Nem előre egyeztetett kérdések, nem klasszikus politikai beszédek és nem kinyilatkoztatások – a Várlak Fesztiválon megtartott „Szólj be a pártelnöknek!” fórumon bárki közvetlenül kérdezhette Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét. A közel egyórás beszélgetésen szóba került a párt támogatottsága, a parlamenti visszatérés, a szlovák pártokkal folytatott tárgyalások, a déli régiók fejlesztése, a magyar oktatás és média helyzete, az asszimiláció, valamint az is, hogyan lehet megszólítani a politikától elfordult felvidéki magyarokat.

A rendezvény alapgondolata már a beszélgetés elején világossá vált: ezúttal nem a politikus beszél, a közönség pedig hallgat. Gubík László arra biztatta a jelenlévőket, hogy kérdezzenek, vitatkozzanak, fogalmazzanak meg akár kemény kritikát is. „Itt most én csak válaszolok, nem kinyilatkoztatok. Úgyhogy hajrá, ne kíméljetek!” – fogalmazott a Magyar Szövetség elnöke.

A Magyar Szövetség legnagyobb ellenfele a közöny?

Az első komolyabb témák egyike az volt, vajon mennyire képes még megszólítani a Magyar Szövetség a szlovákiai magyar választókat, illetve igaz-e az az állítás, hogy egyre többen fordulnak inkább szlovák pártok felé.

Gubík szerint ezt a kérdést külön kell kezelni az önkormányzati és az országos politika szintjén. Rámutatott, hogy helyben továbbra is nagyon erős a magyar politikai képviselet, amit a Magyar Szövetséghez kötődő polgármesterek és önkormányzati képviselők nagy száma is jelez. Ugyanakkor elismerte:

hosszabb távon a helyi politikában egyre kevésbé lesz meghatározó a pártlogó, és egyre inkább a személyes teljesítmény, a helyi program és a választói bizalom kerülhet előtérbe.

Az országos politika kapcsán azonban egy másik problémára hívta fel a figyelmet: szerinte a Magyar Szövetség legnagyobb riválisa jelenleg nem valamelyik szlovák párt, hanem a választói közöny.Elmondása szerint saját méréseik alapján a mintegy 350 ezer magyar nemzetiségű választó jelentős része jelenleg nem menne el voksolni.

„A magyar közöny pártja jelenleg erősebb a Magyar Szövetségnél”

– fogalmazott.

Gubík szerint éppen ezt a több tízezres, illetve százezres nagyságrendű réteget kell újra megszólítani. Olyan embereket, akik nem feltétlenül szavaztak át más párthoz, egyszerűen elvesztették érdeklődésüket vagy bizalmukat a felvidéki magyar politika iránt.
Szerinte erre személyes jelenléttel, őszinte fórumokkal, világos programmal és az elmúlt másfél évtized politikai konfliktusainak meghaladásával lehet esély.

Fico, Šimečka és a szlovák pártok: „A politikus dolga, hogy tárgyaljon”

A fórum egyik legérdekesebb része a Magyar Szövetség és a szlovák pártok kapcsolata volt. A közönségből arra is rákérdeztek, mi történik a Progresszív Szlovákiával folytatott egyeztetéseken, és hogyan férnek össze egymással a különböző politikai szereplőkkel folytatott találkozók.

Gubík szerint alapvető félreértés, hogy egy politikai találkozó automatikusan szövetséget vagy baráti kapcsolatot jelent. „Ha egy politikus leül valakivel, az a legritkább esetben a barátja. Tárgyalópartner, adott esetben rivális” – mondta. Felidézte, hogy a Magyar Szövetség nemcsak Michal Šimečkával és a PS-szel egyeztetett. Robert Fico miniszterelnökkel is tárgyaltak, de volt kapcsolat más politikai szereplőkkel is.

Gubík hangsúlyozta: a Magyar Szövetség feladata szerinte az, hogy minden releváns szlovák politikai erővel megvizsgálja, milyen magyar ügyeket lehet előrevinni.

„Partnereket kell keresni az ügyeink megvalósításához”

– fogalmazott.

Robert Fico kapcsán ugyanakkor azt mondta, hogy jelentős nézetkülönbséget lát a kisebbségi jogok kérdésében. Értelmezése szerint a jelenlegi kormányfő álláspontja alapján érdemi kisebbségi jogbővítésre kevés lehetőség mutatkozik.

A PS-szel folytatott tárgyalásokról azt mondta: velük el lehet jutni olyan konkrét kérdések megvitatásáig, mint egy új, modern nyelvtörvény vagy egy nemzetiségi jogállásról szóló törvény. Utóbbi része lehetne például olyan nemzetiségi tanácsok létrehozása, amelyek az oktatás, a kultúra vagy akár más közösségi intézmények ügyeiben nagyobb beleszólást biztosítanának a magyar közösség számára.

Gubík ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a párt nem készül a PS listáján indulni, és koalíciós megállapodásról sincs szó.

R2, R7, mezőgazdaság – fejleszteni kell a déli régiókat

A gazdasági program és régiófejlesztés kérdésére válaszolva Gubík azt mondta, hogy a déli és keleti régiók felzárkóztatásában olyan nagy a lemaradás, hogy több parlamenti ciklusra elegendő feladat állna egy kormány előtt.

Példaként említette az R7-es gyorsforgalmi út további fejlesztését, Nógrád és Gömör térségében az R2-est, valamint a Soroška-alagút ügyét. A mezőgazdaságban az aszály és a vízgazdálkodás problémáira hívta fel a figyelmet.

A kérdés nem az, hogy vannak-e fejlesztendő területek, hanem az, hogy ezekből mennyi kerül ténylegesen a kormányzati prioritások közé.

Úgy véli, parlamenti magyar képviselet nélkül sokkal nehezebb elérni, hogy a dél-szlovákiai régiók problémái folyamatosan jelen legyenek az országos politikában.

Magyar egyetem, magyar iskola – ezért fontos a képviselet

A fiatalokat érintő kérdések között az egyetemi továbbtanulás is szóba került.

Gubík a Selye János Egyetem példáján keresztül próbálta érzékeltetni, milyen közvetlen eredménye lehet az országos magyar politikai képviseletnek. Felidézte: az intézmény létrejötte sem lett volna elképzelhető az akkori magyar parlamenti és kormányzati képviselet nélkül.

A fiatalabb generációk számára sokszor már nem egyértelmű, hogy egy-egy ma természetesnek tekintett intézmény mögött korábbi politikai küzdelmek állnak.

A beszélgetés során a magyar alapiskolák helyzete is előkerült. Gubík szerint az oktatási rendszer tervezett átalakítása számos kis létszámú magyar iskolát veszélyeztethet, ezért ezen a téren ősszel további közéleti megmozdulásokra is szükség lehet.

Ki kell menni a focipályára és a kocsmába is

Többször visszatért a beszélgetés arra a kérdésre, hogyan lehet megszólítani azt, aki nem jár politikai fórumokra, nem olvas politikai cikkeket és nem követi rendszeresen a közéletet.

Gubík válasza szerint

mindenekelőtt ki kell lépni a hagyományos politikai környezetből.

Nem elég szerinte kultúrházakban és magyar házakban fórumokat szervezni. A politikusnak jelen kell lennie a focipályákon, fesztiválokon, falusi rendezvényeken vagy akár a kocsmákban is. „A politikusnak ki kell mozdulnia a komfortzónájából” – jelentette ki.

Példaként említette, hogy egy focimeccs félidejében is le lehet ülni a helyiekkel beszélgetni arról, milyen problémákkal küzd a településük. Éppen ezért tartja fontosnak a Várlak Fesztiválhoz hasonló helyszíneket is: itt olyanokkal is találkozhat egy politikus, akik egy klasszikus politikai fórumra vagy megemlékezésre talán soha nem mennének el.

Már nemcsak a sajtó, hanem a közösségi média is átalakul

A fórumon komoly vita alakult ki a magyar sajtó helyzetéről is. A közönségből felmerült, hogyan lehet hosszú távon biztosítani a felvidéki magyar sajtóorgánumok működését.

Gubík szerint parlamenti képviselettel növelni lehetne például a Kisebbségi Kulturális Alap, a Kultminor forrásait, amiből kulturális rendezvények és médiatermékek is támogatást kaphatnak. Ugyanakkor arra figyelmeztetett: egy közösség nem várhat mindent az államtól vagy a politikától.

„Az, hogy saját sajtónk van vagy nincs, a mi felelősségünk is. Nekünk kell megvenni, nekünk kell olvasni és nekünk kell támogatni ”

A közmédia esetében viszont már politikai kérdésnek nevezte a magyar nyelvű műsoridő növelését.

A médiafogyasztási szokások változásáról szólva ennél is tovább ment. Szerinte nemcsak a nyomtatott sajtó veszít folyamatosan a jelentőségéből, hanem már a klasszikus online híroldalak szerepe is csökken. Az emberek egyre gyakrabban influenszereken, sportolókon, vloggereken vagy más közösségi médiaszereplőkön keresztül jutnak politikai és közéleti információkhoz.

Ezért szerinte a Magyar Szövetségnek is meg kell találnia azokat az új közvetítőket és felületeket, amelyeken keresztül olyan embereket is elérhet, akik egyébként soha nem nyitnának meg egy politikai híroldalt.

„Ezt a munkát már nem lehet megspórolni”

A közönségből kritika érte a Magyar Szövetség országos vezetésének láthatóságát is. Egy hozzászóló azt kérdezte: miközben Gubík szinte folyamatosan járja a magyarok lakta régiókat, hol vannak a párt további országos vezetői?

Gubík részben megvédte elnökségi társait, rámutatva arra, hogy közülük többen polgármesterként saját régiójukban folyamatosan jelen vannak. Ugyanakkor elismerte, hogy országos szinten ezen a téren van még fejlődési lehetőség.

Az önkormányzati választás megmutatja majd, hogy ki mennyi pluszmunkát hajlandó beletenni a kötelező minimumon túl,

és hosszabb távon ebből alakulhat ki az a politikai csapat is, amely nekivág a következő parlamenti választásnak. Azt is egyértelművé tette: ez a csapat nem feltétlenül kizárólag a jelenlegi országos elnökség tagjaiból áll majd.

A kommentmező is politikai csatatér lett

A közösségi média szerepe nemcsak a választók elérésénél került szóba. Egy hozzászóló arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Szövetség politikusai sok esetben nem reagálnak az online térben megjelenő kritikákra és támadásokra.

Gubík ezzel egyetértett. Szerinte ma már a kommentmezők is a politikai közélet részévé váltak. Ha egy témával kapcsolatban százával jelennek meg negatív hozzászólások, miközben senki nem képviseli a másik álláspontot, az komolyan befolyásolhatja a bizonytalan olvasók véleményét.

Úgy fogalmazott: ha egy politikus maga nem tud vagy nem akar részt venni ezekben a vitákban, akkor olyan csapatot kell maga köré építenie, amely képes erre. „Ma a csatamező ott is van ”– fogalmazott a közösségi médiáról.

Beneš-dekrétumok és kisebbségi jogok

A beszélgetés végén a Beneš-dekrétumok kérdését is felvetették. Gubík elmondta, hogy az ügy egy része jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van.

Szerinte parlamenti képviselet esetén

szükség lenne egy olyan vizsgálóbizottság felállítására is, amely feltárja a dekrétumokra hivatkozva történt földelkobzások ügyét.

Hosszabb távon pedig szerinte el kell jutni egy olyan gesztusig és rendezésig, amely a magyar–szlovák történelmi viszonyban is előrelépést jelenthet.

Meg lehet állítani az asszimilációt?

Az utolsó kérdések egyikeként az asszimiláció került terítékre. A kérdés egyszerű volt, a válasz pedig szándékosan tömör.

Mit lehet tenni azért, hogy megálljon a felvidéki magyarság fogyása?

„Szülessenek magyar gyerekek, és írassuk őket magyar iskolába”.

A rövid mondat jól összefoglalta a fórum egészének egyik fő üzenetét is: a felvidéki magyar közösség jövőjét nem lehet kizárólag politikusoktól, pártoktól vagy külső támogatásoktól várni. A politikai érdekképviselet mellett szükség van működő helyi közösségekre, intézményekre és személyes felelősségvállalásra is.

A füleki „Szólj be a pártelnöknek!” fórum éppen abban tért el egy hagyományos politikai rendezvénytől, hogy nem előre meghatározott témák és kérdések mentén zajlott. A résztvevők több alkalommal kritikát is megfogalmaztak a Magyar Szövetséggel és annak országos vezetésével szemben, Gubík László pedig valamennyi felvetésre válaszolt.

A Várlak Fesztivál közegében így nem klasszikus kampányrendezvény, hanem egy közvetlen, helyenként kifejezetten vitázó közéleti beszélgetés alakult ki – olyan kérdésekről, amelyek meghatározhatják a felvidéki magyar politika következő éveit.

Felvidék.ma