Magyarbél a kis-kárpátoki borút legdélebbi faluja. Nevét már egy 1209-ben kelt írás is őrzi. A községnek most mintegy 2300 állandó lakosa van. Magyarbél egyébként egy kisebb és egy nagyobb település, Németbél (Minoor Beel) és Magyarbél (Beel) házasságának gyümölcse. A „régi szép időkben” a lakosság 80 százaléka magyar volt, ma már viszont csak a polgárok 40 százaléka vallja magát magyarnak.
Magyarbél nem mindennapi község. Magyarbélen például előbb nyílt balkáni fagylaltozó, mint a közeli Szencen, vagy a mintegy húsz kilométernyire lévő székesfővárosban, Pozsonyban. A falu határában a „szántóföldön” békák lubickolnak, a község tőszomszédságában pedig, 232 hektáron „golf-falu” épül.
Danter Antal polgármestert, épp a golfparadicsom végett, feljelentették. Egy ideje már a rendőrség vizsgálja az ügyet.
Danter Antal nem akart róla beszélni. Annyit azonban elárult, hogy az ügyben ártatlan. És amint pont kerül a végére, „mindent kitereget”. Megígérte: elsőként a Szabad Újság olvasói számára nyilatkozik majd.
Danter Antal vállalkozó, három évvel ezelőtt került a település élére. A választásokon hatodmagával indult. Tősgyökeres béli. Úgy látta, a környező települések fejlődnek, virágoznak, Magyarbélen viszont megállt az élet, ezért az alvó falut fel akarta ébreszteni… A községben polgármesterré választása óta sok változás történt. Az iskolába szinte egyik napról a másikra bevezették a vizet, a templom főbejáratára kovácsolt kapu került, a templomhoz, a temetőhöz és a posta meg az iskola közötti útszakaszon járda épült, a futballpályát bármelyik városi egyesület szíves örömest elfogadná, előtte parkoló épült, megvásárolták a rendelőt, az óvodát és az iskolát teljes egészében felújították. A szennyvízhálózat 50 százaléka szintén kész. Közben „mellékesen” több millió koronás adósságokat is törlesztettek… A polgármester (a pillanatnyilag épp felújítás alatt álló) kultúrházban évente két alkalommal „kérdések-feleletek estet” szervez, ahol lehetőleg minden egyes közérdekű kérdésre válaszol.
– Egyesek jobb híján azt vetik a szememre, hogy túl gyorsan futok – mondta a községirányító –, én azonban lassan dolgozni nem tudok. Amit a fejembe veszek, azt minél előbb véghez is viszem.
A falu büszkesége az 1725-ben befejezett terebélyes barokk kastély. Az épület falai között hosszú ideig szellemi fogyatékosokat gondoztak. Az intézményt jeles személyiség is irányította. Az igazgatónő Viera Tomanová miniszter asszony volt. A község egyetlen római katolikus temploma 1728 óta a hívek lelki mentsvára.
Magyarbélnek még soha nem volt annyi lakosa, mint amennyi most van. A falutól egy sóhajtásnyira dübörög Pozsony, a felhőkarcolókba menekülő zajos, poros nagyváros, az ország különféle vidékekről betelepülők közül pedig egyre többen szeretnének ismét nyugodt, szép, békés környezetben élni. Ezért, aki teheti, falun vásárol házat vagy telket. Magyarbél ugyanis ideális peremfalu, épp megfelel az elvárásoknak. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a faluból régebben elköltözöttek közül szintén többen visszatelepülnek. Telket vesznek, építkezésbe kezdenek…
Az óvodának szeptember elsejétől 71 kis tanulója lesz. Azonban csak azok a szülők írathatják be az egyébként szlovák nevelési nyelvű oviba csemetéiket, akik állandó lakók Magyarbélen. Ez nem megkülönböztetés, mondta a polgármester, hanem egyfajta védekezés. A falu ugyanis kizárólag az állandó lakhellyel rendelkezők után kap fejadót. A település a „zuglakók” miatt évente másfél, kétmillió koronától esik el.
Ma már az iskolában is csak szlovák nyelven folyik tanítás. A lélekszám 130 körül mozog. A magyar gyerekek pedig (hárman vagy négyen) Szencre ingáznak vagy a béli szlovák iskolában okosodnak. A magyarbéliek régebben földműveléssel, no meg szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Ma már azonban a legtöbb szőlőskertet gaz lepi. A földeket nagyvállalkozók, gazdálkodók művelik. De sok a kisiparos is. A legtöbb lakos ettől függetlenül Pozsonyban vagy Szencen dolgozik.
– Magyarbélen valójában csak azok munkanélküliek, akik nem akarnak dolgozni – világosított fel a polgármester –, és közöttük akad orvos meg mérnök is.
Érdekes. Nagyon érdekes!
A falu határában lévő tó az autópálya építésekor keletkezett. A termőtalaj alatt lévő kavicsot elszállították, a gödröt azonban még ma is szántóként tartják nyilván. A községben működik postahivatal, általános és több szakorvos rendel, van gyógyszertár, de több bolt, meg kocsma és presszó is.
– A községi utakkal az a legnagyobb baj, hogy szűkek, keskenyek – panaszolta Danter Antal –, ugyanis lovaskocsi-forgalomra méretezettek. Ezért is szeretnénk a faluból kivonni a teherautó-közlekedést. A maszekok nehéz munkagépeikkel tönkreteszik a burkolatot. A kivezető utak építését egyébként az érvényes szerződés értelmében a golfpályaépítő társaság állja majd.
Zolczer László, (Megjelent a Szabad Újság 209/17-i számában)
