Idén, immár második alkalommal, a sokéves hagyományoktól eltérően, rendkívüli módon éljük át a húsvéti ünnepkört. Óvintézkedések, korlátozások, alternatív megoldások. S mégis ünnep az ünnep?! Igen!
A húsvéti vigília egyik liturgikus imája úgy szólítja Istent, mint aki csodálatosan teremtette és még csodálatosabban megváltotta az embert. A megváltás műve s Jézus Krisztus feltámadása a halálból a keresztény vallás központi eseménye, ezért ennek évenkénti megünneplése nem véletlenül a legnagyobb egyházi ünnep. Még a teremtésnél is csodálatosabb a megváltás? Megújult élet? Vagyis igenis, van okunk ünnepelni? Még így is?
Vidékünkön húsvét ünnepe egybeesik a természet megújulásának időszakával, a tavasszal. A virágba boruló fák, a madárcsicsergés, a ragyogó nap által új fénybe öltöztetett világ is a megújulást, az élet dinamizmusát sugallja fennhangon. A kipattanó rügy, a tojás héját csőrével belülről kopogtató, majd szárnyait próbálgató kismadár, a kopár kertet színessé varázsoló virágszőnyeg az új élet lelkesedésével kívánja a világban különleges helyet betöltő embert elárasztani. A teremtett világ egyfajta megújulása a tavasz. A Teremtő nem szűnik meg újítani. S mi ennek idén is hálatelten örülhetünk.
Az emberiségnek azonban sokkal nagyobb megújulásra is szüksége volt már a világtörténelem során, a már említett megváltásra. A szeretetet visszautasító bűnt jóvá kellett tenni, az elrontottat helyre kellett hozni. A Megváltó vállalta ezt. Minden emberért. S innentől kezdve létezik az új lehetőség: megtisztultan, megújultan továbblépni.
Az új élet lelkesedésével lépkedni. Az egyetlen földi életünket kell időnként újból és újból helyreállítanunk. Lelkünk a földi élet idején testünkben vándorol, s utána sem szűnik meg örökre létezni. Örök létezésének minősége azonban nagyban függ a földi élet lépéseitől. S ha arra az örök életre éppen ez az egyetlen véges földi élet készít elő, ezt a lehetőséget kell jól felhasználnunk. Ebben az életben kell ismételten „lelki tavaszra” vágynunk, még így, a rendkívüli formájú ünnep alkalmával is.
A napokban a sajtóban olvasott számok és értékelések szerint úgy tűnik, lassacskán javul már a járványhelyzet. Nagyon vágyunk erre, erre a fajta tavaszra, megújulásra is. Hiszen természetes vágya az embernek, hogy másokkal is szabadon találkozzon, szeretteihez gond nélkül ellátogasson, s nem utolsósorban sokan azt is nagyon várjuk már, hogy templomainkban fizikai jelenléttel is egy együtt és egymásért is imádkozó közösség tagjaiként összegyűlve dicsőítsük Istent. Ám addig is éljünk a lelki közösség, a virtuális tér, a telefonhívások által ápolt kapcsolatok lehetőségével. Bátorítsuk és buzdítsuk egymást, ha kell, legyünk egymás vigaszára. Legyünk felelősségteljesek, ám ne essünk kétségbe!
A kereszténység két évezredes történelme alatt már sokféle megpróbáltatás közepette ünnepelt egy-egy nép, egy-egy közösség húsvétot. Hiszen az évek során voltak háborúk, járványok, tragédiák, igazságtalanságok – nálunk, máshol, világszerte. Ám a Feltámadottba vetett hit mindig tovább élt.
Hozzánk is eljutott. Most is tovább fog élni. S ha helyes lelkülettel fogadjuk a jelen állapotot, még meg is erősödik ez a letisztult, de őszinte hit. Így a földi életre az örökkévalóság szemszögéből is tudunk tekinteni. Elviselhetőbbé válik minden keresztútnak tűnő életút, érdemszerzőbbé egy-egy nehéz életszakasz, ha lelki szemeinkkel a síron túlra is tekintünk. S ebben a hitben mérföldkő számunkra Jézus Krisztus üres sírja, Aki feltámadásával a mi örök életünk reményét is belénk oltotta.
Húsvét ünneplése serkentsen bennünket arra, hogy a lelki tavaszt hozó lehetőségekkel életünk minél több területén éljünk, mert a tiszta lelkiismeret, a békésebb embertársi szálak, a lélek javát szolgáló helyes érték- és időrend valóban a megújult élet boldogságával tud megajándékozni, vagyis érdemes ezt az egy földi életet mindig a lelkesedés tavaszi színeibe öltöztetni. Ha az idei körülmények módosítanak is valami megszokotton, a szívünkben ezekben a napokban is van okunk ünnepelni. Az ünnep legyen ünnep mindenki számára… Áldott húsvétot!
A szerző a pozsonyi magyar katolikus hívek lelki vezetője.
(Molnár Tamás/Felvidék.ma)
