Gömöri lakodalmas

Az Úr 2016-ik esztendeje Szent Iván havának negyedik szombatján lakodalomra került sor Gömörhosszúszó faluban. A határ menti, többségben magyarok által lakott községben a gömöri lakodalmas hagyományát elevenítették fel. A rendezvényen a testvértelepülésekről – a magyaroszági Maglódról és a partiumi Kiskerekiből – is jelen voltak.

Felső–Gömörben az utóbbi években ritkán lehettünk részesei ilyen műsornak. Június 25-én, a történelmi táj jellegzetes lakodalmi szokásai – a leány-kikérő, ágyvitel, kalácssütés, maga a lagzi, lakodalmi menet, a menyasszony búcsúztatása, lakodalmi vigasság – vidám elemei jelenítődtek meg, hű képet adva a régmúlt gömöri lakodalmak szokásaiból.

A hosszúszói gömöri lakodalmas ötlete magyarországi testvértelepülésük meglátogatása után született. Maglódon idén tizedik alkalommal került sor az „Apáink nyomdokain” című Kárpát-medencei magyar találkozóra.

Novák Tamás polgármester meglátása szerint az idén hivatalossá vált testvértelepülési kapcsolat felébresztette a magyarságtudatukat, illetve közelebb hozta a helyieket is a magyar kultúrához. „Maglód Kárpát-medencei testvértelepüléseinek találkozója egy olyan identitástudatot ápoló rendezvény, amely az ott levő hosszúszóiakban a magyarság érzését erősítette meg” – tudtuk meg a polgármestertől.

A találkozót követő felemelő érzések ösztönözték a hosszúszóiakat a gömöri lakodalmas megalkotására. Pomaj Anita, a műsor megálmodója és koreográfusa hagyományőrzőket, helytörténészeket látogatott meg, és gyűjtötte össze a műsorhoz szükséges tudást.

„Elkezdtünk foglalkozni a helyi fiatalokkal. Hét fiút és hét lányt tanítottunk be a lakodalmasra. A vőfély szerepét Lakomi Tamás vállalta el Berzétéről. A menet részesei voltak azok a csoportok is, amelyek a mai napig őrzik hagyományainkat. A hagyományos menyasszonykikérőt és a dunnavitelt pedig a helyi Bíborka énekkar mutatta be” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Pomaj Anita.

Valamikor, ük- és dédszüleink idejében a lakodalom sok előkészülettel járt. Nagy eseménynek számított a faluban, hiszen akkoriban csaknem az egész falu hivatalos volt rá. A lakodalomhoz több szokás és babona is tartozott. Például úgy tartották, hogy ha az esküvő napján beborult az ég, az ifjú pár élete is borús lesz. Ugyancsak a hiedelem szerint a menyasszonyi fátylat leánynak nem volt szabad felpróbálnia, mert akkor nem megy férjhez.

A rokonok, szomszédok, barátok segítették mindkét családot az előkészületekben. Takarítottak, meszeltek a vőlegény házánál, hogy a menyasszony bútorát illő módon tiszta házba vigyék. A lakodalmat két héttel megelőzően, lovas szekéren vitték a menyasszony kelengyéjét, stafírungját az ifjú pár leendő otthonába. Ezt dunnavitelnek nevezték. A bemutatóban a lakodalmi menetet követően, mely a templomból indult, és a tájháznál a menyasszony kikérésével folytatódott, és a színpadnál zárult, ahol a hosszúszói Bíborka előadásában a dunnavitel bemutatására került sor.

A lakodalomnak talán legjobban a gyerekek örültek. A kulturális programban, mely a lagzit jelenítette meg, a Bíborkát követően több hagyományőrző csoport is fellépett. A legkisebbek lakodalmas műsort adtak elő, de megtekinthettük a maglódi Kacamajka Néptánccsoport, a szilicei vegyes énekkar, és a Szalóka Éneklőcsoport fellépését is. A lakodalmas műsor részeként a menyasszony búcsúztatása is bemutatásra került.

A hagyomány szerint a búcsúztatást követően a fiatal pár és a násznép a templomba ment, ahol csak akkor nyitottak ajtót, ha a vőlegény fizetett. Az esküvő után a menyasszonynak körkalácsot adtak, aki azt hátradobta a gyerekeknek. A lakodalomban a fiatal házasokat a szülők fogadták. A vőlegény szülei mézzel kínálták a menyasszonyt, hogy olyan édes legyen a fiukhoz, mint a méz. A tányértörésnek több jelentősége is volt. Ebből tudták meg, hogy hány évig fognak boldog házasságban élni, de azt is, hogy a férjből mennyire lesz papucsember.

Ezt követően a lakodalomban az evés, ivás, mulatás ideje érkezett el. Az ételkihordáskor a vőfély verssel kínálta azt. A menyasszonyt éjfélkor a menyecsketánc várta, mindenki táncolhatott vele. A hosszúszói gömöri lakodalmas műsor is ezzel a tánccal ért véget. Akinek kedve volt, megtáncoltathatta a menyecskét.