Az új állami kerettanterv javaslata szerint továbbra is két idegen nyelv lesz oktatva kötelező jelleggel a gimnáziumokban. Az egyikből viszont több órájuk lenne a diákoknak, a tanároknak pedig nagyobb szabadságuk a tanterv kidolgozásában.
Az Oktatásügyi Minisztérium nemsokára beterjeszti az új állami alaptanterv dokumentumát, mely a következő tanév elején léphet érvénybe. Ez szerint nem történik komolyabb változás a mostani helyzethez képest. A kerettanterv két órában határozza meg az idegennyelvek óraszámát, ám ez a tanárok szerint kevés, ezért a választható órákból sok helyen hozzárendelhetnek.
Változás lehet viszont az alapiskolások és a nyolcosztályos gimnáziumok első négy évfolyama esetében. Az új iránydokumentum az előbbi esetében nem teszi kötelezővé a második idegen nyelvet, a gimnáziumok esetében viszont minden évfolyamra egyformán vonatkozna a szabályozás. Az alapiskoláknak azonban ezután is megadatik a lehetőség, hogy szabadon választható tantárgyként kínálják a második idegen nyelvet diákjaiknak.
„Úgy gondoljuk, hogy nyolcéves gimnáziumba olyan diákok jelentkeznek, akik jobb képességekkel rendelkeznek, és mindkét idegen nyelv tanulásával megbirkóznak. Az ő esetükben automatikus a két idegen nyelv tanítása.” – mondta el a TASR-nak Pavel Sadloň, az Állami Gimnáziumok Igazgatói Társulásának elnöke. „Eddig ugyanis úgy tűnt, hogy a nyolcéves gimnáziumok csak az alapiskolák átfestett homlokzatát jelentették.” – tette hozzá a jövőbeni nyelvoktatási különbségről.
Sadloň szerint a tervezett javaslathoz mindenkinek másmilyen a hozzáállása. „Egyesek több tananyagot, mások több óraszámot, van pedig akik pont fordítva kevesebb anyagot vagy óraszámot szeretnének.” A gimnáziumok ettől függetlenül is emelhetik az óraszámot, ám plusz pénzt rá nem kapnak. A tartalomról pedig úgy értekezik a tervezet, hogy inkább a teljesítményre kell majd helyezni a hangsúlyt, hogy a diákok a gyakorlatban tudják alkalmazni a tanultakat.
Vladimír Crmoman, a Szlovákiai Pedagógusok Kamarája képviselőjeként úgy gondolja, hogy az új programmal nagyobb lesz az iskolák szabadsága a tanterv kidolgozásának a területén. „Nagyobb szabadságot kapnak az iskolák a saját oktatási programjuk kidolgozásában, azt saját feltételeik szerint dolgozhatják ki maguknak.” Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy továbbra is hiányoznak a minőségi tankönyvek, módszertani, gyakorlati útmutatók.
tasr/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”50323,49466,49220,50900,50857″}
