Josef Hrdlička olmützi segédpüspök végezte a gyászmisével egybekötött temetési szertartást Jan Janků, Esterházy János utolsó élő rabtársa temetésén Hanušovicében, 2019. február 1-jén.

A püspök prédikációjában kifejtette, hogy Esterházy János boldoggá avatási ügyében Jan Janků vallomása, melyet halála előtt rögzítettek, kulcsfontosságú lehet.

A szertartáson jelen volt František Lízna atya, akit ötször börtönöztek be a totalitarizmus idején, ezért a kommunisták által kegyetlenül meghurcolt Esterházy Jánossal azonnal sorsközösséget vállalt. Súlyos betegséggel, gyógyíthatatlan rákkal küzdött, és tudja, hogy az Esterházy Jánoshoz intézett imáknak köszönheti gyógyulását. Felszólalásában köszönetet mondott Jan Jankůnak a mírovi börtönben végzett szolgálatáért.

Magyarország Prágai Nagykövetségének képviseletében Szesztai Dávid tanácsos, első beosztott fejezte ki háláját mindazért, amit Jan Janků Esterházy János életének utolsó szakaszában érte tett.

A csehországi magyar szervezeteket dr. Kocsis László (Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért), Rákóczi Anna (Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége) és Ft. Balga Zoltán (Prágai Magyar Katolikus Plébánia) képviselték.

Jan Janků 15 éves korában belépett a cserkészszövetségbe. Ott a társaitól a Seriff becenevet kapta. Haláláig hű maradt a cserkészbecsülethez, ezt bizonyította állhatatossága és szorgalma is, melyet nem csak beszédében, hanem tetteiben is megvalósított.

Életének tetemes részét fogságban töltötte a kommunista ideológia áldozataként. 1949 és 1958 között megjárta a jihlavai, az Uherské Hradiště-i börtönöket és a hírhedt mírovi börtönt is.

Munkásságáért, önfeláldozó szenvedéséért több ízben is kitüntették: 2010-ben megkapta a Tomáš Garrigue Masaryk-rendet, 2011-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést gróf Esterházy János emlékének ápolásáért, akit 1957-ben ismert meg a mírovi haláltáborban. Később háborús veteránná és hőssé nyilvánították a kommunizmus elleni harcáért és az emiatt elszenvedett megpróbáltatásokért.

Leo Žídek, a Csehországi Politikai Foglyok Konföderációjának nevében, mely sok évig tagjának tudhatta az elhunytat, búcsúbeszédében így fogalmazott: „

Hiszem, hogy az élete során elnyert kitüntetések ellenére Jan Janků legnagyobb kitüntetését most kapta meg, mikor földi porhüvelyét hátrahagyva lelke találkozott Teremtőjével. Az Ő lába elé helyezte „seriffcsillagát”, mely a cserkészek egén ragyog tovább a példamutatás fényével.