Ésszerű kompromisszumnak nevezte a közrádióban Bugár Béla, a Most-Híd elnöke a kisebbségi nyelvhasználati törvénymódosítást, melyet a héten hagyott jóvá a parlament.
„Nem ugrálunk ugyan örömünkben” – mondta még, de ez volt „a legtöbb, amit el lehetett érni”. Számára legfontosabb, hogy 20-ról 15 százalékra csökkent a nyelvhasználati küszöb. Ennél már csak az lényegesebb neki, hogy mindez anélkül történhet meg, hogy a szlovákok jogait akár egy hajszálnyival is csökkentené.
Szerencsére, a műsorvezető ezúttal – illedelmesen, de határozottan – figyelmeztette Bugárt: a kisebbségi nyelvhasználati küszöb nem is csökken, hiszen még legalább tíz évet kell várni arra, hogy kiderüljön, a 15 százalék mely településekre fog vonatkozni, tehát nem is biztos, hogy éppen most kellett ezzel a kérdéssel foglalkozni. Ebben Bugár vitapartnere, Dušan Čaplovič (Smer-SD) igazat adott Braňo Dobšinskýnak, hozzátéve: a magyar kisebbséget nem nyelvi, hanem gazdasági és szociális problémák sanyargatják. Nyelvi jogaik a kisebbségeknek eddig is voltak, mondta, a Fico-kormány sem nyúlt hozzá azon települések jegyzékéhez, amelyeken 2001-ben 20 százalék alá csökkent a magyarok számaránya. Így őrizték meg a status quót, jelentette ki, s így maradhat fenn a lista a most megvalósított törvénymódosítás után is. Ezt a tényt nem vitatta el Bugár Béla sem, csupán annyit jegyzett meg: a kisebbségeket a gazdasági és szociális helyzetük mellett a nyelvi-kulturális jogaik színvonala is foglalkoztatja, s minél inkább csökken a létszámuk, annál fontosabb számunkra ez a kérdés is. Bugár szerint ezért jelentős, hogy még húsz évig, azaz a 2031-ben esedékes népszámlálásig nem csökken majd azon települések száma, ahol a kisebbségi nyelv használható.
Čaplovič szerint sok településnek gondot okoz majd a kétnyelvűség, s nem csupán azért, mert pénzt a végrehajtására nem kapnak, hanem mert a szaknyelvet a kisebbségek sem ismerik anyanyelvükön. Azt állította, sok polgármester fogalmazta meg aggályait ennek kapcsán. Čaplovič azt mondta, a kisebbségek a hétköznapi dolgokról elbeszélgetnek anyanyelvükön, de ha űrlapokról, szakszerűséget kívánó iratokról van szó, már bajban lesznek. (A TA3 hírtelevízió politikai vitaműsorában Čaplovič konkrétan azt is állította: Somorja környékén egy faluban a magyar népszámlálási űrlaphoz szlovák nyelvűt is kértek az érintettek, hogy ki tudják azt tölteni, mert nem értették a magyar nyelvű kérdéseket.)
Čaplovič egyébként a közrádióban kitartott a mellett, hogy a kisebbségi nyelvtörvény a Most-Híd kiemelt ügye volt, s csupán azért erőltette, mert az MKP nyomása alatt állt, az MKP meg köztudomásúan Orbán Viktor befolyása alatt cselekszik. Bugár úgy reagált, hogy a törvénymódosítás a kormányprogram része volt, de beismerte: pártjának eszköze is a magyar választók kegyeiért vívott versenyben. Ezt normális dolognak tekinti, hiszen minden politikai párt versenyben áll az összes többivel, hogy elnyerje a választók szimpátiáját.
A magyar alkotmány kapcsán elfogadott parlamenti nyilatkozat Bugár szerint ugyan nem volt létfontosságú, de a koalíciós változat mértéktartó. Személy szerint Bugár Bélát is aggasztják egyes, a magyar kormány politikájában megjelenő változások. Ezeket akkor kell kezelni, amikor már világosan láthatók, mondta, utalva a magyar választójogi törvényre, amely miatt Dušan Čaplovič túl szemérmesnek nevezte a szlovák parlament nyilatkozatát. Čaplovič szerint ugyanis tűrhetetlen, hogy a szlovák-magyar határsáv „választási kampánykorzóvá” változzon. A magyar választójogi törvényt Bugár is kíváncsian várja, mert ha abban a határon túliak passzív, netán aktív választójogot kapnak, azzal neki is „problémái” lesznek, mondta.
Čaplovičot aggasztja az is, hogy a magyar alkotmány szerinte egypárti, a FIDESZ erőfölényével született, ezért gondolja úgy, hogy nem demokratikus. És Szlovákia azt sem nézheti tétlenül, hogy kollektív jogokat ad a kisebbségeknek, felelősséget vállal a külföldön élő magyarokért, akiknek az autonómiatörekvéseit is támogatni akarja. A magyar alaptörvény kapcsán Bugár kifejtette: alkotmányozó többség kell a meghozatalához, ahogyan Szlovákiában is az tudja módosítani az alkotmányt, aki megszerzi a szükséges 90 szavazatot. A szlovák ellenzék félelmeinek alaptalanságát pedig azzal a kijelentéssel igyekezett alátámasztani, hogy a szlovákiai magyarok, még a helyi önkormányzati képviselőik és tisztségviselőik sem ismerik a magyar alkotmány tartalmát; legfeljebb néhány olyan magyar van, aki erre is kíváncsi.
