Az Európai Parlament minden bizonnyal még a funkciós időszakának befejezése előtt dönt a téli és nyári időszámítás évente történő váltakozásának megszüntetéséről. Ezt követné egy két éven át tartó átmeneti időszak, mely alatt a tagországoknak meg kell egyezniük, melyik változatot választják.
Amennyiben a nyári időszámítás mellett döntenek, felmerül a kérdés, vajon továbbra is nyolckor kezdődjék-e a tanítás az iskolákban, vagy később. Erről beszélgettek a TABLET.TV új adásában Anna Záborská (KDH) EP-képviselővel. Záborská tagja volt ugyanis annak a munkacsoportnak, mely javasolta, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon a téli és nyári időszámítás kérdésével.
„Egyedül abban sikerült megegyezésre jutnunk, hogy minderről az Európai Bizottság döntsön. Az ő javaslatukról szavaz majd az Európai Parlament” – mondta Záborská, hozzátéve, hogy az elkövetkező hónapokban döntésnek kell születnie a kérdésben. Véleménye szerint azonban az Európai Bizottság részéről alibizmusra vall, hogy az egyes tagországokra bízta, melyik időszámítás mellett döntenek. „Mi ugyanis azt indítványoztuk, hogy az Európai Bizottság a tanulmány alapján tegyen javaslatot arra vonatkozóan, milyen időszámítás legyen érvényes az egész unió területén” – közölte az EP-képviselő.
A kisebbség döntött
„Tény, hogy a lakosság 80 százalékának nem okozott gondot a téli és nyári időszámítás váltakozása, gyorsan alkalmazkodtak hozzá, a népesség 20 százalékának azonban komoly problémát jelentett az átállás. Nehezükre esett a koncentráció, egészségügyi panaszaik adódtak (szívpanaszok, idegesség, depresszió). Ugyancsak bizonyított tény, hogy
amikor a nyári időszámításra álltunk át, az iskoláskorú gyermekeknél hosszú hetekig eltartott, mire megszokták, hogy korábban kell felkelniük. Ilyenkor figyelmetlenebbek, szétszórtak voltak, rosszabbodtak az eredményeik.
Ők alkotják azt a 20 százalékot, akik nem tudtak megbékélni az átállással,“ állítja Záborská.
Szerinte amennyiben népszavazásra kerülne sor, a többség véleménye érvényesülne, akik számára nem okoz gondot az átállás a téli, illetve nyári időszámításra. Ezért döntöttek a nyilvános konzultáció mellett, melybe a várakozások szerint főleg azok kapcsolódnának be, akiknek ez gondot okoz. Az internetes szavazás során 4,6 millió ember juttatta kifejezésre az álláspontját, miközben 80 százalékuk ellenezte az átállást.
Bár Záborská elismeri, hogy 4,6 millió ember véleménye nem képez reprezentatív mintát, de mindenki szavazhatott, s az unióban létezik egy legiszlatíva, mely az úgynevezett európai polgári kezdeményezésről szól. Ennek alapján a polgárok kérhetik azon törvények, előírások megváltoztatását, melyek az egész unióra érvényesek, nem csak egyes tagországokra.
„Ahhoz, hogy a Európai Bizottság foglalkozzon ezzel, elegendő egymillió aláírás a tagországok egynegyedéből, azaz lényegesen kevesebb, mint ahány a társadalmi konzultáció során mutatkozott a szóban forgó kapcsolatban” – mutatott rá Anna Záborská.
Téli vagy nyári?
Továbbra is nyitott a kérdés, vajon Szlovákia a téli vagy a nyári időszámítást választja-e, valamint hogy sikerül-e egyezségre jutni az unión belül. Már jelenleg is Portugália és az Egyesült Királyság a greenwichi középidőhöz igazodik, míg Finnország, a balti államok, Románia, Bulgária és Görögország viszont a kelet-európai időhöz.
Maga a közép-európai idősáv is nagyon széles: Európa nyugati részén, például Brüsszelben, Franciaország nyugati részén, vagy Spanyolországban Szlovákiával összehasonlítva másfél órás különbséggel van napkelte, reggel tovább van sötét, este pedig világos.
Mindezt összhangba hozni Záborská szerint főleg a közlekedési, energetikai és számítógépes szakemberek szeretnék, s ennek megoldására szolgál majd a kétéves átmeneti időszak.
Szerinte a legegyszerűbb lenne megszüntetni a nyári időszámítást, melyet művi úton vezettek be Európában, a volt Csehszlovákiában például 1979-ben. A szakemberek szerint a reggeli világosság kedvező hatással van az emberekre, még akkor is, ha alszanak, hiszen Szlovákiában a közép-európai idő szerint a leghosszabb nyári napokon már 4 óra előtt kelne a nap.
Az emberi aktivitások legtöbbje viszont a reggeli órák helyett az esti órákra összpontosul, ezért sokaknak inkább megfelel a nyári időszámítás. Ennek köszönhetően Szlovákiában csaknem fél éven át nappali világosság van 19 óra után is.
Ez a megoldás főleg a fiatalabbaknak tetszik, akik az egész esztendőn át tartó „téli” időszámítást 1979 előtt még nem tapasztalták meg. Ennek a változatnak a hátránya, hogy három hónapon át, november közepétől február közepéig csak 8 óra után kelne fel a nap, aminek következtében a gyerekek többsége sötétben menne iskolába.
Gondolunk a kialvatlan gyerekekre?
A törvényi változás ebben az esetben Záborská szerint alkalmat ad arra, hogy elgondolkozzunk azon, nem kellene-e a tanítási idő kezdetét későbbre tenni. Szerinte vitát kellene nyitni erről. Mint mondta, Belgiumban fél kilencre mennek a gyerekek iskolába, egyes helyeken pedig kilencre. Ez főleg akkor lenne időszerű, ha az egész éven át tartó nyári időszámítást vezetnék be” – hangsúlyozta.
A végeredményt tekintve optimista. „Hiszem, hogy jó döntés születik, az unión belül ennél jóval nehezebb kérdésekben is sikerült már egyezségre jutnunk. Az is igaz, hogy szülessen bármilyen döntés, mindig lesznek olyanok, akik elégedetlenek lesznek azzal kapcsolatban” – fejezte be.
Nos, azt még nehéz lenne megjósolni, hogy végül milyen döntés születik, viszont egy biztos, nem lesz könnyű megegyezésre jutni, s mind a brüsszeli bürokraták, mind a közvélemény elrágódhat ezen még egy darabig…
(TASR/Felvidék.ma)
