Igen, jogos a kérdés, hogyan lehet mérni a hitet, mihez viszonyítva minősítjük erősödőnek, változatlannak vagy gyengülőnek? Kétféle mérőeszköz lehetséges. Az egyik az objektív, bibliai, jakabi mértékegység, a hit és a cselekedetek összefüggésében. Ezt olvassuk az apostolnál: „A hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában. De mondhatja valaki: Néked hited van, nékem pedig cselekedeteim vannak. Mutasd meg nékem a te hitedet a te cselekedeteidből, és én meg fogom néked mutatni az én cselekedeteimből az én hitemet” (Jakab 2,17-18 – revideált Károli ford.).
Bár ennek a mérésnek az eredményéről nem szoktunk felmérést, grafikont és statisztikát készíteni. Elég a hála és köszönet megfogalmazása Isten felé. A másik módszer az, amivel a Pew Research Center nevű statisztikai, vallásszociológiai mérésekkel is foglalkozó intézet dolgozik. Ők telefoninterjúk alapján, a megkérdezettekre bízva a mérlegelést, összehasonlítást, az egyéni megítélés alapján mérik a hit állapotát. A megkérdezett saját status ante, korábbi és status praesens, jelenlegi hitbeli értékelésére hagyatkozva. Kétségtelen, ez szubjektív adatgyűjtés, de azt mindenki képes megítélni saját hitbeli állapotáról, hogy most éppen csak pislákol, vagy nagy lánggal ég, esetleg egyenletes (takarék)lángon működik. Tehát, hogy erősödött, gyengült vagy stagnál. Ez a biográfiai önminősítés.
Hogyan készült a felmérés?
Ez az elemzés a hit és a családi kapcsolatok összefüggésében vizsgálta a COVID-19 járvány hatását az egész világon. A 2020 őszén lezárult kutatás a 14 országból beérkezett válaszok elemzésére épül. A jelentés adatai a reprezentatív telefonos felmérésekből származnak 2020. június 10-től augusztus 3-ig. 14 276 felnőttet kérdeztek meg telefonon ezekben az országokban: Egyesült Államok, Kanada, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Svédország, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Japán és Dél-Korea. A személyes interjúk a koronavírus miatt nem voltak lehetségesek, ezért a tanulmány csak azokat az országokat tartalmazza, ahol országosan reprezentatív telefonos felmérések voltak végezhetők. 14 000 ember felmérése szerint a világjárvány a (vallásos) hitet erősítette az Egyesült Államokban, Spanyolországban és Olaszországban, míg Dél-Koreában sokan elveszítették hitüket, illetve meggyengült a hitük a járvány okozta halálozás és sokféle szenvedés láttán.
Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, tudván hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez
– olvassuk ugyancsak Jakab apostol levelének elején (Jakab 1,2-3). Jakabnak, Jézus testvérének nem volt egyáltalán még csak halvány gondolatában sem a lehetséges globális járvány, amikor ezeket írta „a nemzetek között szétszórt 12 törzsnek”. De mivel a koronavírus világszerte bezárta a kijárási korlátozások révén a legtöbb egyház ajtaját, mégis a több mint 14 000 ember körében végzett globális felmérés azt mutatta, hogy kevesen vesztették el hitüket, sőt éppen megerősödött a hitük a pandémia időszakában. “A megkérdezett 14 országból 11-ben magasabb azok aránya, akik hitükben megerősödtek, mint az, amelyik szerint gyengült” – jegyezték meg Pew kutatók. “Általában az is megfigyelhető, hogy az emberek a fejlett országokban nem érzékelnek jelentős változást saját hitükben a világjárvány következtében.”
Hogyan változott meg a hit a COVID-19 hatására 14 országban?
Az amerikaiak háromszor nagyobb mértékben jelezték hitük megerősödését a járvány miatt vagy alatt: 28 százalékban voltak ilyenek, szemben a globálisan mért 10 százalékával. Következtek a spanyolok (16%) és az olaszok (15%), akiket a koronavírus 2020. évi tavaszi, sok halálos áldozatot követelő kitörése során a járvány a legsúlyosabban érintett. Körülbelül 10 kanadai, francia, ausztrál, brit, koreai és belga állítás is ezt erősíti meg.
Eközben a dél-koreaiak háromszor nagyobb mértékben tapasztalták, s ezt ki is fejezték az interjúkban, hogy hitük gyengült a világjárvány miatt: 9 százaléknál volt így, szemben a globális átlag 3 százalékkal.
Következtek a spanyolok (5%), majd “holtverseny” következett az amerikaiak, a britek, a belgák és a hollandok között (4%). Azonban ez csak azon válaszadók körében volt megállapítható, akik szerint a hit a status ante-ben, korábban is „nagyon fontos” volt életükben. Az erős hit csak edződik a próbákban. Bár más vonatkozásban szólalt meg Márk evangélista Igéje eredetileg, de ebben a vonatkozásban is él igazsága:
Mert akinek van, annak adatik, és akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van (Márk 4,25).
Ebbe a kategóriába beletartozott a hű és erős hitű spanyolok 49, az amerikaiak 45, az olaszok 44 és a kanadaiak 40 százaléka. A globális mértéke az erős hitnek 33 százalék volt. Ismét Dél-Korea számolt be leginkább az elvesztett hitről. Azoknál a koreaiaknál, akik szerint a vallás, a hit „nagyon fontos” volt életükben, 14 százaléknál mutatkozott a hit gyengülése – ez körülbelül háromszorosa a globális mértéknek, ami 5 százalék. Őket követték a franciák (8%), a britek (7%), majd “holtverseny” alakult ki a spanyolok, a hollandok és a svédek között (5%) a pandémia okozta hit gyengülése tekintetében.
A nők vezetnek a hit “nagyon fontos része az életemnek” állításban
A Pew nem talált szignifikáns különbséget a férfiak és a nők között hitük tekintetében a pandémia hónapjai alatt. De „két kivételes eset” mégis csak volt: Olaszország és Dél-Korea. Olaszországban a nők 20 százaléka szerint a hit megerősödött, szemben a férfiak csupán 10 százalékával. Dél-Koreában a nők 13 százaléka szerint hitük megerősödött, a férfiaknak csak 8 százaléka.
Hogyan változtatta meg a COVID-19 a hívek véleményét saját hazájukról 14 országban?
A Pew arra is kérte a válaszadókat, hogy értékeljék a járvány nemzetük egésze iránti bizalmukra gyakorolt hatását. Ismét az amerikaiak vezettek az élen, 10-ből 3 azt mondva, hogy az USA-ba vetett bizalmuk erősödött.
Az is érdekes, hogy a legtöbb országban az emberek nagyobb arányban mondták azt, hogy honfitársaik hite jobban megerősödött (globálisan ez 15%), mint ahogyan ezt saját hitükről állították (globálisan 10%).
Lényeges, hogy Hollandiában csak a hollandok 7 százaléka mondja, hogy saját hitük erősebb, de 17 százalékuk szerint más hollandok hite erősebb. Ugyanez a jelentős különbség a svédek (3% saját hitükről, 15% mások hitéről, hogy megerősödött) és a dánok (2% saját vs. 10% mások hite) között is megvan.
A dél-koreaiak viszont azt mondták, hogy a nemzetükbe vetett bizalom meggyengült (17%), őket az amerikaiak (14%), majd az olaszok, a belgák és a németek követték (10%). Mások megfeleltek a globálisan mért értéknek (8%), vagy ez alá estek.
(Folytatjuk)
Forrás: christianitytoday.com
