Száz közéleti személyiség, művész, egyházi vezető, sportoló, politikus látta el aláírásával az Összefogás a Duna Televízióért című dokumentumot, amelyben azt kérik a tulajdonos Országgyűléstől és a kormánytól, hogy a Duna Televízió ne legyen folyamatosan kiszolgáltatva a politikai széljárásnak, az éves költségvetési vitáknak.
A Duna Televízió, a nemzet televíziója, 1996 óta közszolgálati televízió, létjogosultságát a Magyar Köztársaság Alkotmánya erősíti, amely a 6.§-a (3) bekezdésében így fogalmaz: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túl élő magyarság sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását”.
Az Összefogás a Duna Televízióért dokumentumot többek között aláírta Csáky Pál, az MKP elnöke és Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke is.
„Történelmi reménytelenségben, nemzeti nyelvünk sok évtizedes üldöztetésében meggyötört lelkek lobbannak örömre, valahányszor kék szárnyú sirályok kezdenek immár sok ezer képernyőn tovaröppenni, valahányszor családi körökben fölhangzik a boldog kiáltás: DUNA TÉVÉ!” Sütő András ezt a mondatot százezrek nevében fogalmazta meg 1993-ban. Ami évekkel korábban elképzelhetetlennek tűnt, tizenhét évvel ezelőtt valósággá vált.
A Duna Televízió megszületése egyetlenegy alkotással rokonítható, a Lánchíd megépítésével. Mert ahogyan a Lánchíd összeköti a Duna két partját, úgy köti össze a Duna Televízió is az öt földrészen élő magyarságot. A Duna Televízió 1992 karácsony estéjén sugározta első adását, azzal a hittel és bizonyossággal, hogy az embernek több háza, több otthona, sőt több hazája is lehet, de nemzete csak egy.
A Duna Televízió, amelyet a történelmi traumák orvoslásának igénye hozott létre, olyan különleges közszolgálati médium, amely vigaszt nyújt szétdaraboltságunkért, rá mutat közös szellemi égboltunk fénypontjaira, mindig, minden esetben keresi a konszenzust és megteremti az összetartozás érzésének csodáját. Ez a szellemiség nemcsak egyes műsoraira, hanem az egész műsorfolyamára érvényes. Mély humánuma és művészi tartása tűnt fel mindazoknak, akik számos nemzetközi és hazai díjjal tüntették ki. Említésre méltó az Eutelsat-Hotbird műholdas televíziós verseny kétszeri közönségdíja, a Cannes-i Arany Pálma-díj, a Karlovy Vary Nemzetközi Fesztivál díja, az Európa Filmdíj, a New York-i Filmfesztivál díja vagy az a sok hivatalos állami elismerés, amelyeket Romániától Lengyelországig, Olaszországtól Szíriáig nyújtottak át a mára világhíres Duna Televíziónak.
A Duna Televízió 1996 óta közszolgálati televízió, létjogosultságát éppen a Magyar Köztársaság Alkotmánya erősíti, amely a 6.§-a (3) bekezdésében így fogalmaz: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túl élő magyarság sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását”.
A Nemzet Televíziója, amelyik 1999-ben elnyerte a „A világ legjobb kulturális televíziója” UNESCO-díjat, a kultúra közvetítésével és az objektív tájékoztatással példát mutatott közszolgálatiságból. Kiegyensúlyozottan gazdálkodik, műsorai magas színvonalúak, a nézettségi harcban nem hajlandó elvei és a minőség rovására részt venni. A magyar állam támogatása negyedik éve mégsem emelkedett, még az inflációt sem követi.
Mi, akik aláírásunkkal erősíteni kívánjuk a Duna Televízió jövőbeli szerepét, kérjük a tulajdonos Magyar Köztársaság Országgyűlését és a mindenkori magyar kormányt, hogy ez a sokat bizonyított nemzeti intézmény ne legyen folyamatosan kiszolgáltatva a politikai széljárásnak, az éves költségvetési vitáknak. Munkáját végre érdemei szerint ismerjék el.
Az aláírásgyűjtésről bővebben a Duna Televízió honlapján találhatók információk, olvasóink is csatlakozhatnak az Összefogáshoz, IDE kattintva.
Felvidék Ma, Duna Televízió
