(Frissítve) Az EU tagállamok belügyminiszterei január 25-én megvitatták a belső határellenőrzés meghosszabbításának a lehetőségét a schengeni határkódex adta kereteken túlra.
A tagállamok belügyminiszterei január 25-én felkérték az Európai Bizottságot a belső határellenőrzés visszaállítására vonatkozó átmeneti tagállami intézkedések meghosszabbítását lehetővé tevő jogi lépések kidolgozására. Dmitrisz Avramopulosz biztos szerint Olaszországban és Görögországban 4-5 héten belül működőképes lesz az összes regisztrációs pont, amelyet követően senki számára nem lesz többé kibúvó a menekültek áthelyezése alól.
A 28 uniós tagállam belügyminiszterei hétfői amszterdami informális tanácskozásukon felkérték az Európai Bizottságot a belső határellenőrzés meghosszabbítása előtt az utat megnyitó jogi háttér kidolgozására. Ezt Klaas Dijkhoff, a migrációs politikáért felelős holland miniszter jelentette be az ülés után.
A miniszter Görögországra célozva hozzátette, a Bizottság felkérése nem egyes tagállamok schengeni övezetből való kirekesztésére irányult, hanem annak a lehetőségnek a biztosítására, hogy a menekültáradat folytatódása esetén a tagállamok jogszerűen meghosszabbítsák a belső határellenőrzés visszaállítására irányuló nemzeti intézkedéseket. Ezeket a jelenlegi körülmények között maximum hat hónapig lehet fenntartani, ami azt jelenti, hogy május közepe után például Németország a jelenlegi helyzetben már nem tarthatná fenn szabályosan az útlevél-ellenőrzést a határain.
A miniszterek ezért konkrétan arra kérték a Bizottságot, hogy a schengeni határkódex 26-ik cikkének alkalmazásának feltételeit dolgozza ki, amely a 6 hónapos időszak után szélsőséges esetben akár további 18 hónapra (összesen tehát 2 évre) is lehetővé tenné a schengeni szabályok felfüggesztését. A 26-ik cikk értelmében, ha a Bizottság súlyos és tartós hiányosságokat talál a schengeni külső határok őrzésében, akkor a Tanács ajánlására a tagállamok a határ egész szakaszán, vagy annak egy részén visszaállíthatják – maximálisan 24 hónapra – a határellenőrzéseket. Így meglenne a jogi háttér a belső határellenőrzések szabályos fenntartására. „A Bizottság alaposan mérlegeli majd, hogyan célszerű a legjobban eljárni. Schengen helyreállítása a célunk” – jelentette ki Dmitrisz Avramopulosz.
A belügyi tanács a holland miniszter tájékoztatása szerint egyetértett abban, hogy nem lehet tovább késlekedni az eddig meghozott döntések végrehajtásával. Emlékeztetett rá, hogy ez párhuzamosan feltételezi a törökökkel a menekültek megszűréséről szóló megállapodás minél gyorsabb végrehajtását (az év első három hetében több mint 30 ezer menekült lépte át a török-görög határt), a regisztrációs pontok (ún hotspotok) teljes beüzemelését, a menekültek áthelyezésének beindítását, és Görögországban, valamint a nyugat-balkáni útvonalon új férőhelyek kialakítását az ott ragadó migránsoknak.
A miniszterek a Frontexet is felkérték arra, hogy vizsgálja meg, miként lehetne rugalmas módon fokozni a készültséget a görög-macedón határon. Klaas Dijkhoff azonban világossá tette, hogy rövid távon – a holland elnökség által korábban említett 6-8 héten belül – reálisan a török erőfeszítések fokozásától várhatja csak az EU a menekültáradat hanyatlását.
A menekültpolitikáért felelős biztos szerint Olaszország és Görögország kötelezettséget vállalt arra, hogy 4-5 héten belül valamennyi hotspot 100 százalékosan működőképes lesz. „Ezt követően senkinek sem lesz alibije arra, hogy ne vegyen részt a menekültek tagállamok közötti áthelyezésében” – figyelmeztetett Dmitrisz Avramopulosz.
Dijkhoff szavaiból az is kiderült, hogy a Tanács határozott támogatásáról biztosította az Európai Bizottság decemberi javaslatát az európai határ- és parti őrség felállítására. A támogatás mértékéből ítélve a holland miniszter szerint reális lehetőség van a közös tanácsi álláspont június vége előtti elfogadására. A tagállamok a témát érintve hangsúlyozták, hogy a döntéshozatali folyamatban (amikor tehát a majdani határőrségnek a külső schengeni határra történő kiküldéséről döntenek) végig biztosítani kell a tagállamok és a Tanács központi szerepét. Ami virágnyelven azt jelentheti, hogy a Bizottság által javasolt döntéshozatali eljárás változáson mehet keresztül a tagállami tárgyalások során.
Szlovákiát a tanácskozáson Robert Kalinák, belügyminiszter képviselte, a V-4-ek közös álláspontjukat az u.n. B tervet terjesztették elő.
Magyarra fordítva a tanácskozás eredményeit, pedig ez azt jelenti, hogy ég a ház és tulajdonosok megegyeztek abban, hogy fel kell hívni a tűzoltókat, de még előtte megbeszélik azt a családtagokkal, hogy milyen típusú jármű, milyen jogosítványok felmutatása után vehet részt a tűzoltásban.
Még mondják azt, hogy nincs itt demokrácia, csak az ész valahogy hiánycikk lett már Európában, egy valami viszont tökéletesen működik – a cselekvési impotencia.
Korbban írtuk:
A kormányok egy része felkérné a Bizottságot annak az értékelésnek az elkészítésére, ami alapján jogszerűen akár további két évre is felfüggeszthetnék Schengent. A kérdés komoly dilemma elé állítja a magukat Schengen barátainak nevező országokat.
Május 12-én az utolsó határidő is lejár, ameddig Németország szabályosan fenntarthatja a még szeptemberben bevezetett határellenőrzéseket a belső határain. Ha Berlin a szabályok tiszteletben tartásával kívánná fenntartani a belső határellenőrzést (ami a jelek szerint a szándékában áll), akkor azt csak egy módon teheti meg. A schengeni kódex azon cikkének az aktiválásával, amely a külső határok őrizetében meglévő „tartós és súlyos hiányosságok” esetén maximum további két éves korlátozást tesz lehetővé a belső határok egészén vagy egy részén.
A hosszabbítás lehetőségére időben felkészülve Németország és több más tagállam a belügyminiszterek hétfői amszterdami informális tanácsülésén fel szeretné kérni az Európai Bizottságot annak az értékelésnek az elkészítésére, amely alapján a belső határellenőrzés május 12. után is szabályosan fenntarthatóvá válna. Azért most, mert egy ilyen lépést megalapozó bizottsági vélemény esetén (ami egy, vagy több országban a tartós hiányosság meglétét regisztrálja), a szóban forgó tagállamnak három hónapot adnak a jogszabályok a hiányosságok korrigálására, mielőtt a Tanács minősített többséggel döntést hozna a további korlátozás lehetőségéről, immár új jogi alapon.
A schengeni határkódex 19-ik cikke lehetőséget ad a Bizottságnak arra, hogy értékelő jelentést készítsen a külső határellenőrzés hatékonyságáról. Amennyiben ez a jelentés tartós és súlyos hiányosságokat állapít meg egy vagy több tagállam esetén, akkor a Bizottság három hónapot adhat a tagállamnak a hiányosságok kiküszöbölésére. Ha 3 hónap után sem változna kedvező irányban a helyzet, akkor a testület a kódex 26-ik cikke alapján javaslatot tehet arra, hogy egy vagy több tagállam újra bevezesse a belső határain az ellenőrzést. A javaslatról minősített többséggel a Tanácsnak kellene dönteni.
„A Tanács utolsó mentsvárként és a belső határellenőrzés nélküli térségben a közös érdekek megóvására irányuló intézkedésként ajánlást tehet arra, hogy egy vagy több tagállam döntést hozzon a határellenőrzés visszaállításáról belső határaik egészén vagy azoknak egy részén. A tanácsi ajánlás a Bizottság javaslatán alapulna” – áll a schengeni határkódex 26-ik, eddig még soha nem alkalmazott cikkében.
A németek és a hollandok a közép- és kelet-európai országoknál is komolyan lobbiztak a Bizottság felkérése érdekében. Miközben első pillantásra vonzó perspektíváról lehet szó – hiszen egy ilyen értékelés nyilvánvalóan a görög külső határőrizetben mutatna ki alapvető hiányosságokat -, a döntés komoly dilemma elé állíthatja „Schengen barátait”, köztük Szlovákiát is. Ennek oka, hogy ebben az esetben jogszerűen akár két évre is fel lehetne függeszteni a schengeni szabályok alkalmazását „Ha ezt megszavazzák, Schengennek utána harangoztak” – jegyezte meg egy nevének mellőzését kérő szlovákiai diplomáciai forrás.
Ahhoz, hogy május 12. után is fennmaradhasson a német (és az osztrák) belső határellenőrzés, a Bizottság javaslatának a három hónapos időszakot figyelembe véve legkésőbb február 10. körül kellene kijönnie.
A közép- és kelet-európai országokra, köztük Szlovákiára érezhetően fokozódó nyomás nehezedik a hollandok, a németek és mások részéről, hogy álljanak be a sorba és vegyenek például részt a menekültek tagállamok közötti elosztásában.
Szlovákia, Magyarország (V-ek „B terve”) és néhány más tagállam e helyett inkább a macedón és a bolgár határ megerősítésére fókuszálna (a görög-macedón határon már épül is egy kerítés), ám e mögé meg láthatóan a többiek nem sorakoztak fel, legalábbis egyelőre.
EuroActiv.sk, Bruxinfo, SZL, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”58849,58803,57942,57886″}
