58480

A szlovák-magyar gazdasági kapcsolatokról, az állampolgársági ügyről, a tavaszi parlamenti választás tétjéről és a magyar kormány felvidéki magyar kisiskolák megmentése érdekében tett ajánlatáról is szólt nemzetpolitikai évértékelőjében Semjén Zsolt a Kossuth rádió Határok nélkül című műsorában. A miniszterelnök-helyettes szerint bölcsebb a jól működő a területekre helyezni a hangsúlyt – ezek vezethetnek el ugyanis a kényesebb kérdések megoldásához is.

Semjén Zsolt szerint 2015 a magyar nemzetpolitika talán legsikeresebb éve volt, de úgy vélte hogy sok nagyon jó történés mellett még mindig van javítanivaló. Évértékelőjében elmondta, hogy most már “zökkenő nélkül” működik az összes nemzetpolitikai program, amit a kormány az elmúlt öt évben beindított. Példaként említette a Kőrösi Csoma Sándor Programot, amelynek keretében száz ösztöndíjas ment ki a diaszpóra magyarságához, ahol most már teljesen bejáratott módon bonyolítják le a magyar nyelvórákat és a kulturális rendezvényeket. 

A külhoni magyarságnak anyagilag is meg kell tudni élnie saját szülőföldjén

Semjén Zsolt a tematikus évek elindítását is nagyon lényegesnek nevezte, mert ezek “egy-egy speciális területre irányítják a figyelmet, és a pénzügyi forrásokat is oda fókuszálják”. Úgy fogalmazott: az első “finomhangolás” az volt, amikor a szakképzésre helyezték a hangsúlyt, hiszen fontos, hogy a magyarság nemcsak kulturálisan, de anyagilag is meg tudjon maradni a saját szülőföldjén. Ez akkor lehetséges, ha “nemcsak a Himnuszt énekelheti és iskolái lehetnek, de meg is tud élni”.

Elmondta, a délvidéki magyaroknak 50 milliárd forintot nyújtottak gazdaságfejlesztésre, és Kárpátalját is hasonló gazdaságfejlesztési tőkeinjekcióban kívánják részesíteni, ennek azonban az ukrán állam ellenáll. Kárpátalján “a legnagyobb probléma a létbizonytalanság”, ezért a következő nagy gazdasági fejlesztést mindenképpen ide tervezik – hangsúlyozta.

Annak, aki felveszi magyar állampolgárságot, a haja szála sem fog görbülni

Az állampolgársági kérdésben jelenleg patthelyzet van – véli Semjén Zsolt, aki a Kossuth rádió műsorában kijelentette, a szlovák hatóságok nem feszegetik ezt a kérdést, tehát aki akarja, „szépen átjön Magyarországra, felveszi a magyar állampolgárságát, és a haja szála sem fog görbülni, hiszen Magyarország nem ad ki adatot.”

Beszélt a szlovák állampolgársági ellentörvényről is, amely véleménye szerint nagyrészt azokat fosztotta meg szlovák állampolgárságától, akiknek semmi köze nem volt a magyar ügyhöz, vagyis – mint kiemelte – az ellentörvény nyilvánvalóan többet árt a szlovákságnak, mint a magyarságnak. „Éppen ezért az a racionális, ha a történelmi előzményeken túllépve lehető legrövidebb időn belül tárgyaljuk és szüntetjük meg ezt a kérdést, mert nemcsak nekünk árt, hanem a szlovákságnak is” – fogalmazott.

Hozzátette, ha a Magyar Közösség Pártja tavasszal bekerül a pozsonyi parlamentbe, akkor sokkal egyszerűbb lesz az előrelépés a nemzetiségi kérdésekben is.

Ha a szlovák állam nem akarja fenntartani a kisiskolákat, a magyar majd fenntartja

Semjén beszámolt arról is, hogy a felvidéki magyar kisiskolák megmentése érdekében a magyar kormány egy „nagyvonalú ajánlatott tett”: felajánlották, hogy azoknak az iskoláknak, melyeket a megszűnés fenyeget, de a település meg akarja tartani, az anyagi terheit a magyar állam átveszi. „Ha a szlovák állam nem akarja fenntartani a magyar kisiskolákat, ahol nincs elég gyerek, akkor a magyar állam majd fenntartja” – jelentette ki Semjén.

A miniszterelnök-helyettes úgy látja, szárnyalnak a szlovák-magyar gazdasági kapcsolatok. Mint mondta, történelmi jelentőségű volt az is, hogy Szlovákiából érkező – zömében magyar anyanyelvű – rendőrök és katonák is jöttek segíteni a magyar határt megvédeni. Semjén szerint a két állam közötti eredményes politikai és gazdasági együttműködés „megágyaz annak”, hogy idővel az olyan nemzetiségi kérdésekben, mint amilyen az állampolgárság ügye, is előre lehessen jutni.

“Amikor van egy probléma, lehet katatón módon feszegetni azt a kérdést, amiben nincs előrelépés, de szerintem bölcsebb azokra a területekre (a gazdaságra és V4-en belüli politikai kapcsolatokra) helyezni a hangsúlyt, melyek jól működnek” – jelentette ki.

Az MKP választási listájáról szólva elmondta, a felvidéki magyar párt politikusai bölcsek voltak, amikor olyan jelölteket is felvettek a listára, akik nem tagjai a pártnak, s szorosan nem kapcsolódnak a párthoz, hiszen csak az összefogással lehet előre lépni. 

Pontáék tudatos rombolást végeztek

A román-magyar viszonyban ugyanakkor komoly visszalépés történt, a Ponta-kormány tudatos rombolást végzett a két ország együttműködésében, s ezzel tönkretették mindazt, amit a korábbi kormányok alatt felépítettek – vélekedett Semjén, aki szerint Pontáék bukása előrelépést jelenthet, bár az ideiglenes román kormány egyelőre csak sodródik az árral. A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy “ha a jobbközép végre összeszedi magát” Romániában, akkor lehetővé válik Magyarország és Románia együttműködése, és hangsúlyosabb lehet a magyarság érdekképviselete.

Az egymillió új magyar állampolgár meglesz a ciklus végére

“A legfrissebb adatok alapján 800 ezer olyan ember van, aki 2010-től vagy kedvezményes honosítással vagy állampolgárság megállapításával magyar útlevélhez, magyar állampolgárságot bizonyító okmányhoz jutott” – közölte Semjén, hozzátéve, hogy az új magyar állampolgárok teljes jogú állampolgárai Magyarországnak: vagyis szavazati joggal rendelkeznek. “Ennek alapján – noha egyre nagyobb munkát jelent az állampolgársági ügyek intézése – az egymillió új magyar állampolgár meglesz a ciklus végére – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”58296,57895,55445,54965,54160″}