Ünnepélyes keretek között adták át 2020. augusztus 30-án Somorján, a református egyházközség által alapított és fenntartott Kiskakas bölcsődét és óvodát.
A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében megvalósuló beruházást 1 337 ezer euróval támogatta a magyar kormány a Bethlen Gábor Alapon keresztül.
Szeptember 2-án harminckilenc óvodással és tizenegy bölcsődéssel nyitja meg kapuját az intézmény. A program keretében Szlovákiában ez volt a nyolcadik átadott református intézmény.
Az óvodaprogram a Kárpát-medencei nemzetegyesítés jó eszköze
„Ezek az óvodák helyszínei lesznek az önazonosságunk erősítése mellett egy olyan új, korszerű és modern szellemben felnövekvő magyar ifjúságnak, akik természetes életélményként élik meg azt, hogy magyarok vagyunk és egy nemzet tagjai, valamint a Kárpát-medencét tekintik közös otthonuknak” – mondta Grezsa István, a Kárpát-medencei Óvodaprogram koordinálásáért felelős miniszteri biztos köszöntő beszédében.
Hozzátette: Ráadásul eljött annak az ideje is, hogy a 21. században az itt élő népek mindannyian közös otthonuknak tekintsék a Kárpát-medencét, felülírva a nemzeti türelmetlenség és a rossz lelkiismeret utóhatásait, hogy együtt legyünk képesek megújítani nemcsak ezt a geopolitikai egységet, hanem tágabb értelemben Kelet és Közép-Európát is.
Reményét fejezte ki, ehhez a magyar kormány Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programja egy nagyon jó lépcsősor, hiszen mindannyian, akik idehozzák a gyermeküket, a korszerű nevelésnek köszönhetően biztonságban tudhatják őket.
„Nem lehet a gyökértelen jövőben hinni. Csak a jól megalapozott, a sziklára épített ház tudatában lehet jövőt tervezni. Külön öröm számomra, hogy Somorján bölcsőde is kapcsolódik az óvodához. Az óvodaprogram hozta felszínre azt, hogy az egész Kárpát-medence külhoni magyar területein a bölcsődei ellátás mennyire esetleges, hiányos, vagy éppen elérhető, de csak a jómódú emberek számára” – mondta a miniszteri biztos, aki végezetül azt kívánta, hogy a Kiskakas óvodában és bölcsődében minden somorjai szülő és nagyszülő örömére keresztyén szellemben nőjenek a csöppségek, olvassák a népmeséket, – nem kivonva a nevelésből az Illyés Gyuláét és az Andersenét sem – s az a fantázia, amely ezekből a mesékből árad a kultúránkon keresztül életük végéig a magyar nemzet közösségéhez kösse őket.
Köszöntőt mondott Bucsuházy István, az egyházközség főgondnoka is, aki címszavakban ismertette az elmúlt időszakot.
Az intézményt jelképező szalagot Fazekas László püspök, Komzsík Diana óvodaigazgató, Grezsa István miniszteri biztos és György András lelkipásztor vágta át.
Az intézmény udvarán Komzsík Diana, a Kiskakas óvoda igazgatónője elárulta, hogy heteken keresztül izgultak azért, hogy az oktatásügyi minisztérium vajon megadja-e szeptemberig az engedélyt az óvoda indítására vagy sem.
A jóváhagyás végül szinte az utolsó pillanatban augusztus 19-én érkezett meg, így az óvoda szeptember másodikán 39 gyermek előtt nyitja meg a kapuját. A beíratott maradék kilenc, akik később töltik be a 3. életévüket, majd januárban csatlakoznak hozzájuk.
„Nagyon örülök, hogy amit közösen elképzeltünk, az valóság lett, és a jövőben gyermekeink fejlődését szolgálhatja. Óriási kihívás ez a számomra. Én már most magaménak érzem az óvodát, sőt, a többi óvónő sincs máshogyan ezzel” – mondta az igazgatónő, aki a többiekkel együtt célul tűzte ki, hogy a rájuk bízott gyermekek sokoldalú, érdeklődő, vidám és kiegyensúlyozott felnőtté váljanak. Sőt, szeressék és tiszteljék embertársaikat, valamint a körülöttünk lévő világot.
Komzsík Diana kihangsúlyozta, hogy a nevelésben fontos szerepet játszik az identitástudat megerősítése is, a magyar mesevilág, a népzene, a néptánc, a mondókák, a versek és a gyermekjátékok.
Otthonos, biztonságos meleg fészekké szeretnénk varázsolni az óvodát! Ez a nap számunkra nagy ünnep, hiszen magot vetünk és bízunk abban, hogy eljön majd az aratás ideje.
A Kiskakas bölcsődét szeptembertől 11 hároméves kor alatti kisgyermek látogatja, akiknek az örömteli játékát, ismeretszerzését, fejlesztését egy egészségügyi nővér, egy óvodapedagógus és egy szakképzett kisgyermeknevelő biztosítja majd – tudtuk meg Hodek Andreától, a bölcsőde vezetőjétől, aki felvázolta azt is, hogy céljuk egy olyan biztonságos, elfogadó, szeretetteljes környezet létrehozása, ahol a gyermeki léleknek lehetősége van a kibontakozásra.
„Ha a gyermek szeretetben és biztonságban érzi magát, előbb-utóbb szárnyalni kezd. A mi dolgunk az, hogy ezt a helyzetet kihasználva bevezessük őket a világ dolgaiba. Megtanítjuk a gyermekeket egymás tiszteletére, az alkalmazkodásra, az értékek megismerésére és elismerésére. Szeretnénk megszerettetni velük a szép meséket, verseket, dalokat, zenét” – közölte Hodek Andrea.
Hozzátette, hogy a 2,5 éves gyermekek számára terveznek egy külön óvoda előkészítő csoport létrehozását azzal a céllal, hogy ez a lehetőség a jövőben segítséget nyújtson majd a szülőknek a gyermekük életkorának megfelelő intézmény kiválasztásában, és idővel egyre több szülő szavazzon majd nekik bizalmat.
Orosz Csaba, Somorja polgármestere pedig úgy fogalmazott, hogy az a közösség, amely nem képes továbbadni anyanyelvét, kultúráját, s hagyományait, elbukik. Ezért kiemelten fontosnak tartja az ehhez hasonló alkalmakat. Nem titkolta, hogy amikor a református egyházközség előállt a bölcsőde és óvodaépítés gondolatával, sokan kétséggel fogadták. Mint mondta, az oktatás és nevelés napjainkban ugyanis már szolgáltatás, amelynek kell, hogy legyen „felvevő piaca”. Mint mondta, ebből a szempontból is mérlegelni kellett.
A somorjai közösség mérlegre tétetett és úgy találtatott: képes lesz fenntartania intézményét. Az önkormányzat a kezdeményezés mellé állt s lehetőségei szerint támogatva azt. Így épülhetett meg a Kiskakas bölcsőde és óvoda, a Corvin Mátyás magyar tannyelvű alapiskola szomszédságában. Jelzésértékű ez, jelezve, hogy a somorjai magyar közösség képes értéket teremteni, megőrizni és tovább adni.
Orosz Csaba hozzáfűzte, hogy magyarként és polgármesterként is örömmel tölti el ez a tény. Végül azt kívánta, hogy minden egyes tanévkezdés alkalmával legyen ok az ünneplésre s a közösség elődei nyelvének és kultúrájának megtartása mindenkinek legbelülről fakadó természetes igényévé váljon.
Géresi Róbert püspökhelyettes az egyház küldetése beteljesítésének egyik példájaként említette az intézmény átadásának a napját, amely a felfelé való tekintésben és a felülről jövő segítség elkérésben valósul meg. Csodálatosnak tartja a mostani időszakot, mivel a magyar kormány támogatásának köszönhetően a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház területén 25 egyházközségben valósulhat meg az óvoda és bölcsődei program.
Rámutatott arra, hogy Isten gondviselése olyan támogatókat szólított meg, akik ezt a programot a maguk helyén megvalósítják. Köszönetet mondott a magyar kormánynak, illetve azoknak a szolgálatáért, akik ezt az Anyaország irányából szívvel-lélekkel teszik meg azért, hogy minél több felvidéki magyar kisgyermek magyar bölcsődébe és óvodába jusson, s reménység szerint magyar alap- és középiskolákban folytathassák tanulmányaikat.
„Somorján voltak nehézségek, amelyeket le kellett küzdeni. S volt olyan helyzet, amikor úgy érezte a közösség is, hogy megtorpan ez a megálmodott megvalósítás. De Isten segedelme, kegyelme és gondviselése által ez a gyülekezet tovább tudott jutni és megvalósítani mindazt, amit megálmodott“ – fogalmazott a püspökhelyettes.
A leendő óvodások egy kis műsorral kedveskedtek a megjelenteknek.
„Isten kezének alkotását látjuk abban, hogy ez az óvoda és bölcsőde felépült. Lehet, hogy valaki azt mondja, könnyű volt, mert pénzt kaptak rá. Ezt is lehet mondani, de honnan volt a pénz? Az előző kormányoknak miért nem volt? S itt vegyük észre Isten áldását. Az, aki benne bízik, s ki tudja mondani a nyilvánosság előtt is, hogy Soli Deo Glória!, azaz Egyedül Istené a dicsőség!, annak az Úr álmában is ad eleget” – mondta igei szolgálatának bevezetőjében Fazekas László püspök, majd kérdéssel folytatta: Miért van az, hogy lelkipásztorok, gondnokok, presbiterek, a gyülekezetek különböző rétegeiből segítők munkájuk mellett felvállalják, hogy óvodát és bölcsődét építenek?
A zsoltáros szavaival adta meg a választ: Mélyek az Isten gondolatai. Az ostoba ember nem ismeri fel, az esztelen nem érti meg. Hozzátette, pedig csak meg kell látni a gondnok testvéreknek és a lelkipásztornak az ajkán a mosolyt, mert az azt mutatja, tele van hálával a szívük. Minden nehézség és visszatartó tényező ellenére is az Isten alkotott.
S itt a somorjai gyülekezet vezetői, tagjai, de akár az egész egyházunkban is, ahol óvoda vagy bölcsőde épül mindenütt alkotó társai lehetünk az Istennek.
„Aki ennek a tudatában éli az életét és így tekint a mindennapokra, a feladatokra, az virul, mint a pálmafa. Az olyan, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejekorán meghozza gyümölcsét. Mi erre a válaszotok? Beállunk-e mindannyian az Istent dicsérők sorába, hogy hirdessük Isten szeretetét? Akarjuk-e látni Isten tetteit és az ő alkotásait?” – tette fel ismét kérdéseit, s válaszként adva figyelmeztetett, hogy ettől függ a megmaradásunk és az életünk. „Legyen ennek áldott és Istentől megszentelt pecsétje ez az óvoda, sok magyar gyermek lelki-szellemi bölcsője“ – mondta végül Fazekas László püspök.
György András somorjai lelkipásztor igehirdetését azzal kezdte, hogy Somorján még itthon van a magyar. Majd arról beszélt, hogy a Kiskakas bölcsőde és óvoda az alapkövét a föld fölé helyezték el, bár a 21. században divatos az alapokat kiszedni a földből és tönkre tenni, ezért ők úgy döntöttek, hogy az alapot bemutatják. Azért van a földszint fölött, hogy mindenki lássa miért vannak még Somorján. Felidézte az eltelt időszakot is, amelyet a gyülekezet versenyfutásként élt meg.
„Versenyt futottunk az idővel, a szó szoros értelmében. Az időben szemben nem tudtunk volna nyerni. Nem egészen egy év telt el az első kapavágástól a kulcs zárba illesztéséig. Elkészültünk. Hogy mitől váltunk Somorján végvárrá? Ezért a kőért” – mutatott rá az alapkőre, majd úgy fogalmazott, hogy még egy kevés idő, hogy megkönyörül rajtunk az Isten, mert meghagyott belőlünk egy maradékot.
Adott nekünk egy talpalatnyi földet Szent helyén, s visszaadta szemünk ragyogását. S ha ennyire jóindulatú, s ennyire precízen figyelmes, hogy még szemeink ragyogására is gondja van, hát akkor mégiscsak jobb lélekben leborulva megköszönni azt, hogy Somorján még itthon van a magyar.
Az ünnepségen köszönetet mondott Myjavec Pál római katolikus plébános és Fördős Jana evangélikus lelkésznő is.
György András református lelkipásztor a Kiskakas bölcsőde és óvoda létrehozását történelmi okokra vezette vissza, utalva arra, hogy a Somorjai Református Egyházközséghez már a kezdetektől szervesen hozzátartoztak az oktatói-nevelői intézmények.
A 16. századtól kezdve volt, hogy egyszerre három iskolát is fenntartott a református egyházközség. Fiskálisan 1924-ig, de a valóságban a gyülekezet még 1943-ban is saját költségén tovább működtette.
„Napjainkban Somorján mára már az egyetlen magyar ajkú történelmi keresztyén gyülekezet vagyunk, aminek a felelősségét érezzük és hordozzuk” – mondta a lelkipásztor, majd felidézte, hogy az egyházközség 2014-ben fogadta el a közösségfejlesztési tervét, a Csukás Zsigmond programot, amelyben kiemelt helyen szerepelt egy oktató-nevelői intézmény létrehozása és működtetése. Ekkor még jelentős teherként megelőzte mindezt az Árpád-kori templomuk felújításának a terve, amelyről már előre tudták, hogy csupán a saját erőforrásaikban bizakodva csak nagyon nehezen tudják majd megvalósítani.
Miután a magyar kormány támogatásának köszönhetően azonban mégis megújulhatott a templom és a környezete, a szabad kapacitásukat az intézmény alapítására fordíthatták. Lépésről lépésre terveztek haladni. Kezdetben egy kicsi bölcsődében gondolkodtak azzal, hogy később óvoda legyen belőle. Magyarország Kormánya és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház együttműködése révén azonban már 2017-ben elkezdődhetett egy megfelelő helyszín keresése az intézmény számára.
György András nem titkolta el, hogy a templomuk közelében szerettek volna létrehozni egy intézményt, de egyrészt a templomkertben végzett kutatás eredménye, másrészt, mint fogalmazott a magánérdek hajtotta kapzsi kicsinyesség ezt nem tette lehetővé.
Köszönetet mondott a város polgármesterének és az önkormányzatnak, hogy a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program anyagi támogatásával megvehették a magyar alapiskola melletti közel 3700 m2-es telket. Emlékeztetett arra, hogy az építkezés csak 2019. augusztus 17-én kezdődhetett el Hanusz Dániel és Bagala Péter tervei alapján, amely Baráth Benjamin építési és szervezési gondnok szakmai felügyelete mellett kevesebb mint egy esztendő alatt, 2020. júniusában a megrendelés szerint befejeződhetett.
„Így készült el a 947 m2-es hasznos belső terület 75 gyermek foglalkoztatására és fejlesztésére, valamint 18 alkalmazott-munkatárs számára minden igényt kielégítő munkahely, Ezt követően a gyülekezet szervezésében és közreműködésével zajlott az intézmény felszerelése. 1 336 484 euró támogatást kaptunk a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési támogatásnak köszönhetően, de közadakozás révén még közel 70 ezer euró értékű felszereléssel gazdagodott az intézmény. A Kiskakas óvodát hivatalosan 2020. augusztus 19-én jegyezte be az Oktatásügyi Minisztérium, a bölcsőde 2020. augusztus 24-én kapta meg a működési engedélyét” – ismertette a lelkipásztor az építkezés fontosabb szakaszait.
„Ma pedig itt állunk, hogy ezt a végvári küldetésű, öntudatos és pimasz vonásokat szándékosan hordozó, mind a gyereknevelésben, mind a közösségépítésben biblikusan magyar ajkú, reformátori célkitűzéseket hordozó intézményt átadjuk és bemutassuk” – zárta ismertetését György András.
A Kiskakas bölcsőde és óvoda ünnepélyes átadása Fazekas László püspök áldásával zárult.
(Iski Ibolya, Reformata.sk)
