A Reviczky Házban a lévai Csárdáskirálynő premierjének 60. évfordulójára emlékeztek október 14-én.
Müller Péter, a Helytörténeti Szakosztály vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, hogy a múltat megidézve betekintést nyerhessenek a nagy sikerű operett előadás kulisszatitkaiba, és ezáltal kicsit részesei lehessenek az egykori sikersorozatnak.
A múltidéző előadás során az egykori társulat legbátrabb tagjai – Pányikné Hevesi Lívia, Hevesi Tibor, Józsa József valamint a közönség soraiban helyet foglaló több egykori tag – együtt emlékeztek vissza a lévai Csárdáskirálynő operett kezdeteire és sikerére. Müller Péter, az est házigazdájának bevezetője után egyperces néma csenddel emlékeztek a ma már elhunyt színésztársakra, majd az események rövid időrendi ismertetője következett.
1949. június közepén alakult meg a Csemadok Lévai Alapszervezete, pár hónappal ezután a szervezet színjátszó társulata is megalakult. Számos színdarabot adtak elő.
Hogyan is merült fel az ötlet, hogy Léván a Csárdáskirálynő c. operettet bemutassák? Az 1930-as években a nagysikerű Csárdás című színdarabot a Katolikus Körben adták elő, ennek szereplője volt Nagy László, akinek az ötlete volt, hogy a lévai Malom Mű és a Csemadok színjátszó társulata közösen összefogva vigye színre a Csárdáskirálynő nagyoperettet. Az ősbemutatóra 1955. július 19-én került sor Léván.
A rövid történelmi összefoglaló után a jelen lévő vendégek, a darab egykori szereplői mesélték el pár mondatban, hogyan kerültek kapcsolatba a színjátszással, és hogyan váltak a szereplőgárda tagjaivá. Ezután korabeli előadásokon készült fényképek segítségével közösen emlékeztek élményeikre. Felidézték, hogyan állt össze a szereplőgárda, hogyan teltek a próbák, honnan szerezték a kosztümöket, jelmezeket, díszleteket. Anekdoták, tréfás események elmesélésével kaphattunk képet arról, hogyan váltak az 65 előadást megélt sikersorozat során „lévai aranycsapattá”. Mennyi munka, lemondás volt mindennek az ára, mégis ma mindannyian újra kezdenék, hisz a siker, a közönség szeretete megérte a sok fáradozást.
A fényképeken sorra ismerték fel a régen nem látott szereplőket, meséltek el – a hallgatóság nagy örömére – kulisszatitkokat, pletykákat, érdekes történeteket a próbákról, előadásokról, szereplőváltásokról. Megemlékeztek Nagy Lászlóról, aki nemcsak a darab rendezője volt, ő tervezte, készítette a díszletet.
A Csárdáskirálynő valószínűleg a létező legismertebb operettmű. Statisztikusok szerint a Föld valamelyik kontinensén minden egyes percben fölcsendül – filmen, tévében, színházban, vagy rádióban – a Csárdáskirálynő egy-egy jellegzetes dallama. A 65 előadás során a lévai társulat is rengeteg szlovákiai településen aratott sikert. Játszottak többek között Párkányban, Vágsellyén, Zselízen, Kassán, Nyitrán, Komáromban, Szemeréden, Deákiban, Újvárban, Aranyoson. Az 50. előadást Pozsonyban tartották, 2000 néző előtt. A sikersorozat tervezett utolsó előadása Léván volt,1957. augusztus 11-én, ami egyben a 25. lévai előadás is egyben.
A korabeli Kelet-Magyarország folyóirat így ír az eseményről: „Léván van Dél-Szlovákia kulturális központja. Vasárnap este a Csemadok helyi csapata itt mutatta be a Csárdáskirálynő nagyoperettet, Léván 25-ször, szlovák városokban együtt 65-szor. A búcsúelőadásra százával jöttek Léva környékiek is. Betöltötték a hatalmas nézőteret. Megható volt ennyi magyar ajkú embert együtt látni. Volt is olyan tapsorkán, hogy visszhangzott a városban. Sokszor visszatapsolták a szereplőket. Valamennyi szereplő jutalma a fel-feltörő és az előadás végi vastaps. További sikereket a Csemadok együttesének! „
A rendezvény végén Müller Péter megköszönte az egykori szereplőknek, hogy elfogadták a meghívást, és élményeiket, emlékeiket megosztották az érdeklődő közönséggel. A tisztelet jeleként az egykori premier előadás műsorfüzetének másolatával kedveskedett a vendégeknek.
Ezután Hevesi Tibor zongorakísérete mellett felcsendültek az operettből ismert fülbemászó dallamok, amelyeket a közönség együtt énekelt a volt szereplőkkel.
Ady Endre így ír az operettről :
„Az operett voltaképpen a legkomolyabb
színpadi műfaj, a legszebb és legszabadabb,
mellyel királyokat üthetünk veszedelem nélkül
nyakon, s mely tartalmas, ötletes, újítani
vágyó lelkekben születve, többet rombolhat e
korhadt világból s jobban készítheti a jövendő
jobbat – öt parlamenti obstrukciónál „
Köszönjük a „lévai aranycsapat ” valamennyi tagjának, hogy ezzel az élménnyel megajándékoztak bennünket!
Kertész Csilla, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”56076,56363,53015″}
