Kemény vitákra lehet számítani az európai parlamenti választásokat követő egyeztetéseken, ám már most látszik, hogy ezek során Közép-Európának sokkal erőteljesebb érdekérvényesítő képessége lesz, mint a választásokat megelőzően – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak pénteken a Globsec pozsonyi biztonságpolitikai fórumon.
A magyar diplomácia vezetője kiemelte: a tény, hogy a magyar és a lengyel kormánypárt kapta a legnagyobb otthoni támogatást az Európai Unióban, azt mutatja, hogy a közép-európai emberek elkötelezettek egy erős EU mellett, de olyan uniót szeretnének, amely erős tagállamokon alapul, szemben a mainstream által javasolt Európai Egyesült Államokkal.
A miniszter leszögezte, hogy a térség erősebb érdekérvényesítő képessége az erősebb gazdasági teljesítményen alapul, márpedig az első negyedévben az öt leggyorsabban növekedő gazdaságból négy közép-európai volt.
„Észszerű döntéseket hoztunk, alacsony adókat vezettünk be, és a saját országaink és saját polgáraink biztonságát helyeztük az első helyre” – mondta.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a térség gazdaságpolitikájának sikerét bizonyítja az is, hogy a világ leggyorsabban növekedő távol-keleti gazdaságai egyre komolyabb érdeklődést mutatnak Közép-Európa iránt. Ezzel kapcsolatban a dél-koreai autóipart említette példaként, kiemelve, hogy a délkelet-ázsiai ország autóipari vállalatai, amelyek Európában is óriási piaci részesedésre tettek szert, az elmúlt években több mint 500 milliárd forintnyi beruházást hoztak Magyarországra, illetve több mint 3 200 új, kifejezetten magas hozzáadott értékű, kutatásfejlesztésen alapuló munkahelyet teremtettek.
A miniszter aláhúzta, hogy a távol-keleti nagy elektromos autóipari vállalatok közül azok, amelyek Európába hozzák a gyártást, nagyrészt a közép-európai térséget, azon belül is elsősorban Magyarországot választják: az öt európai gyártási kapacitással rendelkező távol-keleti elektromos autóipari vállalat gyárából három már Magyarországon van. Az ország mindehhez egyebek mellett az alacsony társasági adókkal, a munkára rakódó adóterhek folyamatos csökkentésével és a kutatásfejlesztési forrásokkal járul hozzá.
(MTI)
