Kövér Lászlóval az Országgyűlés elnökével és Tamás Ilonka nénivel (fotó: hidlap.hu)

Párkány, ez a Duna-parti kisváros 2001 óta (éppen a napokban múlt 15 éve), teljesen elveszítette az egykori értelemben vett határ menti jellegét.

A Mária Valéria híd felépítése előtt az itt élők csak álmodozhattak az egyszerű átkelésről és akár továbbutazásról az alig 50 kilométerre lévő világvárosba, csak komppal átkelve tudtak a Duna bal partjára, és esetleg tovább eljutni.

Azóta minden megváltozott a térségben a Duna mindkét partján. Nemcsak munkahelyi, vállalkozási, oktatási, egészségügyi és egyéb lehetőségek kínálkoztak  az itt élők számára, hanem a szellemi hidak, kapcsolatok is fejlődésnek indultak a térségben. Mindez óriási társadalmi jelentőséggel bír, s ami ennél is fontosabb: a tartalommal megtöltött kölcsönös utak az emberi kapcsolatok és a nemzeti identitástudat erősítését szolgálják.

Így van ez másfelé is a határ mentén, mondhatja bárki, mégis van itt egy egyedi szellemi híd, mely még szorosabban köti össze az itt élőket.

A zártláncú kábeltelevíziós műsorszolgáltatást 1986-ban indította el Esztergomban Bihari Antal. A televízió 2004. november 7-től sugárzó műsorszolgáltató. A Körzeti Televízió a 2013-ban végrehajtott digitális átállással Komárom-Esztergom megye egyetlen földi sugárzással is működő televíziójává vált. A KTV (Körzeti Televízió) létrehozója, alapítója az ugyancsak felvidéki gyökerekkel rendelkező Bihari Antal esztergomi lakos.
E méltatlanul elhanyagolt egykori királyi várost, és vármegyét bekapcsolta egy olyan társadalmi mozgásba, mely az egész megye lakosságát pozitívan érinti. A Mária – Valéria híd átadása után már adott volt a lehetőség, hogy egy szellemi hidat hozzon létre a Duna két partja között. Merész gondolat volt ez anyagi források híján (ezzel ma is küszködik), de hihetetlen értéket jelent a térségben élő embereknek.

Így ismerik meg egymást nemcsak az esztergomiak és a párkányiak, de az egykori vármegye települései is. A KTV csaknem 30-40 kilométeres körzetben közvetít mindkét oldalon, igyekszik ott lenni minden jelentős kulturális eseményen a legkisebb falvakban is.
Külön jelentőséggel bír, hogy mind a párkányi, mind az esztergomi önkormányzati ülésekről is ad tudósítást, sőt a magyar parlament nemzetstratégiai tanácskozásairól is közvetít olykor.

Bihari Antal, a TV vezetője, létrehozója más szempontból is ismertté vált, nemcsak országos-, de Kárpát-medencei vonatkozásban is.

Szent István-díj

2002-ben Esztergomban, első szent királyunk szülővárosában létrehozta a Szent István-díjat. Ezt a rangos kitüntetést azok kaphatják meg, akik az összmagyarság érdekében kiemelkedő jelentőségű tevékenységet végeztek. A díjazott kiválasztása közvélemény-kutatás és szavazás alapján történik, és átadására minden év augusztus huszadika táján kerül sor. A díjat képező Szent István-emlékszobor harminc centiméter magas, bronzból készült és márványtalapzaton áll, Mellocco Miklós szobrászművész alkotása.

Szent Istvánt ábrázolja, amint két kezével magasba emeli a keresztet nemzete előtt, és hirdeti:
Így minden ország támasza, talpköve
a tiszta erkölcs, mely ha elvész:
Róma ledűl, és rabigába görbed.
(Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz)

Az alapítvány segíti továbbá az összmagyarság kulturális életének egyetemes kibontakozását, fontos szerepet vállal kulturális örökségünk védelmében.
2010-től Szent István-érem átadására is évente sor kerül. Eddig ezt az érmet három felvidéki kapta meg: Dániel Erzsébet, Burián László esperes és Lábik János festőművész.

Az eddigi díjazottak között olyan neves személyiségek vannak, mint Orbán Viktor, Tőkés László, Pozsgai Imre, Makovecz Imre, Duray Miklós és sokan mások, legutóbb Kallós Zoltán népzenekutató.
A díjat odaítélő kuratórium, élén Jankovich Marcellel tavaly egy merész bejelentést tett, melyet idén újra megismételtek: Esztergomban szeretnék létrehozni a Szent István-díjasok, -érmesek múzeumát, amely zarándokhelyként is szolgálna ebben a történelmi városban. Elképzelésük szerint az egykori díjazottak (személyi) „ereklyéit“ haláluk után itt helyeznék el.

Ilyen céllal már kaptak ajándékot Wittner Máriától és Nemeskürty István jogutódjától is.
Bíznak abban, hogy Esztergom városa méltányolja ezt a lehetőséget és megteremti a feltételeit egy Szent István-díj ereklyemúzeumnak.

Végezetül az idei díjátadón tudta meg a nagyérdemű közönség, hogy Bihari Antal eddigi munkásságáért augusztus 20-án átvehette a köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkeresztjét, melyet ő szerényen megköszönt mindazoknak, akikért teszi a dolgát.