A szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság. A legtöbb járvány a dél-szlovák szőlőskertben történik, de más területeken, köztük Kelet-Szlovákiában is felfedezték már. Attól tartanak, hogy a fitoplazma, amely Európa-szerte átterjedt a szőlőültetvényekre, olyan károkat fog okozni, mint a filoxéra, amely a 19. század fordulón és a 20. század elején pusztított.

Egyes borászok a „21. század filoxérájának” nevezik az aranyszínű sárgaságot. Vajon megtizedeli a hazai szőlőültetvényeket, vagy a szőlősgazdák legyőzik?

Az Észak-Amerikában őshonos amerikai szőlőkabóca terjeszti a szőlő úgynevezett aranyszínű sárgaság fitoplazma betegségét, amire az európai szőlőfajták közül szinte mindegyik fogékony. A Chardonnay, a Zweigelt, a Kékfrankos és a Pinot noir mellett a Szürkebarát, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc és a Rizling különösen hajlamos a betegségre (a Merlot az egyedüli, amelyet kevésbé érint). A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet.

Bátorkeszi község önkormányzata és a Szegab Polgári Társulás emiatt falugyűlést tartott a kultúrház nagytermében, amelyen Labancz Roland polgármester köszöntötte a megjelenteket, köztük Bruno Gabel és Simonka István szőlővédelmi szakértőket, valamint, a hazai és a környékbeli szőlősgazdákat.

Korai felismeréssel megfékezhető a betegség, ezért nagyon fontos, hogy a termesztők időben felismerjék és jelezzék a fertőződést.

Gyöpös István, a helyi gazdákat tömörítő SZEGAB Polgári Társulás elnöke a felvezetés során elmondta: „Ha nem találunk megoldást, két-három év múlva nem lesz szőlő Bátorkeszin és környékén.“

A betegséget leginkább az amerikai szőlőkabóca terjeszti, ellene a rovar elleni védekezés a hatásos, mivel a betegség ellen nincs hatékony szer. A kórokozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, szaporodik, a tőke gyökereiben telel.

Egyes borászok a „21. század filoxérájának” nevezik az aranyszínű sárgaságot (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)

Mechanikai úton – metszéssel – nem terjeszthető. A tünetek erőssége függ attól, hogy már megfertőzött tőkéről, vagy éppen megfertőzés utáni állapotról van szó. A korábban fertőzött tökéken már tavasszal észlelhetők jellegzetes tünetek: a beteg tőke fejlődésében visszamarad, a hajtások száma is lecsökken A fogékony fajtáknál a fásodás részleges vagy elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik.

A frissen vagy a korábban fertőzést elszenvedett tőkék levelei nyár közepétől megkeményednek, megvastagodnak, a hátoldaluk felé besodródnak, gyakran háromszög alakot vesznek fel. Nyár vége felé a fehér bogyójú fajták leveleinél az erek mentén terjedő levélsárgulás jelenik meg, amit a levelek elpusztulása követ szeptemberre.

Sárgulás könnyen tápanyaghiánynak tekinthető, attól a levelek kemény lemeze különbözteti meg.

A kék bogyójú fajtáknál a levelek sötétvörös, bordó színű teljes elszíneződése jelzi a fertőzést. A tünetes levelek később hullanak le, mint az egészséges tőkék lombja. A fertőzött tőkén a hajtások ízközei megrövidülnek, részlegesen vagy egyáltalán nem fásodnak meg, zöldek, rugalmasak maradnak. Az éretlen vesszők télen elfagynak, elpusztulnak.

Már korábban megtelepedett hazánkban és szőlőn is előfordul a sztolbur fitoplazma okozta sárgaság betegség. A két betegség nem különíthető el szabad szemmel egymástól, kizárólag laboratóriumi módszerekkel. A fertőzött vesszőkből kihajtó rügyekből keletkező virágzat nem lesz teljes értékű, gyakran a virágzatát elrúgja, nem kötődik, leszárad, elhal. A fertőződött fürtökön a bogyók összezsugorodnak, elszáradhatnak.

Bruno Gábel szőlővédelmi szakértő a találkozón kijelentette, hogy nem a daganattal, hanem annak áttéteivel foglalkozunk (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)

Bruno Gábel szőlővédelmi szakértő a találkozón kijelentette, hogy nem a daganattal, hanem annak áttéteivel foglalkozunk. Az illetékes hatóságok lomhasága ellentétben áll azzal az elszántsággal, amellyel Ausztriában vagy Magyarországon e probléma megoldásában elkötelezettek vagyunk. A főbb intézkedések, amelyekkel foglalkozni kell, a következők: rendkívüli engedély a kabóca – elleni rovarirtó szerek használatára.

További probléma, hogy mit tegyünk az elhanyagolt, művelés nélküli szőlőültetvényekkel, amelyek a betegség terjedésének forrásai.

Végül, de nem utolsósorban, a szőlőtermesztőknek, akiknek meg kell semmisíteniük ültetvényeiket, egyes területei már károsodtak, 80%-ban érintettek, pénzügyi segítségre lesz szükségük, főként a helyreállításukhoz, különben további termelőket veszítünk, és a szőlőterületek csökkenése felgyorsul. Mindvégig rendkívül kritikus volt az állami és uniós szervek irányába, élesen bírálva azok tétlenségét, illetve azt, hogy túlzottan korlátozták bizonyos permetszerek használatát. „2015-ben, amikor megtudtam, hogy az amerikai szőlőkabóca megjelent a Kis-Kárpátokban, akkor a rákos daganat azonosításának stádiumában voltunk. Most már az áttételeknél tartunk. Ez azt jelenti, hogy most érkezett el az az utolsó pillanat, hogy lépjünk, mert három év múlva nem lesz saját szőlőnk Szlovákiában“ – fogalmazott.

A szakember szoros kapcsolatban van Zsidek Vilmos szentpéteri borásszal. Idén kísérletképpen mezőgazdasági homeopátiás készítménnyel kezeltek nála 50 tőke egyértelműen fertőzött chardonnayt egy 21 éves ültetvényben. Az ún. FD/NDM összetételű anyagot júliusban és augusztusban hat alkalommal öntötték bele a gyökérzet mellett ásott lyukakba. Augusztus utolsó napjaiban 48 tőkénél megállt a tünetek terjedése, amelyek aztán – és egyelőre – egészségeseknek tűnnek. Az eljárás lényege ugyanaz, mint bármelyik más homepátiás kezelésnél: felébreszteni az immunrendszert.

Simonka István szerint most elsősorban a beteg tőkék megjelölése, kivágása a legfontosabb lépés (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)

Simonka István szerint most elsősorban a beteg tőkék megjelölése, kivágása a legfontosabb lépés. Ezt fogja majd követni jövő tavasszal a minél összehangoltabb védekezés. A tapasztalatok szerint nagyjából két évig ezt követően pihentetni kell a földet, s csak ezt követően lehet új szőlőt telepíteni. Ám az első szürethez újabb két évre van szükség. Tehát akár öt-hat évig is eltarthat, míg egy terület elkezdi kiheverni az aranyszínű sárgaság pusztítását. Azok a borászok azonban, akik csak ebből élnek, ennyit nem várhatnak. Egy-egy családnál pedig egész életek, sőt több nemzedék munkája forog most kockán.

Labancz Roland bátorkeszi polgármester „villámgyors“ cselekvésről beszélt, ami a helyi szereplőket illeti.

Felszólalása alapján elkerülhetetlen, hogy a szőlőskertek tulajdonosai összefogjanak és segítsék egymást a védekezés során. Szerinte amikor a betegséget terjesztő szőlőkabóca rajzási csúcsa bekövetkezik, a helyzettel tisztában levő borászok azonnal közöljék az információt mindenkivel, s így lehetne összehangoltan permetezni – úgy a szőlőhegyen, mint a családi házak kertjeiben.

Ugyancsak nélkülözhetetlennek tartja, hogy az állam támogassa a kór miatt kivágott szőlőskertek újratelepítését – ahogy Magyarországon is. A polgármester megígérte: az önkormányzat mindent megtesz a gördülékeny kommunikációért a gazdák és a környező falvak közt is.

A szőlő aranysárgulása látható tüneteinek gyors terjedése miatt a pozsonyi Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet Növényvédelmi Osztálya alapvető növényegészségügyi intézkedéseket tett közzé e veszélyes karanténbetegség további terjedésének megakadályozására. A Galambos és Szentlászló bejáratánál tájékoztató jellegű információs tábla lett kifüggesztve.

Miriák Ferenc/Felvidék.ma