Kockázatok és mellékhatások címmel valósult meg vetítőképes beszélgetés a krasznahorkai diáktáborban Sósik Szilárddal, a többéves táborlakó, zongorista, karnagy, zenetanárral, aki ősszel Amerikában turnézott a felvidéki tanárok Vass Lajos Vegyeskarával. A Korona énekegyüttes vendégével Tömöl Gabriella beszélgetett, a pelsőci énekegyüttes vezetője. Az eszmecsere során arra keresték a választ, hogy mi mindent adhat egy kórus.
Tömöl Gabriella, a Korona énekegyüttes vezetője bemutatta a pelsőci kórust. Elmondta, idén kísérletet tesznek a táborban a komolyzene becsempészésére is. Véleménye szerint ehhez Sósik Szilárd hiteles személy, aki mai napig zenél.
A kóruszene függőséget okoz
Amennyiben valaki a zenével meghatározó élményt él meg, az keresi azt tovább. Tömöl Gabriella sokat zongorázott, de nem ettől kapta meg a zenei élményt. „13 évesen cseppentem bele az első kórusba. Az első próba után kötődni kezdtem a kórusénekléshez, valamint kellőképpen megváltoztatta az életemet” – mondta.
„Ez megrázó élmény” – kezdte meg a vetítést is. Az előadás során bemutatta az éneklés alapját, a levegőt, illetve a légzés fontosságát. Szót ejtett a zene összefüggéséről a harmóniával, a gyakorlási praktikákról, és elmagyarázta, hogy a kóruséneklés egészségügyi szempontból mi mindenre jó.
„A mai kor iskolája félembereket nevel” – hallhattuk a következő képkockánál. Elmagyarázta, hogy az iskolákban csak a bal agyféltekét fejlesztik, és a művészetek háttérbe szorulnak. „Az éneklés a leghatásosabb fejlesztése annak, hogy a két agyféltekét egyszerre működtessük, s kilépjünk a zsenialitás felé”- fogalmazott. Ezt követően a résztvevőkkel közös éneklésre került sor. A Tavaszi szél vizet áraszt népdalt mindenki ismerte, majd átadta a szót Sósik Szilárdnak, aki a kóruséneklés mellékhatásairól beszélt.
A zene gyógyír
Sósik Szilárd elárulta azt is, hogy gyermekkorában édesanyja mindig Bachot tett fel amikor sírt. Majd zenei élményeiről beszélt. Sorrendben ismertette a kipróbált hangszereket is, ezek között ott volt a gitár, a dob, majd zongora.
Az előadásában Kodály Zoltán nyomán a gyermekek zenei neveléséről beszélt, majd kitért a zene mellékhatásaira. Ismertetett egy tesztet, melynek keretében gyermekeket figyeltek meg 6 éves kortól 18 éves korig. Az egyik csoport naponta énekelt, míg a másik kísérleti csoport nem. A megfigyelt gyermekcsoportok közül kimagasló eredményeket értek el azok, akik minden nap énekeltek.
„A gyerekeknél fontos a zenei harmonizáció. A zenéléssel 200 millió szinapszis jön létre a két agyfélteke között, amennyiben időben kezdünk foglalkozni gyermekeinkkel” – magyarázta.
Kifejtett, a zene és éneklés jó a vérnyomáscsökkentésre, a tüdőproblémák enyhítésére, a Parkinson-kórra és a depresszióra. Továbbá említést érdemel a barátságok köttetése, a kínálkozó lehetőségek, utazások – Milánó, Bécs, Strasbourg, Amerika.
Rövid beszámolót tartott a Vass Lajos Vegyeskórus amerikai útjáról is. A három hetes turné során tizenhat koncertet adtak.
Az éneklés intim dolog
„Benne van az én, mely bensőséges dolog a saját testeddel. De ugyanúgy a latin, olasz, német nyelv is tükrözi az intimitást” – tudatta a résztvevőkkel, akikkel többszólamú énekpróba valósult meg. A produkció csúcspontja a három szólam összecsengése volt, mely a Hová mégy te kis nyulacska dalban manifesztálódott a rögtönzött énekórán.
A program végén elhangzottak a kérdések is, melyek az utazással, fellépésekkel függtek össze. Sósik Szilárd válaszában elmondta, hogy Budapestre és Rigára készül a Vass Lajos Kórus.
Kérdés hangzott el a kórus finanszírozásával kapcsolatosan is, ill. a felvidéki magyar kórusok fiatal tehetséges tagjairól beszéltek. Kitértek Kodály Zoltán eszméjére és a kóruskultúrára, valamint a kórus művek és az acapella kifejezést taglalták. A táborlakók érdeklődéssel fogadták a komoly- és kóruszene képviselőit.
A pelsőci Korona kórus a nyári tábor területén Komolyzenei sátrat tart fenn, ahol zenét lehet hallgatni, de Korona foglalkozások is vannak. Céljuk, hogy megmutassák az érdeklődőknek, milyen egyszerű és nagyszerű együtt énekelni.
A Korona sátorban pedig klasszikus zenét lehet hallgatni. A kínált zenét úgy válogatták össze, hogy lehetőleg mindenki találjon magának valót. Itt lehet pihenni, feltöltődni, művelődni, de katarzisélményt is kereshetik.
Tömöl Gabriellával, a Korona énekegyüttes vezetőjével külön interjút készítünk.
Beke Beáta, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”50235″}
