A bártfai történelmi városházán ágyúlövések kísérete mellett Aros János sárospataki és Boris Hanuščak bártfai polgármester aláírta a két település testvérvárosi megállapodását. A június 17-ei találkozón a városok vezetői kifejezték azon szándékukat, hogy polgáraik körében kölcsönösen erősíteni kívánják a másik fél ismertségét, népszerűsítik egymást, mint idegenforgalmi célpontot és részt vesznek egymás rendezvényein. Egyúttal ösztönzik a tapasztalatcserét önkormányzataik szakemberei, valamint a két városban működő vállalkozások, szolgáltatások és a civil szféra között.
A szlovák fél a két város együttműködése keretében a jövő évtől kezdve Sárospataknak térítésmentesen biztosít helyet a bártfai vásáron, amely a Felvidék legnagyobb kirakodóvására. A látogatás során együttműködési megállapodást kötött egymással a két település helyi tévéadása is, amelyek vezetői is jelen voltak az ünnepi eseményen.
Bártfát az UNESCO világörökségének listájára id. Entz Géza művészettörténész javaslatára vették föl 1986-ban. A város történelmi központját 1952-ben nyilvánították védetté. Egy főtéri ház kivételével, a többi épület harmonikusan illeszkedik a történelmi környezetbe. Kéler Béla, a neves zeneszerző eredeti emléktáblája is visszakerült a régi helyére. Műveit Johann Strausséval együtt emlegetik.
Gyönyörű városházája 1505 és 1510 körül épült. A Szent Egyed-székesegyház, melyet Steindl Imre és Schulek Frigyes tervei alapján állítottak helyre, őrzi a 15. és 16. századból származó magyarországi gótikus szárnyas oltárok és szobrok tizenegy értékes példányát. Ezek Lőcsei Pál tanítványainak munkái. A katedrális rendelkezik Szlovákiában a legtöbb szárnyas oltárral. Ebben a városban működött Divald Lajos és Károly fényképész. Itt dolgozott Gutgesel Dávid nyomdász Magyarország első nyomdájában, melynek épülete a templom mögött áll. Itt látta meg a napvilágot Miskovszky Viktor, aki nagyon sokat tett Magyarország műemlékeinek megmentéséért.
A város szülötte Stöckel Lénárd is, aki Luther és Melanchton tanítványaként hazatérve olyan humanista iskolát alapított, amely országos hírnévre tett szert, és amiért őt Magyarország tanítója (Praeceptor Hungariae) címmel tisztelték meg. Ő fogalmazta meg az Ötvárosi Hitvallást (Confessio Pentapolitana), mely Bártfa, Eperjes, Kassa, Kisszeben és Lőcse protestánsainak hitelveit fogalmazta meg oly ügyesen, hogy azt az uralkodó jóváhagyta. Ez az első hazai ágostai hitvallás, egyben a magyarországi lutheránusok legrégibb okmánya, mely évekre nyugalmat teremtett az említett városokban. De ne feledkezzünk meg Bolyki Lajos és Jánosi András Bártfa kezei elnevezésű szép faszobráról sem. Ebből a néhány kiragadott adatból is nyilvánvaló, hogy a magyar turista otthon érezheti magát ebben a városban.
Bártfának eddig tizenkét európai (Calias, Česká Lípa, Mikulov, Přerov, Gorlice, Jaslo, Krinica-Zdrój, Zamość, Koštela, Srmemski Karlovci, Mahiľov, Molde) és egy amerikai testvérvárosa (Ashtabula) volt.
A polgármester beszédében kissé röstelkedve szólt arról, hogy eddig egyetlen magyar partner sem szerepelt közöttük. Nagyra értékelte ugyanakkor, hogy Magyarország Kassai Főkonzulátusa kezdeményezésére az első magyar testvérvárosuk Magyarország egyik kiemelkedő idegenforgalmi célpontja lett. Méltatta azt is, hogy ismeretségük folyamán a sárospatakiakban pragmatikus és elkötelezett partnerre találtak.
Az ünnepi szertartást követően a bártfaiak elmondták, a testvérvárosi megállapodás előkészítése során döbbentek rá, hogy „Sárospatakkal több minden köti össze Bártfát, mint a többi testvérvárossal együttvéve”.
Aros János hazatérőben megállt Varannón, ahol szinte testvérvárosi polgármesterként fogadták, és jelezték, szeretnének projektalapú együttműködést kialakítani Sárospatakkal. Varannót és Sárospatakot összeköti mindkettejük partnersége a fehéroroszországi Breszt városával. A varannói megbeszélésen mindkét fél érdeklődését felkeltette Szesztay Ádám főkonzul javaslata, miszerint együttműködésük kiterjedhetne a XVII. század első magyar útleírójának, Szepsi Csombor Mártonnak eszmei hagyatékára, aki Nyáry Ferenc udvari református lelkészeként hunyt el urával együtt 1622-ben a városban dúló pestisjárvány következtében. Tegyük hozzá, Varannó várában tartotta menyegzőjét Nádasdy Ferenc a hírhedtté vált Báthory Erzsébettel.
