A nyitrai régió magyar vonatkozású csodás természeti, kulturális örökségeket őriz. Barangoljunk a múltban, őseink által ránk hagyott vagy épp a múltat idéző épített értékek között.
A sárkányölő ősi temploma
A gímeskosztolányi Szent György-templom Szlovákia egyik legrégibb, eredeti freskókkal fennmaradt román stílusú épülete. Az újabb dendrokronológiai és radiokarbon vizsgálatok összevetése alapján a templom valószínűleg a 9. század harmadik harmadában épülhetett. Ezek szerint ez lenne Szlovákia területén a máig álló legrégebbi szakrális épület. A 13. században bővítették, a 16. században leégett, a 17. században újjáépítették. A templom 1960-as évekbeli felújításakor a vakolatréteg eltávolítása után román kori freskók tűntek elő, melyek Szűz Mária életének eseményeit ábrázolják.
Ilyenek az Angyali Üdvözlet, Mária látogatása Erzsébetnél, Jézus születése, Örömhír, Háromkirályok imádása. A művészettörténészek szerint a
gímeskosztolányi freskókon a visegrádi kódexszel való rokonság jegyei fedezhetők fel, s ez a kódex 1085-ben a cseh I. Vratiszlav király koronázása alkalmából keletkezett. A freskók keletkezése így a 11. és 12. század határára tehető, s az akkor igazán modernnek számító technikával készültek: a képeket a nedves vakolatra festették.
Ahogy eleink éltek
A Jurta Látványtár 2010 óta működik Nyitracsehin. Az eredeti kazak nemezjurta Csámpai Ottó magánterületén található.
Az építmény a magyar lovas műveltség egyfajta szimbóluma. A rendezvényekre, találkozókra kialakított jurta többletet 
ad a tanulni vágyó felnőtteknek és fiataloknak egyaránt. Szellemi és kulturális központként működik. Minden évben megünneplik Szent György napját, megemlékeznek a trianoni gyásznapról, évente több kiállítást, könyvbemutatót, beszélgetést, előadást szerveznek.
A jurta magában állandó kiállításként is szolgál. A régi magyar érméken kívül egykori nyitrai és Nyitra környéki képeslapokat és fotókat, bélyegek tekinthetünk meg.
A jurta előtt található az egykor a Zobor-hegyen felállított millenniumi emlékmű kicsinyített mása, ezt ifjabb Csámpai Ottó készítette. Az udvaron fellelhető kövek az eredeti millenniumi emlékműből származnak, amit 1921-es robbantás után darabjai hullottak, és szétszóródtak a Zobor-hegy oldalában. A fából faragott Huba vezért Slabý Štefan népművész készítette.
A Jurta Látványtárról bővebb információkat ITT olvashatnak >>>
A híres vezekényi csata 
A királyi hadak 1652. augusztus 25-én a vezekényi csatában csaptak össze a törökökkel. A küzdelemben a törökök háromszoros túlerőben voltak az érsekújvári főkapitány, Forgách Ádám által vezetett 1200 fős magyar sereggel szemben. A győzelem azonban a magyarok pártján állt. A csatáról részletes leírással Esterházy Pál naplója szolgál, aki ugyan nem volt ott a helyszínen, de közvetlen értesülései nyomán a csata legrészletesebb leírását alkotta meg. A törökök 500-800 főt, a magyarok 48 katonát vesztettek el a csatában. Az Esterházy családból négy fiú veszett oda a csatában, közöttük a néhai nádor, Esterházy Miklós legidősebb fia, az ígéretes tehetségű, 26 éves Esterházy László, valamint a 35 éves Esterházy Ferenc és a két testvér, a 27 éves Esterházy Tamás és a 24 éves Gáspár.
A csatában elesett Esterházyakat nagy pompával 1652. november 26-án temették el a nagyszombati 
jezsuita templomban. A török elleni harcban egyetlen főúri család sem hozott ekkora áldozatot. A három hónappal a csata után lezajlott fényes temetésre Nagyszombatba gyűlt a magyar főnemesség színe-java. „Vörös posztóval földig béborított” társzekereken érkeztek a koporsók, amelyeket Esterházy Pál naplója szerint mintegy ötezer lovas vitéz kísért. Őket fáklyás siratók követték, panaszos hangon énekelve. Esterházy Miklós nádor nem gondolta volna, hogy az általa épített jezsuita templom kriptájának első lakója a saját fia lesz. A felravatalozott koporsóknál a csanádi püspök latin, a pécsi püspök magyar nyelven magasztalta az Esterházy-fiúk hősies önfeláldozását, majd a gyászzene búgó hangja mellett sorra a családi kriptába eresztették a négy ónkoporsót.
Így zajlott le a híres, győztes, de mégis nagy áldozattal járó vezekényi csata. Az ütközetet emlékmű is jelzi. Érdekessége, hogy sokáig még a helybelieknek sem volt tudomásuk erről, pedig a település határában egy hatalmas emlékmű áll ennek a csatának a tiszteletére. A hatalmas bronz oroszlán emlékmű több mint száz éves – a millennium évében, 1896-ban állították – de a benőtt növényzet sokáig eltakarta. Talán ez mentette meg a pusztulástól és a garázdáktól. Az oroszlános emlékműnek előzménye is volt: 1734-ben a vezekényi csata után 82 évvel Esterházy Imre esztergomi nagyprépost a csata helyén egy háromélű, gúla alakú homokkőből készült emlékművet állíttatott, amelynek magassága több mint három méter volt. Az emlékmű az idő múlásával tönkrement, hiába szerették volna felújítani, így az ezeréves évforduló közeledtével új emlékművet állítottak. A szobor Markup Béla budapesti szobrászművész alkotása. A szobor jelenleg nem található a talpazaton, ugyanis 2013-ban ismeretlen tettesek megpróbálták ellopni, de tettük sikertelen maradt. A szobor kissé megsérült, a javításán jelenleg dolgoznak, ősszel remélhetőleg helyére kerül a szobor.
Esterházy János nyomában
Esterházy szülőhelye 
Esterházy János 1901-ben Nyitraújlakon (Veľké Zálužie) látta meg a napvilágot. A szlovákiai magyarok második világháború alatti vezetőjére minden év március 15-én nyitraújlaki szimbolikus sírjánál emlékezik a zoboralji magyarság. A koholt vádak alapján Moszkvában tíz évi kényszermunkára, majd távollétében 1947-ben Pozsonyban halálra ítélt – amit 1949-ben életfogytiglanra változtattak – felvidéki magyar politikus a csehországi Mírov börtönében hunyt el 1957-ben.
A nyitraújlaki római katolikus templomban 2011-ben felavatott háromnyelvű – lengyel, szlovák, magyar – emléktábla jelzi Esterházy János emlékét. A mártír politikus jelképes sírját is Nyitraújlakon találjuk, amelyet egy kovácsolt vaskereszt jelez.
A Hűség kálváriája
Alsóbodokon található az Esterházy János Hűség Keresztútja. A 14 stáció Esterházy János utolsó tizenkét évének szenvedéseit jeleníti meg. Az egyes állomásokat megörökítő gyökeres fatörzs jelképezi a Zoboraljáról eredő gyökereket. A gyökerek közé beépített sziklák a hitéhez és elveihez való szilárd ragaszkodást jelképezik. A főcölöp gyökerei között megbújó kő, a Zobor-hegyről lehozott és a millenniumi emlékmű maradványai közül származó gránitkő a vidék szeretetét és az ahhoz való hűségét szimbolizálja.
A 2012-ben felavatott keresztút egyes stációin 12 fafaragó dolgozott, akik a Felvidékről, Magyarországról és Szlovéniából érkeztek.
„Ezen a földön születtem, szívem, lelkem gyökere annyira ezen a földön él, hogy itt maradok köztetek, és Veletek fogom átélni a rossz napokat, és ha az Úristen kegyelme megengedi, a boldogabb magyar jövőt is” – mondta egykor Esterházy János.
A kálvária Paulisz Boldizsár magánterületén áll, és látogatható.
Összeállította: Ando Krisztina, Felvidék.ma
Fotók: net, a szerző (1){iarelatednews articleid=”48256,48181″}
