Az autonómia és az erős anyaország fontosságát hangsúlyozták egyebek között a külhoni magyar szervezetek képviselői a Magyar Állandó Értekezlet XI. plenáris ülését értékelve október 9-én este a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón.
Semjén: nagyon komoly munkát végzett a XI. Máért
Nagyon komoly munkát végeztek a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XI. ülésének résztvevői – összegzett Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a testület keddi budapesti ülésének végén. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese újságírók előtt kiemelte: a zárónyilatkozathoz minden parlamenti párt és nemzetrész megtehette javaslatát, és szavai szerint maximális nyitottsággal viszonyultak ehhez, minden tartalmi javaslatot beépítve. Mint rámutatott: a zárónyilatkozat az egyetemes magyarság problémáinak összegzését, az őket érintő legfontosabb kérdéseket, célokat és feladatokat tartalmazza. A dokumentum egyben iránymutatást is ad a jövő tekintetében – jelezte a miniszterelnök-helyettes. Kitérve arra, hogy a zárónyilatkozatot az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség nem írta alá, úgy fogalmazott: mindenkinek szíve joga, hogy aláírja-e a dokumentumot. A kormány sajnálja, hogy így döntöttek, és súlyának megfelelően kezeli a dolgot – mondta. A tanácskozásról szólva kitért arra, hogy oktatási, gazdasági kérdések mellett szó volt a honosításról, és részletes tájékoztatás hangzott el arról, hogy a választás a külhoni magyarság számára hogyan valósul majd meg. Semjén Zsolt hangsúlyozta: a 2014-es országgyűlés valóban az egyetemes magyarság parlamentje lesz.
Kósa Lajos (Fidesz) örömének adott hangot amiatt, hogy szakítottak azzal a felfogással, miszerint a magyarságnak csupán meg kell maradnia. Nem elegendő megmaradni, gyarapodni is kell – szögezte le, hozzátéve: szakítani kell azzal, hogy merjünk kicsik lenni. Aki így gondolkodik, az kicsi is lesz – mutatott rá. Megjegyezte: az MSZP javaslatai tartalmi értelemben bekerültek a zárónyilatkozatba, annak ellenére, hogy önellentmondásba keveredtek. Az MSZP azt javasolta, hogy a nemzetpolitikába a hazai pártok ne vigyék be konfliktusaikat, ugyanakkor a diaszpóra tanácsba a parlamenti pártok meghívását kérte, ami egyet jelentett volna a konfliktusok beemelésével – ismertette.
Ebből a napnál világosabban kitűnik, hogy még akadozva megy a nemzetpolitika az MSZP-nek – mondta. Kitért arra, a választási eljárási törvény kapcsán nem volt vita abban, hogy olyan törvényre van szükség, amely kiküszöböli a választási csalások lehetőségét, és biztosítja, hogy aki él a kettős állampolgársággal adódó szavazati jogával, ne érje politikai vagy jogi hátrány a saját országában, valamint minden polgár részt vehessen a voksoláson, akinek erre szándéka van.
Pálffy István (KDNP) üdvözölte, hogy pártja javaslatára bekerült a zárónyilatkozatba az Európai Polgári Kezdeményezés támogatása. Megállapította, ennek jegyében 2013 a magyarság éve lehet.
Mile Lajos (LMP) egyebek között arról beszélt, hogy a többségi társadalom nélkül az autonómiát lehetetlen megvalósítani. Nagyon jó eszköz lehet a polgári kezdeményezés – mutatott rá, hozzátéve: ugyanakkor nagyon nehéz lesz elérni a célokat, ha a többségi társadalommal nem tudják megértetni, hogy az autonómia nem ellenük van. Sajnálatát fejezte ki, hogy a jelenlegi helyzet szerint a Wekerle-, és a Mikó-terv a következő évben egyetlen forintra sem számíthatna.
Szávay István (Jobbik) közölte: volt hiányérzetük a zárónyilatkozat eredeti szövegét látva, de örömének adott hangot, hogy a kormány, némileg átlépve saját árnyékát, befogadta javaslataikat a zárónyilatkozathoz. Ezek közül kiemelte, hogy a kormánynak nemzetközi fórumokon, tárgyalásokon határozottan ki kell állnia a nemzeti kisebbségek érdekérvényesítése mellett. Üdvözölte a felsőoktatás erősítését, támogatását, és fontosnak tartotta, hogy a kormány a jövőben még határozottabban fellépjen a külhoni magyar felsőoktatás ellehetetlenítése ellen. Sajnálattal tapasztalta – folytatta -, hogy az MSZP nem írta alá záródokumentumot, és azt mondta, hogy ezek szerint mégsem hajtják végre az elmúlt két évben beharangozott nemzetpolitikai fordulatot.
Szabó Vilmos (MSZP) azt mondta, hogy 2002 és 2004 között a Fidesz és a KDNP egyetlen nyilatkozatot sem írt alá, és ebből akkor mégsem vontak le semmilyen következtetést. Szerinte nem kell emiatt minősítéseket tenni. Elutasító álláspontjukat indokolva kijelentette: az elmúlt egy évet nemzetpolitikai szempontból kritikusnak értékelték, erősödött a megosztottság, valamint a kormány beavatkozása a közösségek életébe. Utalva Orbán Viktor és Robert Fico közelmúltbeli találkozójára hozzátette: nem értik, ha a szlovák és a magyar miniszterelnök találkozik, miért nem kerül szóba Malina Hedvig ügye, a Selye-egyetem visszaminősítése, az államnyelv törvény, vagy az állampolgárság kérdése.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a Máért elérte célját, és a zárónyilatkozatot kiegyensúlyozottnak nevezte. Ugyanakkor szerinte jó lenne, ha gyakrabban lennék szakpolitikai tanácskozások két Máért-ülés között. A közelgő választásokra kitérve hangsúlyozta: bíznak benne, hogy erős képviselete lesz az erdélyi magyarságnak. A Református Székely Mikó kollégium ügye precedenst jelenthet, ha nem sikerül megállítani – tért át egy másik témára, hozzátéve: az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás létkérdésnek tekinthető a magyar közösség jövője szempontjából.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke üdvözölte a zárónyilatkozat azon pontját, hogy az egyetlen elfogadható megoldás az autonómia kivívása. Kitért az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztéséről szóló megállapodásra, és megjegyezte: elvárják a román kormánytól, hogy a vonatkozó megállapodás alapján biztosítsa az állami támogatást a Sapientia és a Partiumi egyetem számára.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint a közelgő választásoknak nem három magyar szervezet versenyének kell lennie, hanem összefogásra van szükség, egyfajta nemzeti válogatottra. Kitért arra, hogy összefüggő gazdasági-oktatási-egészségügyi rendszerben kell gondolkodni, és ezen a területen még nagyon sok a tennivaló.
Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke az ottani magyarság számának csökkenésével kapcsolatban úgy fogalmazott: minden nap 16 magyarral kevesebb van a Felvidéken. Kijelentette: minden lépésüket ennek a tendenciának a megfordítására kell alárendelni. Kitért arra is, hogy a magyar kormányzat visszaigazolta, hogy az uniós költségvetési tárgyalások után terítékre kerülnek a közösségeket érintő ügyek a kétoldalú megbeszéléseken. Példaként említette a Selye János Egyetem leminősítését, ami szerinte azt mutatja, a nemzetállam kiépítése Szlovákiában átgondolt koncepció alapján zajlik.
Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége képviseletében az erős anyaország fontosságáról beszélt, majd szóvá tette, hogy az MSZP nem írta alá a záródokumentumot, és azt mondta: a szocialisták által említett kifogásokat az elmúlt nyolc évben ömlesztve zúdították a határon túliak nyakába.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának képviselője örömének adott hangot, hogy nem csak eszmei, hanem anyagi támogatást is kapnak az anyaországtól.
MTI nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35963,35956,35932,35897,35981,36002″}
