A nemzeti összetartozás és felelősségviselés az Alaptörvény tükrében címmel tartottak ma konferenciát az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban annak apropóján, hogy öt évvel ezelőtt fogadták el Magyarország Alaptörvényét. Az ünnepi konferencián határon túli magyar pártok vezetői is részt vettek, köztük Menyhárt József, az MKP elnöke.
A korábbi alkotmányt felváltó Alaptörvényt az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el, majd a köztársasági elnök húsvétkor, április 25-én látta el kézjegyével és 2012. január elsején lépett hatályba. A konferencia az ötéves Alaptörvény előtt tisztelgő ünnepségsorozat zárórendezvénye volt tehát Ópusztaszeren, ahol a magyar nemzetpolitikai döntéshozók színe-java megjelent.
A résztvevőket Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes köszöntötte, aki beszédében összekapcsolta az Alaptörvényt és a belőle fakadó állampolgársági törvényt, amelyek megteremtették a lehetőséget a nemzet közjogi egyesítésére. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: ez volt az egyetlen lehetséges válasz Trianon tragédiájára. A miniszterelnök-helyettes a magyar nemzet egységét hangsúlyozta, kijelentve: bárhol éljenek is a magyarok a világban, mindannyian teljes jogú magyar állampolgárok lehetnek, mert “egy magyar nemzet van”. Felidézte a néhai miniszterelnök, Antall József híres kijelentését, miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni s amely óriási vihart kavart az utódállamokban. Ma pedig – mondta Semjén – mindez tulajdonképpen már enyhe megfogalmazásnak is tekinthető.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is a nemzet egységét hangsúlyozta az Alaptörvénnyel összefüggésben, a nemzetpolitikát az Orbán-kabinet sikertevékenységei közé sorolva. “Mindannyiunk közös büszkesége – hiszen a közös munka és az összefogás eredménye -, hogy politikailag is erősek vagyunk a Kárpát-medencében”- fogalmazott az államtitkár. A magyar diaszpóráról szólva elmondta: a diaszpóra a magyarság nagykövete a világban, ezért megőrzéséért mindent megtesz a kormány. “A szórványt meg kell tartanunk, mert annak elvesztése után a tömbök elvesztése következik” – fogalmazott.
Trócsányi László igazságügyi miniszter a nemzeti összetartozás alapértékké emelését nevezte az Alaptörvény egyik legjelentősebb vívmányának. A tárcavezető szerint ez az alkotmány megalapozta a magyar nemzetpolitika mai sikerességét, és “nagy eredmény, hogy a megszületése körüli viták elcsitultával ma már békességben tudunk róla beszélni.” Az alkotmány tartalmát elemezve az igazságügy-miniszter rámutatott, az alaptörvény az érzelmi közösséget helyezi a középpontba, amely a nemzethez tartozás alapja. Egyúttal európai összehasonlításban egyedülálló módon teremti meg a politikai és kulturális kohézió, valamint az alkotmányos és nemzeti identitás összhangját – tette hozzá.
(Felvidék.ma/MTI)
