A magyarok új generációja az 1989-es novemberi fordulat után került be a felvidéki csúcspolitikába. Közülük néhányan fontos tisztségekbe kerültek az 1990-es választások után.
Világi Oszkár a Csehszlovák Föderatív Köztársaság Szövetségi Gyűlésének kamarájának alelnöke lett és jelentős kapcsolatokat épített ki. Ezeknek a kapcsolatoknak köszönhetően vett részt a privatizáció első hullámában és így jutott jelentős vagyonhoz. Később Csekes Erikával ügyvédi irodát alapított, aki előtte A. Nagy László, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökének irodájában dolgozott. Ez az iroda kulcsszerepet játszott a későbbi privatizációs műveletekben elsősorban a Transpetrol, a Slovnaft és az IRB-OTP tekintetében.
Hunčík Péter, aki eredeti foglalkozását tekintve pszichiáter, Havel elnök tanácsadója lett, majd később Fedor Gállal részt vett a média privatizációjában (Nova TV). Ezzel komoly vagyont szerzett.
Az egykori újságíró, Szigeti László is a médiaszektorral foglalkozott. Soros György támogatásával megalapította a Kalligram Könyvkiadót, ahol hosszú időn át foglalkoztatta, többek között Rudolf Chmelt is. Kihasználva az Új Szó főszerkesztőjének Szilvásy Józsefnek a zsarolhatóságát (akinek gondjai akadtak az átvilágítással – ügynöklistán szerepelt a neve) és Bugár Béla támogatását, a privatizáció három hulláma alatt a szóban forgó napilap szerkesztőségi tanácsának elnöki posztjára került, ahol máig is megtalálható és ahonnét a napilapot irányítja. Bugárnak ezért a támogatásáért megírta az Olyan országban élek… című könyvet és általában is gondoskodik Bugár imidzsével. Dzurinda két kormányának működése alatt az MKP egyik legjelentősebb lobbizójává vált, és így Bugárral, elsősorban csallóközi földterületek megszerzésével, jelentős vagyonokhoz jutottak. Ezek túlnyomó részében tulajdonosként a családtagjaik szerepelnek. Az új politikai párt, a Most-Híd választási sikere után, annak jelöltje, Rudolf Chmel a Szlovák Köztársaság Kormányának alelnöke lett, de döntő szava a kormány alelnökének hivatalában Szigetinek volt. Elsősorban az állami költségvetésből származó támogatások megszerzésével foglalkozott. Az ő javaslatára a kisebbségi kultúra támogatására szánt pénzek elosztása az SzK Kulturális Minisztériumától a Kormányhivatal hatáskörébe került, ahol az Új Szó egykori szerkesztőin keresztül (Lajos P. János és Juhász László) osztotta a támogatásokat a pályázóknak. A legnagyobb összeget 2011-ben az Új Szó napilap kapta, a második legnagyobbat pedig a Kalligram Könyvkiadó (a Kalligram 41 kérvényéből 39 volt sikeres). Figyelemreméltó, hogy az Új Szó ama szerkesztői, akik leginkább támogatták Bugár, Hunčík és Szigeti erőfeszítéseit a Most-Híd létrehozására (Lajos P. János és Juhász László), 2010-ben osztályvezetői és főosztályvezetői pozíciókba kerültek az SzK Kormányhivatalánál.
A gazdaságilag aktív személyek Dzurinda két kormányának idején kezdtek nagyobb tétekben játszani, elsősorban az energetika, a mezőgazdaság, a közlekedés, a vízgazdálkodás és az önkormányzatok számára kidolgozott programok területén. A csoporthoz csatlakozott Gyurovszky László, aki később építésügyi és régiófejlesztési miniszter lett és Simon Zsolt, aki a mezőgazdasági tárcát vezette és vezeti. E személyek tevékenységét az SIS is vizsgálta, és Dél-Szlovákia egyes régióiban „20 százalék úrnak “ hívják őket. Hasonló >>becenevet<< szerzett magának Bugár új tanácsadója, Frederik Buza is, akit 2011. július 6-án két ismeretlen úgy megvert, hogy háromnapos kórházi ellátásra szorult.
A legismertebb célszemélyek közé tartozott Világi Oszkár, aki egy időben 12 cég illetve állami intézmény vezetésének vagy felügyelőtanácsának volt a tagja (az Apollo egészségügy biztosítótól kezdve, a szlovák vasutak vezérigazgatói tisztségén keresztül, a Slovnaftig). Később annyira megerősödött a pozíciója, hogy már azt beszélték, hogy ő parancsol Bugárnak is. Figyelemreméltó az is, hogy ez az úr 2011-ben nem ment át a Nemzetbiztonsági Hivatal biztonsági ellenőrzésén, előtte az SIS is ellenőrizte ( pl.: e. sz. 63/950-V-143-82/2006-S, kelt 2006. 1. 17.).
A Transpetrol igazgatótanácsának elnöke és vezérigazgatója Czucz István lett, kinek működése alatt került sor a Transpetrol eladására. Világi és Bugár segítségével intézték a Slovnaft és az IRB (Befektetési és Fejlesztési Bank) eladását is. Minden esetben magas jutalékokért, melyek összege néhány 100 millió koronára rúgott (lásd az idézeteket a Gorilla aktából, ennek a szövegnek a végén). Világi, Czucz és Bugár, Hideghéthy Ferenccel, a Szlovák Földalap egykori vezérigazgatójával, így a leggazdagabb szlovákiai magyarokká lettek. A jó gazdasági kapcsolatokon kívül jó viszonyt tartottak fenn a médiával és a lapkiadókkal, illetve az SzK biztonsági erőivel is. Jaroslav Spišiak 2006 előtt az SzK Rendőri Testületében az országos rendőrfőkapitány helyettesi tisztséget töltötte be, 2010-től ő az országos rendőrfőkapitány. A köztes időben a Világi Oszkár vezetése alatt álló Slovnaft biztonsági főnöke volt. Nem érdektelenek azonban Dobroslav Trnka egykori főügyészhez fűződő kapcsolataik sem.
A Bugár körüli vagyonviszonyokat, cégeket és kapcsolatrendszert a foaf.sk térképezte fel. Ebből kiderül, hogy Világi Oszkár, Bugár Béla, Czucz István, Hideghéty Ferenc és Szigeti László Szlovákia leggazdagabb polgárai közé tartoznak. Somorján, a Pomléi út végén, ahol Bugár Béla is lakik, hatalmas telkeken három kastély található. Az elsőben Czucz István lakik, a másodikban Hideghéty Ferenc, a harmadik pedig jelenleg üres. Várja, hogy tulajdonosa beköltözzön, aki a somorjaiak szerint nem lesz más, mint Bugár Béla. A foaf.sk a szlovák cégjegyzék, az adóhivatal, és a társadalombiztosítás adatai alapján összeállította a leggazdagabb szlovákiai magyar politikusok vagyonának áttekintését. Ők a következők:
Bugár Béla, a BB & G Kft tulajdonosa. A cégek, melyekhez szoros szálak fűzik (83-100 %): KABA Trade Kft., Pro Media Studio Kft., PARCUS Rt. Az foaf.sk adatai szerint Bugár Béla és felesége személyéhez legközelebb álló vállalkozó az MKP egykori pártigazgatója, Vörös Péter (98%). Bugár cégének további 16 céggel (5%-16%) van összefonódása, pl.: Poľnohospodárske stavby Rt., ASTRAS Kft., Studio Camadeo Kft., Transpetrol Rt., TSC Capital Consulting…
A teljes információ itt: http://foaf.sk/ludia/297992
Simon Zsolt, az AGS Kft. és az AGROTRADE Kft tulajdonosa.
Hozzá közelálló cégek: 100 %-ban: Coburg Kft., Agroobchod-Družstvo (állítólag felszámolás alatt), Agropex Kft. 45%-ban további 5 cég. A foaf.sk szerint Simon Zsolthoz legközelebb álló személy (100 %) Peter Polóni.
Többet megtudhat itt: http://foaf.sk/ludia/401120
Bastrnák Tibor, aki a MEDIFIT Kft., a PEDIATER BE Kft. és a KVADRÁL Kft. tulajdonosa.
Hozzá közelálló cégek 71%-100 % között: Regionális Közútkezelő és Karbantartó Vállalat Komárom Rt., PEDIATER PLUS Kft., MEDCom Kft., COM-therm Kft.
Többet megtudhat itt: http://foaf.sk/ludia/98912
Gál Gábor, aki a Dodak Kft., a Szent Lukács Kórház és Ambulancia Rt. és a GAVE Rt. tulajdonosa.
Hozzá közelálló cégek 50 %-100 % között: Kordo, Kft., Szakolcai Kórház és Ambulancia Rt. További 51 cég 14%-44%-os részesedéssel.
Többet megtudhat itt: http://foaf.sk/ludia/107329
Solymos László, aki a GRAVEL Land Kft., a SLOMIK Kft., a Dôstojná Rt., és a BLUE FASHION Kft. tulajdonosa.
További 22 cégben 50 % körüli részesedése van, pl. SportLand Kft., Development Gomba, Kft., Spirit Slovakia Kft.)…
Többet megtudhat itt: http://foaf.sk/ludia/156679
Jakab Elemér, kinek a következő cégekben vannak érdekeltségei Zemplínska juhovýchodná vodárenská spoločnosť, Rt. , AGROSPOLOČNOSŤ Kft., Lesopoľnohospodársky majetok Ulič, EMI Kft. Nagyráska, Východoslovenská energetika Rt.
Többet megtudhat itt: http://foaf.sk/ludia/75047
Vörös Péter, aki Bugár Bélával a Pro Media Studio Kft. tulajdonosa, továbbá BB & G, Kft., PARCUS, Rt. stb… Többet megtudhat itt: http://foaf.sk/ludia/297996
Igor Sidor , aki a V.O.D.S. – Eko Kft., V.O.D.S. – Eko Rt., RT.A. – V.O.D.S. SANÁCIE Kft., End side trade Kft., Perínsky rybársky klub Kft., MEDIM Kft. Strážske, POWER LINE, Kft., V.O.D.S. Rt., GEVOS Slovakia Rt. tulajdonosa. Többet megtudhat itt: http://foaf.sk/ludia/137873
Pfundtner Edit, az ő cégei: KMU 1, Kft., Eurovalley, Rt., PS 5, Kft. …
Többet megtudhat itt: http://foaf.sk/ludia/571172
A 2001 és 2006 közötti időszakban, az MKP-nak helyi és regionális szinten elsősorban a Nyitrai kerületben voltak gondjai, ahol problémák merültek fel a szociális intézmények és a lévai kórház (ahol a leginkább aktívak Andruskó Csilla, Fekete Gyula és Grébner Gyula voltak) privatizációja körül. A Nagyszombati járásban a Szlovák Földalap két dolgozójának ügye is ismertté vált, akiket 2005-ben korrupcióval vádolt meg a rendőrség, majd ítélt el a bíróság. Ismert az a Főügyészségre eljuttatott beadvány is, amelyben az Aqua Venture cég tett bűnvádi feljelentést a komáromi TaO-Bašty Kft. ellen, a Komáromi Vízművek, KOMVAK, lehetséges eladásával kapcsolatban. Ebben, a 2006-2007-es korrupciógyanús ügyben többek között érintett Bastrnák Tibor, Komárom egykori polgármesterre és Andruskó Imre, az MKP Komáromi Alapszervezetének volt elnöke is. Emlékezetes az a jegyzőkönyv is, amely a ČVS: PPZ-11/BPK-V-2004 számú bűnvádi feljelentés alapján készült, és a kassai Čuňo üggyel foglalkozik. E jegyzőkönyv 4. oldalán olvashatók a következő mondatok is: „Kasper mutatott be engem A. Nagy László képviselőnek. Ezt az alkalmat arra használtam ki, hogy ellenőrizzem, hogy az egész 9 millió koronás összeget kézbesítették és átadták-e, Pozsonyban. Bizonyos idő elteltével A. Nagy képviselővel egy pillanatra átültem egy másik asztalhoz, ahol nyíltan megkérdeztem tőle, hogy kézbesítették-e ezt az összeget – egy papírra leírtam a 9-es számot. A. Nagy képviselő azt mondta, hogy igen. Többet nem tértünk vissza ehhez a télmához, azért, mert megbizonyosodtam a 9 millió korona átadásáról.“
Idézetek a Gorilla aktából:
Haščák magyarázza Malcháreknek a jelenlegi helyzetet a Szlovák Villamos Művekben: az igazgatótanácsban mindenki a saját üzleteit csinálja, Pavol Ponca a saját embereit csapja be, Igor Grošaft (Haščák találkozgat vele, jól kijönnek egymással) nagy villamos-energia üzletet hozott össze az orosz RAO UES leányvállalatával, az OstElektrával (Malcháreknek 500 ezer euró jár az üzletből). Miloš Šujanský szintén csaló (becsapta Haščákot is). A legnagyobb csalásokat az igazgatótanács alelnöke Miroslav Wöllner (MKP, Világi) követi el. Haščák parancsba adta Ševčíknek, hogy állítsa le Wöllner összes ügyleteit 30 millió korona felett. Miroslav Wöllner Rapšíkot akarja leállítani, a Szlovák Villamos Művek Rt. vezérigazgatója és az igazgatótanács elnöke akar lenni.
Haščák felháborodik, amiért Wöllner úgy viselkedik, mintha Világi lenne a gazdasági miniszter és nem Malchárek.
Haščák készített Malcháreknek egy listát 11-15, 100 millió korona feletti dologról, az Szlovák Villamos Művekben, amit meg fognak valósítani. Összesen több mint 1 milliárd koronáról van szó. Az összes 20 millió korona feletti üzletet az Szlovák Villamos Művek felügyelőtanácsa hagyja jóvá. A 12 tag közül 5 az ő emberük (Ševčík, Jurica, Bubeníková, Konštiak és Grošaft is csatlakozik). Haščák Világival közelebbről nem pontosított kölcsönös energetikai egyezséget kötött, ami azonban nem működik, és amit ezért meg akar szegni. Várják a magyarok (Világi, Bugár) válaszreakcióját, Wöllner leállított ügyletei miatt, de a felügyelőtanácsban leszavazzák őket.
Haščák osztja a jutalékot a Szlovák Villamosenergia-átviteli Rendszer információs rendszerének közbeszerzéséből, cca. 165 millió korona értékben, amelyet már jóváhagyott a Szlovák Villamosenergia-átviteli Rendszer felügyelőtanácsa: 10 millió Malcháreknek, 10 millió Világi Oszkárnak. Világi egyelőre nem jelentkezett. Ha nem jelentkezik, mind a 20 millió Malcháreké lesz. A Szlovák Villamosenergia-átviteli Rendszer vezérigazgatója, Ladislav Szemet, Világi embere.
A Penta nem kaphatja meg az összes távfűtőművet, és hogy a távfűtőművek privatizációja még azokban az időkben történt, amikor nem Malchárek volt a miniszter – a TEKO-t (Kassai távfűtőművek) az MKP-nak (Világi) kell megkapnia, a pozsonyi távfűtőműveket megkapja a Penta Group, a Kereszténydemokrata Mozgalomé valamelyik kisebb távfűtőmű (Túrócszentmárton) lesz stb.
A Nyugat-Szlovákiai Áramszolgáltató részvényeinek, 41%-nak közvetlen kiárusításából származó jutalék az egyezség szerint az MKP (Világi).
A Nyugat-Szlovákiai Áramszolgáltató esetében a feltételezett eladási ár 300 millió euró körül várható, amiből a német E.ON Energie AG (a Nyugat-Szlovákiai Áramszolgáltató részvényeinek 49%-os tulajdonosa) az MKP-nak kb. 4-6 millió euró jutalékot fizet. A Kelet-Szlovákiai Áramszolgáltató fennmaradó részvénycsomagjáért járó jutalék egyelőre nem lesz szétosztva, mivel a jelenlegi 49%-os német részvényes, az RWE Energy egyelőre nem mutatott érdeklődést az említett csomag iránt.
…A Transpetrollal tervezett operációt előzetesen jóváhagyta a kormány is. Haščák azt akarta, hogy az egész jutalék Malcháreké legyen. De a tranzakció mozgatórugója az MKP, aki el fogja osztani a jutalékot (Czucz) és a jutalék kétfelé megy Malchárek és az MKP között. Az MKP a Transpetrol ügyletet a választásokig le akarja bonyolítani. Nem csak a jutalék jelenti a motivációt, hanem a Transpetrol kapcsolata is a Slovnafttal (MOL). Az MKP-ből a következő személyek állnak a tranzakció mögött: Czucz István a Transpetrol igazgatótanácsának elnöke és vezérigazgatója, Bugár Béla az MKP elnöke és valószínűleg Világi Oszkár is.
Malchárek arról faggatja Haščákot, hogy ellenőrzésük alatt tartják-e a távfűtőművek (Pozsony, Nagyszombat, Zsolna, Túrócszentmárton, Zólyom, Kassa) privatizációját. Haščák azt válaszolja, hogy azt még csak most kezdik. Ott is nagy lesz a súrlódás. Haščák már előzetesen egyeztetett Világival a távfűtőművekről. A távfűtőművek privatizációja nem a kormányon, hanem a Nemzeti Vagyonalapon keresztül történik majd.
Malchárek kérdezi Haščákot, hogy milyen szerepet játszanak az üzletben a magyarok. Haščák megerősíti, hogy érdekeltek benne és hogy az üzletből jutalékot kap Miroslav Wöllner és Világi Oszkár is. Haščák azt mondja, hogy utasítást adott Ľuboš Ševčíknek (a Szlovák Villamos Művek felügyelőtanácsának elnöke), hogy állítsa le Wöllner összes üzletét a Szlovák Villamos Műveknél. Miroslav Wöllner és Világi Oszkár csinálják a Szlovák Villamos Műveknél a legnagyobb átveréseket. Malchárek azt mondja, hogy a magyarok szerdán nála jártak (Világi, Wöllner, Szemet) és azt mondta nekik, hogy amíg nem készülnek el a megállapodások, nem folytathatják tevékenységüket. Világi és Wöllner állítólag felnevettek. Ladislav Szemet vezérigazgató Világi embere.
Nyugat-Szlovákiai Áramszolgáltató fennmaradó részvényeinek privatizációját korábban a magyarok (MKP) kezdték el, Pavol Rusko gazdasági miniszterrel. A Nyugat-Szlovákiai Áramszolgáltató (350 millió euró) fennmaradó 41 %-os részvénycsomagjának eladásáért járó jutalék, a német E.ON Energie AG-től (a Nyugat-Szlovákiai Áramszolgáltató részvényeinek 49%-os tulajdonosa) kb. 1% körül fog majd járni, ami 3,5 millió eurót jelent. Haščák azt mondja Malcháreknek, hogy az SDKÚ (valószínűleg Palacka) úgy gondolja, hogy a Nyugat-Szlovákiai Áramszolgáltatóból Malchárek is kap jutalékot, mivel kedvében jár a magyaroknak. Az MKP részéről ezért a tranzakcióért az építésügyi miniszter Gyurovszky László a felelős.
Haščák azt javasolja Malcháreknek, hogy csináljon problémát az MKP-nak a Nyugat-Szlovákiai Áramszolgáltató fennmaradó részvényeinek privatizációja során. Ezt a lehetőséget Bubeníková és Jurica javasolták neki a Nemzeti Vagyonalaptól. Általánosan beszél a magyarok harciasságáról, arról, hogy a média mennyire nem támadja őket, mint pl. SDKÚ-t, a Pentát vagy Malcháreket, még akkor sem, amikor csalásaik közismertek.
Haščák megemlíti az SIS jelentéseket Világi Oszkár tevékenységéről, amelyek a számítógépén vannak, amelyek a köreikben is keringenek és hozzáférhetőek az újságírók számára is. Haščák azt mondja, hogy bár részletekről nem tudnak, pl. kondenzációs csövek beszerezése Wöllneren keresztül a Szlovák Villamos Művekben, de sok dologról tudnak, pl. Czucz István pozíciójáról a Transpetrolban. De a közvélemény lassan változik az MKP kárára, és Bugár ettől tényleg nagyon ideges. Malcháreknek nem akaródzik keresztbe tennie az MKP-nak a Nyugat-Szlovákiai Áramszolgáltató privatizációja során. Ruskotól örökölt pozíciójáról beszél, és Ivan Mikloš érdekéről, aki a koalíciós válság megoldásának keretében szintén támogatta a Nyugat-Szlovákiai Áramszolgáltató átadását az MKP-nak. Haščák azt tanácsolja Malcháreknek, hogy ne hagyja magát manipuláltatni a magyarok által. Haščák megemlíti az alapszabályzat megváltoztatásának példáját, amelyet a Szlovák Villamos Műveknél át akart vinni. Megegyezett Világival, hogy nincs arra szüksége, hogy Wöllner egyetértsen ezzel a változással, de ne is támadja. Mivel Világi nem kapott Haščáktól egy fillért sem, Wöllner az említett szerződést megtámadta. Haščák általánosan beszél, hogy ha az MKP nem kap semmi pénzt, mindennel szembefordul.
Haščák Malchárekkel összesítik, és közösen sorra veszik azoknak az üzleteknek a listáját, amelyekből Malcháreknek jutaléka van. Nem említik a konkrét üzleteket, csak a jutalékokról beszélnek. Haščák megemlíti az üzletet az SAP-vel a Szlovák Villamos Művekben, amelyből Malcháreknek 25 millió koronája van, egy további BN üzletet, amelyből a jutalék 21 millió korona, ami három felé osztódik Malchárek, Világi Oszkár és a Kereszténydemokrata Mozgalom között (de lehet, hogy Világit és a Kereszténydemokrata Mozgalmat még kihagyják), Transpetrol jutalék, 500 ezer euró jutalék Igor Grošafttól (talán az OstElektra üzletért), tanácsadói jutalékok, a Közép-Szlovákiai Áramszolgáltatóért járó jutalék és egyéb üzletekért. Malchárek jutalékai összesen elérik a cca. 200 – 300 millió koronát.
Rudolf Chmel – még mindig elégedetlen. Malcháreken keresztül igyekezett 3 embert is beültetni az állami vállalatok végrehajtó szerveibe. Egy esetben Malchárek eleget tett a kérésének, amikor a Transpetrol felügyelőtanácsába beültette az ő emberét. További 2 személy perben áll az energetikai vállalatokkal, amelyekbe Chmel be akarta ültetni őket, és bűnvádi feljelentéseket tettek ellenük. Malchárek nevet, hogy Chmel ezeket az embereket talán a börtönben válogatja. Malchárek szerint Chmel elképzelései irreálisak, hogy ezeken az embereken keresztül a százmilliós üzleteken cca. 50 millió koronát fog keresni. Malchárek szerint ehhez Chmel kevés.
A Szlovák Villamos Művek igazgatótanácsában és felügyelőtanácsában is elfogadták már a GovCo Rt. információs rendszerének projektjét, 170 millió korona értékben, amelyet az amerikai-izraeli NESS Technologies cég szállít majd. Az üzletet a Pentának Peter Benedikt hozta össze. Az üzletből szétosztható jutalék 21,5 millió korona. Haščák ezt eredetileg három részre tervezte szétosztani (Világi, Malchárek, Grošaft) de nem tudta ezt időben közölni Világival és Grošafttal. Haščák azt kérdezi Malchárektől, hogy az összest neki (Malcháreknek) adja-e, vagy jó szándékuk jeleként adjanak-e valamit Világinak és Grošaftnak is. Malchárek azt kérdezi, hogy ez nem e egy olcsó gesztus. Haščák úgy reagál, hogy akkor legyen mind Malcháreké. Haščák elismeri, hogy Világi egy ilyen gesztust nem értékelne (azt gondolná, hogy Malcháreknek 50 millió koronája van az üzletből).
(2005.12.23. és 12.26.) Malcháreknek 25 millió korona jutalékot kell kapnia az üzletből. Haščák nem tudja, hogy mekkora a jutalékok egész költségvetése ebben az üzletben, de részt vesznek benne a magyarok is. De 25 millió korona Malcháreknek Haščák szerint méltányos. Haščáknak valamilyen problémái adódtak az üzlettel.
Haščák létrehozott egy négytagú munkacsoportot (Sekerka, Lőrincz, akit a GovCo Rt-be akarnak bejuttatni, a BN embere az Atomerőművek Kutató Intézete Rt-ből, de aki Haščáknak dolgozik, BN jogász). Az említett csoport a Szlovák Villamos Művek felügyelőtanácsának elnökétől, Ľuboš Ševčíktől (Malchárek privatizációs tanácsadója, akit Haščák ültetett oda) megkapja az összes anyagot, amelynek át kell mennie a Szlovák Villamos Művek igazgatótanácsán és a felügyelőtanácsán, és kiértékeli azt. Az említett csoport minden dokumentumot elküld Haščáknak is. Haščák utasítást adott, hogy állítsanak le a Szlovák Villamos Műveknél minden 30 millió korona feletti üzletet. Az utolsó két hónapban két üzlet volt ott előkészítve cca. 2 milliárd korona értékben. Többnyire az igazgatótanács elnökének, Miroslav Wöllnernek (MKP, Világi) az üzleteiről volt szó. Haščák azt mondja, hogy Világi rögtön jelentkezett nála, és megegyeztek, hogy 2006.1.12-én találkoznak. Haščák magyarázza Malcháreknek a Szlovák Villamos Műveknél kialakult helyzetet.
Haščák azt mondja, hogy a privatizáció után szokás külön kifizetni a politikai pártokat és külön a Nemzeti Vagyonalap tisztségviselőit, mivel a múltban megtörtént, hogy mikor csak a politikai pártokat fizették ki, hogy a politikai párt „elfelejtette” kifizetni a Nemzeti Vagyonalapba beültetett tisztségviselő, aki ez után nem működött együtt. Az egyetlen kivétel az MKP volt, ahol Haščák az összes pénzt mindig Világinak adta, aki valamit adott tisztségviselőinek a Nemzeti Vagyonalapnál is (Haščák elképzelhetőnek tartja annak lehetőségét is, hogy nem adott nekik semmit, de azok mindig együttműködtek).
Haščák azt akarja, hogy Malcháreknek a Transpetrol eladásáért járó jutalékot Czucz Istvántól előre kapják meg, mivel nem hisz az orosz félnek (még akkor is, ha szokatlan az üzlet létrejötte előtt jutalékot kérni). Haščák 6 évet Oroszországban élt és szerinte az oroszok csak 20 %-kal kisebb csalók, mint a kínaiak, akik a világon a legnagyobb csalók.
Az interneten, körlevelek formájában is terjesztett „Gorila – po maďarsky” c. anyagot Cz.A. (Felvidék.ma) fordította.
***
Ki kicsoda?
Bugár Béla – az MKP elnöke 2007-ig (a párt közgyűlése leváltotta, helyére Csáky Pál került), 2009-ben elhagyja a pártot, megalapítja a Most-Híd vegyespártot, és annak elnökévé választják
Anna Bubeníkovát – a Nemzeti Vagyonalap volt vezetője, 2012 januárjában a kormány a Gorilla-ügy miatt leváltja
Czucz István – a Transpetrol egykori vezérigazgatója
Igor Grošaft – a Nemzeti Vagyonalap egykori tagja, az energetikai hálózatokat felügyelő állami cég, a SEPS igazgatótanácsának alelnöke volt (2012. január 13-án a Gorilla-ügy miatt lemondott tisztségéről)
Gyurovszky László – építésügyi miniszter (MKP, második Dzurinda-kormány) 2002-2006 között. Bugár leváltását követően ő is elhagyta a pártot
Jozef Jurica – a Nemzeti Vagyonalap ügyvivői bizottságának egykori (2005-2006) tagja, jelenleg a fővárosi hőszolgltató vállalat alelnöke
Jaroslav Haščák – a Penta pénzügyi csoport elnöke
Rudolf Chmel – 2002-2006 között kulturális miniszter, parlamenti képviselő (ANO), jelenleg a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes (Most-Híd)
Pavol Konštiak, az Idegenforgalmi és Kereskedelmi Szövetség elnöke
Jirko Malchárek – volt gazdasági miniszter (ANO, 2005-2006)
Ivan Mikloš – az SDKÚ-elnöke, pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes (2002-2006 és 2010-2012), 1998-2002 között gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettesPavol Rusko – volt gazdasági miniszter (2003-2005)
Szemet Ladislav, a Szlovák Villamosenergia-átviteli Rendszer vezérigazgatója
Ľuboš Ševčíknek – a Szlovák Villamos Művek felügyelőtanácsának elnöke Világi Oszkár – dunaszerdahelyi vállalkozó, a SLOVNAFT vezérigazgatója, a MOL-csoport igazatósági tagja, az INA, Industrija Nafte d.d. Felügyelő Bizottsági tag
Miroslav Wöllner – a Szlovák Villamosművek elnökségi tagja, a vágsellyei Duslo focicsapat elnöke, a Munkáltatói Szervezetek Társulásának (AZZZ) elnökségi tagja
gorilasisslovakia.wikidot.com/
{iarelatednews articleid=”32248″}
