Szent István királyra, a magyar államalapításra és az új kenyérre emlékeztek augusztus 23-án Bősön. A Csemadok-ház parkjában megtartott ünnepségen felvonták a magyar nemzeti lobogót, ökumenikus búza- és kenyéráldásra került sor, majd megszegték az új kenyeret. Az ünnepi műsorban versek, énekek és néptánc is helyet kapott.

A megjelenteket Nagy Anikó, a Csemadok Bősi Alapszervezetének elnöke köszöntötte, aki úgy fogalmazott: Szent István napja „egy nemzet alapjainak emlékezete, a nemzet születésének napja”. Kiemelte, hogy augusztus 20. a felvidéki magyarság számára a bizakodás és a jövőbe vetett hit ünnepe is. Beszédében arra is emlékeztetett, hogy az államalapítás nem egyetlen pillanat műve volt: Géza nagyfejedelem döntéseit fia, István vitte tovább, hosszú időre meghatározva az ország államszervezetét és kulturális irányultságát.

Az ünnepségen Fenes Iván, Bős polgármestere mondott ünnepi beszédet, majd Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.

Fenes Iván ünnepi beszédében Szent István államalapító művéből kiindulva elsősorban a mai magyar közösség állapotáról szólt. Úgy fogalmazott, István életének végén maga is láthatta, hogy az apjával együtt felépített rend akár egyetlen nemzedék alatt összeomolhat, ha a közösség visszatér a széthúzáshoz és nem képes befogadni az új eszméket.

A polgármester szerint a jelen magyarsága – az anyaországban és az elszakított területeken egyaránt – nehéz időket él, ennek okát azonban nem elsősorban a politikában vagy a közéletben, hanem a közösség lelkiállapotában kell keresni.

Mint fogalmazott: „Magyar, magyarnak farkasa lett.”

Fenes Iván kitért a közelgő választásokra is, amelyek szerinte újabb lehetőséget kínálnak arra, hogy a közösség maga döntsön jövőjéről. Bős fejlődéséről szólva hangsúlyozta: épületeket lehet emelni, az infrastruktúrát fejleszteni, a várost szebbé és élhetőbbé lehet tenni, van azonban valami, amit sem a polgármester, sem az önkormányzat nem adhat meg az embereknek: „a lelket”, vagyis a segítő szándékot, a megértést, a jóindulatot és az együttérzést – nem a politikusokkal és hivatalnokokkal, hanem egymással szemben.

Arra figyelmeztetett, hogy a nemzet megosztottságán és az elmúlt évtizedek sérelmein csak egymás felé fordulva lehet túllépni. A Szent István-i örökséget szerinte nem elég évente egyszer felidézni: azt a bősieknek Bősön, a mindennapokban kell megélniük. Ehhez kapcsolta az új kenyér megáldását és a gabona megosztását is, hangsúlyozva, hogy ezek nem válhatnak pusztán látványos, de üres gesztusokká. „Magyarnak lenni, egy nemzethez tudatos hűséggel ragaszkodni az igaz emberségnél kezdődik” – fogalmazott, hozzátéve: legközelebbi „testvérünk” nem valahol távol él, hanem a szomszédban, a munkahelyen vagy éppen a bolti pénztár mögött.

Berényi József az államalapítást a magyar történelem egyik legnagyobb sikertörténetének nevezte. Mint mondta,

Szent István történelmi döntésének köszönhető, hogy a magyarság a keresztény Európa részévé vált és megmaradt a Kárpát-medencében.

Beszédében hangsúlyozta: István Nyugat-Európa és a római kereszténység felé irányította az országot, és ezzel olyan alapokat teremtett, amelyek évszázadokon át meghatározták Magyarország helyét Európában.

A megyei alelnök külön kitért Szent István intelmeire is. Úgy vélte, ezekből ma is sokat tanulhatnak a közösségek vezetői, hiszen türelemre, mások iránti figyelemre, irgalomra és befogadásra intenek. Felidézte az intelmek gondolatát, amely szerint „aki türelmesen uralkodik, az király, aki türelmetlenül, az zsarnok”. Berényi szerint a keresztény gyökerekhez való ragaszkodás napjainkban is a megmaradás egyik alapja.

Beszéde végén méltatta a bősi hagyományőrzést, kiemelve a város, a civil szervezetek és a Csemadok szerepét abban, hogy a Szent István-i örökség továbbra is jelen van a helyi közösség életében.

Az ünnepség második részének középpontjában az új kenyér állt. Nagy Anikó felidézte, hogy a kenyér ünnepével évszázadok óta hálát adnak a termésért, és egyúttal azok munkája előtt is tisztelegnek, akik a mindennapi kenyérhez szükséges gabonát megtermelik. Szólt a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programról is, amelyben a Kárpát-medence magyar gazdái 2010 óta ajánlanak fel búzát jótékony célra. A különböző vidékekről származó gabona jelképes összeöntése a magyar közösségek összetartozását fejezi ki.

A bősi gazdák idei terméséből származó búzát, valamint az ünnepre készített kenyereket az egyházak képviselői áldották, illetve szentelték meg. Ezt követően Fenes Iván polgármester megszegte az új kenyeret. A kisebb, megszentelt cipókat a hagyományokhoz híven elárverezték; a befolyt összegből karácsonykor a helyi idősek otthonának lakóit ajándékozzák meg.

Nagy Anikó a program végén a közösségépítés fontosságára is felhívta a figyelmet.

Mint mondta, a közömbösség és az egymástól való eltávolodás idején különösen nagy szükség van azokra az alkalmakra, amikor az emberek találkozhatnak, beszélgethetnek és együtt élhetik meg ünnepeiket.

A délutáni műsorban Stifter Luca, Nagy Mónika, Nagy Gábor és az Aranykert néptánccsoport működött közre, valamint részt vett a 16. számú Széchenyi István Cserkészcsapat is. Az ünnepséget a megszentelt új kenyér és a „Bősiek kenyere” kóstolója követte.

JP/SZE/Felvidék.ma