Hogyan javíthatjuk a kisebbségek helyzetét, illetve jogaikat hogyan tudjuk európai szinten hatékonyabban védeni a kisebbségi média eszközeivel? – erről a kérdésről tartottak tanácskozást az Európai Unió égisze alatt Brüsszelben.
Az Európai Unión belül ma több mint 40 millió polgár beszél kisebbségi nyelven, hogyan szolgálja kulturális igényeiket a média? Ezt a kérdéskört járta végig az az európai szintű konferencia, amelyet Brüsszelben rendezett a Finnországi Svéd Kulturális Alapítvány. A rendezvény egyik kezdeményezője a finnországi svéd kisebbséget az Európai Parlamentben képviselő Carl Haglund volt. A svéd kisebbség mellett a médiával kapcsolatos tapasztalatairól beszámolt még a tiroli, valamint a walesi kisebbség is.
A szervezők és a résztvevők szerint a sajtó és média jelentős eszköz a kulturális és nyelvi kisebbségek identitásának formálásában és demokratikus jogaik megerősítésében. Főként Európa nyugati felében – Finnországban, Olaszországban, Németországban – találhatunk ma olyan pozitív példákat, amelyek segíthetnek a többi kisebbség “mediális felzárkózásában”. Legfontosabb elemként megfogalmazódott, hogy a kisebbségeknek kétfajta mediális szolgáltatásra és lehetőségre van szükségük: a saját nyelvű, saját produkciójú programokra és azok terjesztésére; valamint szabad hozzáférésre az anyaországi médiához.
A szeminárium résztvevői ugyanakkor elismerték, hogy létezik még számos olyan nehézség, amelynek közös, európai szintű megoldása várat magára. A határon átnyúló médiaprojektek jelenleg is uniós programok részét képezik, ugyanakkor hiányzik a kisebbségi média fejlesztésének és támogatásának külön célként történő elismerése.
A médiaprojekt nem kizáró, hanem befogadó jellegű, annak haszna a teljes társadalomban érezteti hatását. Az európai politikák terén, ha egyre kevésbé is, de még mindig piacokban gondolkodunk. Így történt ez a kitűzött uniós digitális piac megvalósításánál is. A kisebbségben élő népcsoportok érdekében viszont egy olyan digitális unió állhat, mely egyben a kisebbségek igényeinek is megfelel, őket is szolgálja.
Végkövetkeztetésként elhangzott a tanácskozáson, hogy az európai kisebbségi lobbi jelenléte ma még eléggé gyenge. Három uniós biztos is foglalkozik – különböző témákban – a kisebbségekkel, az eddig született eredmények mégis inkább szerénynek mondhatók.
Abban a “kampányban”, amely a kisebbségi létet, valamint a kulturális sokféleséget népszerűsíti Európa szerte, jelentős szerepet kell vállalnia a kisebbségi médiának. A kisebbségi média ilyen típusú elköteleződése az európai értékek iránt megnyerheti a többségi sajtó és média támogatását.
A rendezvényen a kisebbségi és regionális nyelvek napilapjainak európai szervezete szintén képviseltette magát.
Mészáros Alajos EP-képviselő (EPP-MKP)
