), akit nem vettek komolyan a kortársai. Mondhatnánk, tipikus női sors, amelyről Lacza Tihamér írt.
1823. január 22-én szatmárcsekei magányában Kölcsey Ferenc pontot tett a Hymnus című költeményének a végére. A legismertebb magyar költői szöveg keletkezésének napja lett, méltán, a magyar kultúra napja. Az azonban szinte jelképes, hogy a Himnusz születésnapja mellett mindig januárban ünnepelhetjük a magyar kultúra és a magyar irodalom két, a világban legismertebb alakjának – Madáchnak és Petőfinek – a születésnapját is, az idén a kétszázadikat. Kovács László írásának a címe: Gondolatok a magyar kultúra napján Himnuszról, Petőfiről és Madáchról.
Amit nyerünk a réven, elveszítjük a vámon. Gömörben a hónapokon át tartó útlezárás rávilágított a térség közúti közlekedésének sérülékenységére. Ennek ellenére a kormány a következő tíz évben nem számol autópálya-építéssel ebben a régióban. Az itt élők lassan már csak a csodában bízhatnak, na meg abban, hogy az előző rendszerben kiépített közúthálózat bírja még egy darabig, írja Virsinszky Tamás.
Az idő és a történelem könyörtelenül halad előre, vannak azonban olyan tragikus események a múltunkban, amelyekről nem szabad megfeledkeznünk. Ilyen a doni katasztrófa, amelyre a Fiatalok a Nemzetért Alapítvány hívta fel a figyelmet. Ehhez csatlakoztak a szenciek, és a Szenci Molnár Albert Alapiskola szervezésében a Hősök szobránál január 12-én megemlékeztek a 80 évvel ezelőtti eseményekről. Gyújts te is egy gyertyát! a címe Dunajszky Éva összefoglalójának.
Nagy felháborodást keltett a fülekiek körében, hogy decembertől nem állnak meg a gyorsvonatok a nagyállomáson. Az új vasúti menetrend szerint a Zólyomból Kassa felé tartó gyorsvonatok már csak a kiegészítő állomásként létesült, úgynevezett kisállomáson állnak meg. A vég állomása című beszámolójában Agócs Szvorák Emese felsorolja a döntés következményeit.
A „beszédes” összeállítás célja bemutatni Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország utolsó hercegprímása életútját. További érdeklődés esetén a tárlat más felvidéki helyszínekre is elvihető,
derül ki Nagy-Miskó Ildikó Mindszenty József életkapui címmel írt összefoglalójából.
A rozsnyói Borostyán Néptáncműhely, átvészelve az elmúlt három év nehézségeit, létszámában megerősödve, nagy tervekkel vág neki az idei évnek. A nyolc együttest tömörítő néptáncműhely vezetője, Icso Valéria szerint az embereknek napjainkban alig van kapcsolatuk a népi kultúrával, pedig fontos lenne, sőt, úgy tűnik, igény is van rá, írja Fábián Gergely a Visszatérés a régi kerékvágásba című írásában.
Színpadot építenek Ipolyvisken, mert a nyári kulturális eseményeket rögtönzött megoldásként mindeddig a helyi focipályán, a réten, illetve a folyóparton valósították meg. Kaszmán Zoltán: Közösségi tér Ipolyvisken
Szomolai Andrea arról ír Műjégpálya és „korcsolyapark” című beszámolójában, hogy hideg és fagy híján a falvakban is megjelentek a műjégpályák.
Nyárasd község egyik csendes utcájában található a BlankZol Ranch, amelyet a tulajdonos, Baranyovics Zoltán a gyermekei, Blanka és Zoli után nevezett el. Gyerekkora óta ismeri a jószágok viselkedését, igényeit, megtanulta etetni, gondozni őket, és annyira megszerette ezt a munkát, hogy elhatározta, felnőttként is ezzel szeretne foglalkozni. Lacza Gergely szerző szerint megfizethetetlenek ezek a tanyasi élmények.
A dunai horgászat szerelmese Mánya Tamás, akivel Bokor Klára beszélgetett. Ő fogta ki az elmúlt év legnagyobb harcsáját a Dunából. Nem hívta az országos televíziót, mert mint mondta, olyan módon ellepnék a területet a kapitális fogásra áhítozó horgászok, hogy vége lenne a folyón a lassan folydogáló időnek, amit már most is csak a Duna partján több napon át táborozó horgászok élhetnek át.
Zupko Mária logopédus részletesen leírja, milyen az iskolaérett gyerek, majd a Barangoló rovatban Bokor Klára folytatja iraki utazásai során megélt élményeinek ismertetését. Címe: Asúra, a vérrel írt vallási ünnep.
Céklás tortillatekercs és a medvetalp receptjét találják az Íz-lelőben, Vass Gyula a háromszáz lóerő feletti összteljesítményű Mazda CX-60 2.5 PHEV Homura autót tesztelte.
A Szurkoló rovatban Rajkovics György a pozsonyi szabadtéri hokimeccsekről, Rajkovics Péter a magyar gyorskorcsolyázó lányok sikeréről írt.
A lap hátoldalán a szliácsi Arany–Madách-emléktábla látható. A Magyar7-ben ezúttal is megtalálják a műsort és a keresztrejtvényt. Legyen rendszeres olvasója!
(ma7.sk/Felvidék.ma)
