Rekordgyorsasággal került be az országos rendezési tervbe az Esztergomot és Párkányt összekötő új, kétszer kétsávos híd, valamint a Zsámbéki-medencéből induló M11-es autópálya is. Ocskay Gyula, az Ister-Granum Eurorégió fejlesztési ügynökségének ügyvezetője szerint, ha 2010 körül elkészülnek a kiviteli tervek, akkor 2014 és 2020 között akár meg is épülhet az átkelő és a gyorsforgalmi út.
Az Európai Unió 1993-ban Krétán, majd 1997-ben Helsinkiben jelölte ki azokat a legfontosabb vasúti, vízi és szárazföldi útvonalakat, amelyek az egységes európai gazdasági térség kialakításában kulcsszerepet játszanak. Ezeket a vonalakat az EU kiemelt fejlesztési területként kezeli, ennek megfelelően a megvalósításukat támogatja. Magyarországot négy ilyen jelentős közúti-vasúti és egy vízi folyosó érinti. Az V/C jelű, déli irányban az M6-os nyomvonalán haladó korridor északi meghosszabbítása révén Budapest két kelet–nyugati és egy észak–déli tengely metszéspontjába kerülhetne, így a közép-európai térség legfontosabb kereskedelmi-üzleti centrumává válhatna. Az észak-déli tengelyhez tartozna az M11-es út, mely a Zsámbéki-medencéből indulna Párkányig, ahonnan tovább Léván, Körmöcbányán keresztül vezetne Krakkó felé.
Az új út ötlete 1999-ben született meg: Dobosi Tivadar, a megyei közútkezelő kht. akkori ügyvezetője és Molnár László, a FŐMTERV Rt. elnök-igazgatója javasolták, hogy az akkor hatályban lévő magyar és szlovák területrendezési és hálózatfejlesztési jogszabályokban lefektetettekkel szemben ne a Vác-Parassapuszta (M6-M0-M2), illetve Ipolyság-Besztercebánya-Rózsahegy (R3) vonal valósuljon meg, hanem a Zsámbéki-medencén és Esztergomon át, a Garam völgyében Turócszentmárton irányába vezessen az új, észak-déli út. Ezzel a javaslattal keresték meg 2000-ben Meggyes Tamás polgármestert, aki azonnal az ügy mellé állt. „2001. június 26-án, amikor a témában az első konferenciát megrendeztük, az ott megjelent előadók szinte kivétel nélkül, óvatosan vagy egyértelműen, elvetették az ötletet. Ám az azóta eltelt hat év során egyre több társat találtunk, a racionális érvek sokakat meggyőztek, és párthovatartozás nélkül dolgoztak az új folyosó sikerén” – számolt be a kezdetekről Ocskay Gyula. Az ötletet követően pedig Esztergom és az Ister-Granum Eurorégió gyakran erején felüli erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a korábban hatályos, a fejlesztéseket meghatározó jogszabályok megváltozzanak, ennek köszönhetően hat év kemény munka után bekerült az országos területrendezési tervbe az M11-es gyorsforgalmi út. Így az autópálya megépítésének csupán a dátuma kérdéses, igaz egyelőre Szlovákiában még nem született meg a végső nyomvonalról szóló döntés.
A Mária Valéria híd azonban kamion- és komoly tranzitforgalomra nem alkalmas, így egy új hidat is kell építeni Esztergom és Párkány között. Az eurorégió és az Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság 2005-ben a hídra látványtervpályázatot írt ki, mely alapján elkészülhetett a megvalósíthatósági tanulmány is. Hogy pontosan miként fog kinézni a híd, még nem tudni, ám az biztos, hogy kétszer kétsávos lesz, és a várostól nyugatra, a Prímás-sziget csúcsánál épül meg. A régiós fejlesztési ügynökség ügyvezetője szerint, ha európai uniós támogatással 2010 körül elkészülnek a kiviteli tervek, akkor 2014 és 2020 között megépülhet az autópálya, illetve a híd. „Ha megvalósul elképzelésünk, és utána a következő nemzeti fejlesztési tervnek is a részévé válik, akkor van rá esély, hogy 2014 és 2020 között ez a híd megépüljön az autópályával együtt. Ezt multinacionális cégek bevonásával, kiterjedt lobbitevékenységgel is meg szeretnénk erősíteni. Azokkal a cégekkel folytatnánk együttműködést, amelyek érintettek a nyomvonalon. Emellett egy hatástanulmány elkészítését is javasolni fogjuk, melyet lengyel, szlovák, horvát részvétellel dolgoztatnánk ki az INTERREG IVB program pénzügyi hozzájárulásával” – zárta az említett feladatokkal Ocskay Gyula.
Lenger Varga Péter, Hídlap
