Az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont szeptember 12–13-án ismét megnyitotta kapuit mindazok előtt, akik méltó módon kívántak tisztelegni a felvidéki magyarság vértanú politikusa, Esterházy János emléke előtt. A kétnapos zarándoknapra Esterházy János halálának 68., valamint végső nyugalomra helyezésének 8. évfordulója adott alkalmat, hogy a hívek és tisztelők közösségi találkozásban, lelki elcsendesedésben és imádságban osztozzanak.

A rendezvény keretében sor került az Esterházy János-emlékérem ünnepélyes átadására is, amellyel azokat tüntették ki, akik kiemelkedő módon járultak hozzá Esterházy János szellemi örökségének ápolásához.

Már a tegnapi napon, szeptember 12-én, pénteken is sor került lelki programokra. A vigília eseményei délután szentmisével kezdődtek, majd a Keresztény ünnepek című fotókiállítás ünnepélyes megnyitójára került sor.

A pénteki program különleges pillanata volt a keszthelyi szobrászművész, Túri Török Tibor alkotásának, egy domborműnek az ünnepélyes átadása. A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége ajándékaként készült reliefen Esterházy János áldását adja a zarándokközpont alapítójára, a kápolnát építtető Paulisz Boldizsárra hazaszeretetéért és áldozatos munkájáért. A művet Bálint Zoltán, a szövetség alelnöke adta át Paulisz Mariánnak, Alsóbodok polgármesterének, aki édesapja örökségét viszi tovább.

Az est kulturális programjaként Esterházy-Mycielska Mária Antigoné című drámájából hangzott el részlet Varga Gabriella színművésznő tolmácsolásában. Később a hívek a Mártírok Falától indulva gyertyafényes keresztúti ájtatosságon vehettek részt, az est pedig imavirrasztással zárult a békéért a kápolnában.

A mai napon, szeptember 13-án, szombaton már kora reggeltől elindultak a lelki programok. A Békéért felajánlott ötödik Esterházy János-gyalogos zarándoklat Bábindról Alsóbodokra indult, amely méltó lelki előkészítése volt a nap eseményeinek.

Délelőtt a zarándokközpont ünnepélyesen megnyitotta kapuit: a zarándokok fogadását követően beszámoló hangzott el az Esterházy János Zarándokközpont elmúlt évi eseményeiről.

Ezt követően került sor a „A mi jelünk a kereszt!” mottóval szervezett bevonulásra, amikor a Békéért zarándokló csoport vonult be az esemény szabadtéri oltárához.

A délelőtt folyamán több előadás, tanúságtétel és beszéd gazdagította a programot. Pálffy Dezső, az ipolysági egyházi gimnázium igazgatója „Miért állítottunk emlékhelyet Esterházy Jánosnak?” címmel tartotta meg gondolatébresztő előadását. Őt követte Pécsi L. Dániel, aki az Esterházy János Zarándokközpont új zászlójának jelképeit mutatta be.

A déli harangszó után az Úrangyala imádság következett, majd újabb előadások és tanúságtételek szólaltak meg. Varga János, a bécsi Pazmaneum rektora, Csábi István, a balassagyarmati művészeti iskola igazgatója és Limbacher Gábor, nyugalmazott múzeumigazgató tartott elmélkedéssel összekötött tanúságtételt. Nagy Olivér evangélikus lelkész pedig tanításában mély lelki üzenetet fogalmazott meg.

A délutáni programok – Mons. Ďurčo Zoltán helynök atya vezetésével – A Hűség keresztútjának imádságos bejárásával folytatódtak, majd sor került az Esterházy János-emlékérmek ünnepélyes átadására.

Az idei esztendőben három személy vehette át az elismerést, akik munkásságukkal és elkötelezettségükkel jelentősen hozzájárultak Esterházy János örökségének megőrzéséhez és továbbadásához.

A díjazottak részére az érmeket ifj. dr. Csámpai Ottó, az Esterházy János Zarándokközpont igazgatója és Paulisz Marián, Alsóbodok polgármestere adta át.

Elsőként Bíró Ciprián, nyitraújlaki helytörténész, Esterházy János és családja történetének lelkes kutatója kapta meg az emlékérmet. A díjazott személye különösen szimbolikus, hiszen Esterházy János szülőfalujából, Nyitraújlakról származik, és a kezdetektől fogva odaadó támogatója a zarándokközpont működésének.

Méltatását ifj. dr. Csámpai Ottó, a zarándokközpont igazgatója mondta el, kiemelve Bíró Ciprián áldozatos munkásságát, amelynek révén mindvégig hűségesen szolgálta a zarándokközpont ügyét, és sokat tett azért, hogy Esterházy János öröksége hitelesen fennmaradjon. A laudációt követően az emlékérem kitüntetettje köszönetet mondott.

A második emlékérmet Érszegi Márk Aurél, egykori vatikáni diplomata, jelenleg a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője vehette át. Az ő személyes közbenjárásának köszönhető, hogy Ferenc pápa megáldotta a Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolna Esterházy-harangját.

Méltatását dr. Molnár Imre történész, Esterházy-kutató mondta, aki kiemelte Érszegi Márk Aurél érdemeit a Vatikánnal folytatott kapcsolattartásban. Hangsúlyozta, hogy a diplomata elérte, hogy a Szentszék is figyelemmel kísérje Esterházy János ügyét, és közbenjárásával a Szentatya áldását adta az alsóbodoki nagyharangra is. Szólt arról is, hogy mindezek mellett Érszegi szerepe felbecsülhetetlen volt a boldoggá avatási eljárás elindításában.

Érszegi Márk Aurél köszönőbeszédében felelevenítette a harangszentelés felemelő pillanatait, amelyek szerinte maradandó jelképei lettek az alsóbodoki közösség hitének és kitartásának.

Szavai zárásaként hangsúlyozta, hogy Esterházy János példája ma is arra ösztönöz, hogy a keresztény hithez és a magyarság értékeihez hűségesen ragaszkodjunk.

Az ünnepélyes díjátadás, valamint a vendégek köszöntése után az ünnepi hálaadó szentmise következett. A zarándoknapon több közéleti és politikai szereplő is jelen volt. A megemlékezést mások mellett megtisztelte részvételével Gubík László, a Magyar Szövetség országos elnöke, Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke, valamint Forró Krisztián, a Szlovák Köztársaság elnökének tanácsadója is.

A szentmise előtti percekben – valamint a zarándoknap ideje alatt –  dr. Molnár Imre osztotta meg a gondolatait a jelenlévőkkel.

Általa Esterházy János életéhez és szellemi örökségéhez kapcsolódó idézetek hangzottak el, amelyek mélyebb lelki tartalmat adtak az eseménynek.

Molnár Imre kiemelte: az ünnepi hálaadó szentmisére a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe előestéjén, vigíliáján került sor, amelynek különleges jelentősége van, hiszen a hívek teljes búcsút nyerhettek a szentmise keretében.

A szentmisét Mons. František Rábek, nyugalmazott szlovák tábori püspök mutatta be, a liturgiát pedig a gímesi alapiskola gyermekkarának éneke tette emelkedettebbé. A nyugalmazott püspök atya szavait Mons. Ďurčo Zoltán, a Nyitrai Egyházmegye magyar hívekért felelős püspöki helynöke tolmácsolta magyar nyelvre, aki egyben a zarándoknap védnöke is volt.

Homíliájában Rábek püspök többek között hangsúlyozta Esterházy János életútjának példáját, amely összeköti a Kárpát-medencében élő különböző nemzeteket, és a megbékélés szolgálatára buzdít.

A liturgia során felolvasták továbbá Marek Jędraszewski krakkói érsek erre az alkalomra küldött gondolatait is, amelyeket Balga Zoltán, a prágai magyar hívek lelkipásztora tolmácsolt a zarándokoknak.

Az ünnepi szertartás végén František Rábek püspök maga is átvehette az Esterházy János-emlékérmet, elismerésül mindazért, amit az elmúlt években tett a keresztény hit és Esterházy szellemi örökségének szolgálatában.

A szentmise végén Paulisz Marián köszönetet mondott a jelenlévő zarándokoknak részvételükért, valamint háláját fejezte ki Rábek püspök atyának a szentmise bemutatásáért. Egyúttal bejelentette, hogy a következő évi zarándoknapra 2026. szeptember 12-én kerül majd sor.

A szentmise a közösen elénekelt magyar Himnusszal zárult, amely méltó lezárása volt a nap lelki csúcspontjának.

Az alsóbodoki Esterházy János Zarándoknap idén is lehetőséget adott arra, hogy a hívek közösen emlékezzenek a hitvalló politikus életére és örökségére.

A lélekemelő eseményre Lengyelországból is érkeztek szép számmal zarándokok, akik elmondták, hogy a magyarokkal együtt imádkoznak Esterházy János boldoggá avatásáért.

A szentmisék, tanúságtételek, előadások és imádságok üzenete minden jelenlévő számára megerősítést nyújtott: Esterházy János példája ma is a hűség, a béke és a keresztény hit útjára hív.

Bartalos Nikolas/Felvidék.ma