(Fotó: Morvai Nóra)

A július 16. és 21. között második alkalommal megrendezésre kerülő kórustábornak ismét a Szent István királyról elnevezett ebedi plébánia adott otthont. Gergely pápa levele alapján, mely egy rejtvény kíséretében egyenesen Rómából érkezett, a 15 lelkes fiatalra ismét egy magasztos küldetés várt: az Istent dicsőítő szent éneklés művészetének elsajátítása. A kórustábor résztvevőinek elsődleges feladatát tehát a napi szentmisékre való felkészülés, az énekes szolgálat képezte.

Mivel idén a tábor egyes napjain az egyházi év különböző időszakait élhették meg, ezért a gyerekek a kórustábor ideje alatt az adventi, karácsonyi, nagyböjti, húsvéti ünnepkört leginkább meghatározó magyar és latin nyelvű gregorián énekeket is elsajátították.

A napi három énekblokkot átszőtte az imádság lelkülete, a délutánokat a szentírás olvasása és az ikonográfia művészetével való ismerkedés mellett különböző kézműves-foglalkozások (gyertyaöntés, mézeskalácssütés, rézbiléta-készítés, lepénysütés) színesítették.

A plébánián termesztett levendula sem maradt feldolgozatlanul, ugyanis a táborozók a szorgos segítők közreműködésével különféle illatpárnákat készítettek belőle.

(Fotó: Škultéty Éva)

Pénteken a Kaptár – Keresztény Ifjúsági Táborban teljesítettünk liturgikus szolgálatot. A Kaptár meglátogatása kitűnő lehetőséget kínált arra, hogy betekintést nyerjünk egy fiatalokból álló élő közösség mindennapjaiba. Mindemellett Szigetmonostoron a sárkányhajózást is volt alkalmunk kipróbálni.

A szombati napot leginkább a taizéi énekekkel kísért szentségimádásra való felkészülés határozta meg. Az adorációt követően az este vidám játékkal, a szülőkkel való közös sütögetéssel, fényképvetítéssel, kötetlen beszélgetéssel zárult.

A tábor utolsó napján, vasárnap

a schola lélekemelő éneke az ebedi Szent István király-plébániatemplom mellett a muzslai Kisboldogasszony-plébániatemplomban is felcsendült.

A táborozók az emléklapok kiosztása után sok szép emlékkel gazdagodva búcsúztak el oktatóiktól, egymástól és Gergely pápa rezidenciájától – az ebedi plébániától abban a reményben, hogy annak ajtaja az év folyamán is nyitva áll előttük, hogy felcsendülhessen szívükben és ajkukon a laudate Dominum!