Idén nyáron tovább folytatódtak a régészeti ásatások az Ipolyság határában található Őrhegyen. Az ásatások során újabb két történelmi korszak maradványait találták meg a mintegy kilencezer éve lakott területen.
Július elejétől augusztus első hetéig két régészeti csoport dolgozott itt. A pozsonyi Comenius Egyetem Régészeti Tanszékének hallgatói mellett visszatérő vendégek a Nagy-Britanniából érkezett hallgatók is. Immár tizenkettedik éve folytatnak szakszerű feltárást a köztemető feletti dombon. Az ásatások eredményeiről augusztus elsején számoltak be a nagyközönségnek.
Két új történelmi kor leletei kerültek elő
„Több jelentős újdonság van az ásatás eredményei között. Legfontosabb, hogy két, eddig feltáratlan történelmi korszakból kerültek elő leletek” – kezdte a Felvidék.ma tájékoztatását Pálinkás Tibor régész, a Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria vezetője, az ásatások koordinátora.
Mint hozzátette, az eddigi kutatások alátámasztják, hogy az idősebb kőkorszakban, a rézkorszakban valamint a bronzkorszakban már lakott volt az Őrhegy. Emellett az előző években a török időkből származó csontvázat is leltek a területen, a 2017-es ásatások során pedig második világháborús réteget fedeztek fel. „Az idén találtunk először települési objektumot az időszámításunk előtti hétezres évekből, az úgynevezett vonaldíszes kerámia népétől. Továbbá előkerült egy szlavón típusú tál a rézkor és a bronzkor határáról. Ez azt bizonyítja, hogy ezt a helyet két további korszakban is lakták” – magyarázta a szakember.
Bővült a rézkori és bronzkori leletek gyűjteménye
A korábbi ásatások bebizonyították, hogy a rézkori és a bronzkori település erődített település volt. Az idén bővültek az ismereteink e korszakkal kapcsolatban is – jegyezte meg, majd folytatta – a rézkori badeni kultúra jegyeit mutató erődített településnek van egy alsó, erődítetlen része is, ennek maradványait szintén most fedeztük fel.
Ugyanakkor a bronzkori anyagból készült állatfigura kollekció is gazdagodott, a háziállatokat formázó szobrocskákat bizonyára áldozati állatként használták. A háziállatok mellett először találtak vaddisznót ábrázoló leletet. A lelőhelyen több olyan tárgy is felszínre került, amit nem tudtak meghatározni, ezek további vizsgálatokat igényelnek.
További újdonságként a bronzkori hatvani kultúrából tártak fel állatcsontból készült baltákat, csonteszközöket.
A kiásott leletek a Műemlékvédelmi Hivatalon keresztül az előzetes megegyezés szerint a Honti Múzeum birtokában maradnak. A leletek feldolgozása a Comenius Egyetemmel karöltve történik.
A második világháborús lőállások feltárása a módszertan gyakorlásának színtere
A most épülő FZ üzemegysége helyén tavaly nyáron folytattak leletmentő ásatásokat. Itt második világháborús lőállások nyomaira bukkantak. Idén további egyszemélyes szovjet lőállások mellett hosszú lövészárkot is feltártak.
A feltárással kapcsolatban Pálinkás Tibor kifejtette: a pozsonyi egyetem tavaly vezette be azt a tantárgyat, amelynek keretében az első és második világháborús objektumok kutatási módszereit tanítják. Az egyetem első ilyen jellegű ásatása folyik az Őrhegyen. „Gyakorlatilag az itteni tapasztalatokat beleépítik a tanrendbe. A nemzetközi példák mellett jórészt az ipolysági példa alapján fogják tanítani a feltárás módszertanát” – emelte ki.
Fontos az ismeretszerzés
Mint már írtuk, nyaranként huzamosabb ideje két csapat dolgozik az Őrhegyen. Az ipolysági régész hangsúlyozta: „A feltárásoknál a célunk az ismerkedés is, a közös ismeretszerzés, a tapasztalatszerzés, így a résztvevők a közös munkát is megtapasztalják.”
Július folyamán igazi nemzetközi csapat tevékenykedett Ipolyságon. A brit csapatban olasz, német és magyarországi egyetemi hallgató is volt, a pozsonyiak között pedig felvidéki magyar leendő régész dolgozott az ásatásokon. Az angol Grant Plus Heritage Inc alapítvánnyal régóta együttműködnek. A brit hallgatók mellett régészeti vezetők is érkeztek az Ipoly menti kisvárosba. Az első és másodéves hallgatók itt végzik első gyakorlataikat.
