Ursula von der Leyen: Európa üdvözli Trump elnök tűzszüneti bejelentését

Bizalmat szavazott a kétkamarás román parlament hétfői együttes ülésén a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével megalakult, Ilie Bolojan (PNL) vezette koalíciós kormánynak.

A kormányban résztvevő pártok mindegyikének van miniszterelnök-helyettese a kabinetben, egy ötödik, pártonkívüli miniszerelnök-helyettes pedig a reformokért felel.

A PSD hat, a PNL és az USR négy-négy, az RMDSZ pedig két miniszteri posztot kapott.

A parlament elé terjesztett kormányprogram szerint a Bolojan-kabinet a költségvetési kiadások lefaragásával, az adóbevételek növelésével és a halasztható beruházások átütemezésével akarja csökkenteni a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiányt.

Az állami hatóságok szintjén összevonásokat, egyes ügynökségek megszüntetését tervezik, és ismét belekerült a kormányprogramba a kiváltságos állami alkalmazottak „különnyugdíjának” reformja, a bírák és ügyészek korkedvezményének kivezetése.

A költségvetési bevételek emelése érdekében a kormánykoalíció szándéka büntethetővé tenni az adóelkerülést, kivonni a politikai befolyás alól az adóhatóságot és több más olyan állami intézményt, amelynek élére eddig a mindenkori kormánykoalíció „politikai algoritmusa” alapján a kormánypártok neveztek ki vezetőket.

Egyelőre nem emelkedik a 19 százalékos általános forgalmi adó (áfa), de szűkül azon termékek listája, amelyeket a 9 százalékos kedvezményes áfakulccsal támogatnak, illetve a tűzifa és más támogatott termékek 5 százalékos kedvezményes áfáját is 9 százalékra emelik.

Növekszik az ingatlanadó, emelkedik a jövedéki adó, az osztalékadó és az úthasználati díj.

A miniszterelnök rámutatott, az általa vezetett kormányt három szempont fogja vezérelni: az ország pénzügyeinek rendbetétele, Románia fejlődésének megalapozása és az állampolgároknak kijáró tisztelet helyreállítása.

Azt ígérte, a reformokat az államon fogják kezdeni, a kiváltságok és pazarlás felszámolásával javítva a szolgáltatások hatékonyságát.

Hozzátette: tisztában van azzal, hogy a kormány intézkedései népszerűtlenek lesznek, de szerinte Románia fizetésképtelenné válhat, ha nem néz szembe azzal, hogy többet költ, mint amennyit megengedhet magának és ezt csak úgy lehet kiigazítani, ha vezetői véget vetnek a populizmusnak, a kiváltságoknak, a választási megfontolásokból hozott döntéseknek.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt hangoztatta, hogy a kormánynak „fogyókúrára” kell fognia az államot és helyre kell állítania az intézményeiben az állampolgár iránti tiszteletet.

Az eddig ellenzékben lévő USR nevében felszólaló Catalin Drula képviselő azt mondta: furcsa helyzet, de gyakorló szülőként nem ismeretlen számára, hogy most azoknak a pártoknak is részt kell venniük a „felelőtlen populizmus” következményeinek „feltakarításában”, amelyek előidézték a bajt.

MTI/Felvidék.ma

A legjelentősebb és direkt fenyegetést jelenleg Oroszország jelenti a NATO-ra nézve, ami azt jelenti, hogy a katonai szövetségnek továbbra is Ukrajna támogatására kell összpontosítania, az ukrajnai háború igazságos és tartós befejezését célzó törekvése mellett – jelentette ki a NATO-főtitkár Hágában hétfőn.

A kedden kezdődő, kétnapos hágai NATO-csúcstalálkozó előtt tartott sajtótájékoztatóján Mark Rutte közölte: „még mindig hiszünk abban”, hogy Ukrajna számára visszafordíthatatlan út vezet a NATO-ba. Ez igaz ma, és csütörtökön is igaz lesz a csúcstalálkozó után – emelte ki.

Mivel Moszkva továbbra is háborút folytat Ukrajna ellen Észak-Korea, Irán és Kína, valamint Fehéroroszország támogatásával, továbbra is biztosítani kell, hogy Ukrajna rendelkezzen mindazzal, amire szüksége van a védekezéshez, a mai és a jövőbeni elrettentéshez

– jelentette ki Rutte, majd hozzátette: a szövetségesek idén több mint 35 milliárd euró katonai segélyt nyújtanak Ukrajnának.

A NATO-főtitkár megerősítette: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen vesz részt a hágai NATO-csúcson.

Szavai szerint a csúcstalálkozónak arra kell összpontosítania, hogy a szövetségesek biztosítsák a szükséges képességeket az elrettentéshez és védekezéshez bármilyen fenyegetéssel szemben. Annak érdekében, hogy a NATO erősebb, igazságosabb és harcképesebb szövetséggé váljon, a tagországok új, jelentős védelmi beruházási tervet fogadtak el, amelynek keretében a védelmi beruházások arányát várhatóan a GDP 5 százalékára emelik – közölte.

– jelentette ki.

Rutte közölte, a szövetség összehangolt erőfeszítéseket tervez védelmi iparának fellendítésére is, amely nemcsak nagyobb biztonságot, hanem több munkahelyet is teremt. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy a tagállamok összesen több mint egymilliárd polgára biztonságban legyen – mondta.

„Tudjuk, hogyan kezeljük a ránk leselkedő veszélyeket, és elkötelezettek vagyunk a szövetségesek területe minden négyzetcentiméterének védelme mellett” – fogalmazott Rutte, majd leszögezte: a NATO válasza a szövetség elleni bármilyen orosz támadásra „pusztító” lenne.

Az Izrael és Irán közti konfliktusra reagálva közölte: nem szabad megengedni Iránnak, hogy nukleáris fegyvert fejlesszen.

„A NATO álláspontja Irán nukleáris programjával kapcsolatban egyértelmű: Irán nem fejleszthet ki nukleáris fegyvert” – fogalmazott.

A szövetségesek ismételten sürgetik Iránt, hogy tegyen eleget a nonproliferációs szerződés szerinti kötelezettségeinek – hangsúlyozta a NATO-főtitkár, majd hozzátette: az Egyesült Államok iráni nukleáris célpontok ellen intézett légicsapásai nem sértették a nemzetközi jogot.

MTI/Felvidék.ma