Az Anyanyelvápolók Szövetsége ötvenhatodik alkalommal szervezi meg az magyar nyelv hetét, melynek nyitórendezvényét a csallóközi Somorján tartották meg április 19-én. A magyar nyelv hete idei rendezvénysorozatának fővédnöke dr. Áder János köztársasági elnök. A rendezvény jelmondata: Anyanyelvünk határtalan. Ezért is tartották meg a rendezvénysorozat nyitórendezvényét éppen Somorján, a Csallóköz szívében.
A programban fellépett az Apró Csali, rábaközi gyermekjátékokat adva elő, majd Katona Liliána, Nagy Hanna Napsugár, Kiss Bence, a nyékvárkonyi Móra Ferenc Alapiskola tanulói, valamint Fischer Emma, a Dunaszerdahelyi Egészségügyi Középiskola diákja szavalt, ők a Petőfi-Tompa Országos Seregszemle járási fordulójának aranysávos, továbbjutó versenyzői voltak a Dunaszerdahelyi járásból.
Bárdos Gyula köszöntötte a jelenlévőket (Fotó: Görföl Jenő)
A somorjai nyitórendezvény az Anyanyelvápolók Szövetségével együttműködésben jött létre, a Csemadok Somorjai Alapszervezete, Országos Tanácsa, Ifjúsági Tagozata, valamint a somorjai Zalabai Zsigmond Városi Könyvtár és a Városi Művelődési Központ szervezésében. Az Anyanyelvápolók Szövetsége a Csemadokkal együttműködésben Ipolyságon, Léván, Buzitán és Kassán is tart rendezvényt.
Ősi nyelv a magyar
Beszédében Bárdos Gyula köszönetet mondott az Anyanyelvápolók Sövetségének, hogy a Csemadokkal együttműködve szervezi meg a rendezvényt. A Csemadok elnöke Sir John Browing, angol nyelvész és irodalmár mondását idézte anyanyelvünkről:
„A magyar nyelv a messzi múltban gyökerezik. Sajátos módon fejlődött ki, és szerkezete oly régi időkből ered, amikor a ma beszélt európai nyelvek még nem is léteztek.
Olyan nyelv, amelyik önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött, és amelyben mély logika rejlik, párosulva az erő és a hangzás alkalmazkodóképességével és rugalmasságával. (…) Ez a nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és szellemi függetlenségnek.“
Majd az Anyanyelvápolók Szövetsége közösségi hálóján is megtekinthető filmből láthatott részletet a közönség, amelyen magyar hírességek olvasnak fel részleteket nagyjaink tollából anyanyelvünk szépségéről.
Pomozi Péter Az anyanyelv örök ereje a változó világban címmel tartott előadást (Fotó: Görföl Jenő)
Után Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke mondta el, hogy 56 évvel ezelőtt indították el ezt a rendezvényt, amely a legrégebbi a maga nemében, s köszöntet mondott Grétsy Lászlónak, a Szövetség örökös tiszteletbeli elnökének, hogy elindította ezt a munkát. A szervezetnek tanárok is tagjai, olyan személyek, akiknek fontos az anyanyelv, akik igényesen akarnak beszélni, s fontosnak tartják, hogy anyanyelvünket szépen, helyesen használjuk.
Legyünk hűségesek anyanyelvünkhöz!
Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem docense Az anyanyelv örök ereje a változó világban címmel tartott előadást.
Pomozi Péter kitért rá, hogy
anyanyelvünket számos hatás érte a történelem folyamán, többször érte Magyarországot olyan támadás, amely veszélyeztette a magyarok és ezzel együtt az általunk beszélt nyelv létét, de szerencsére az mégis megmaradt.
Trianon megbontotta a magyar nyelvterületet, a magyarságot feldarabolták, ennek komoly következményei voltak, ezt érezzük a mai napig.
A történelmi Felvidéken sajnos megalapozták a magyartalanítást, erre példa Selmecbánya esete, ha összehasonlítjuk a népszámlálási adatokat, látjuk, hogy az első világháború előtt a lakosság negyven százaléka magyarnak vallotta magát, ma pedig alig van magyar nemzetiségű lakosa.
A Csallóközben is módosult a nemzetiségi arány, de szerencsére nem olyan nagy mértékben.
Tudatosítaniuk kell a szlovákoknak is, hogy évszázadok óta együtt élünk, közös a történelmünk. Az anyanyelv határtalan, de a közösség összetartó ereje szempontjából is kiemelkedő jelentőségű.
Többször előfordult, hogy Magyarország majdnem elveszett, elnéptelenedtek a településeink a harcok miatt, elveszett a legfontosabb kulturális örökségünk, így nyelvtörténeti dokumentumok is, de a nyelv megmaradt, nem enyészett el. És vele együtt a kulturális örökség, a tánc, a népdal is megmaradt.
A többnyelvűség korábban is jelen volt, de akkor az nem ment a többi nyelv rovására – vallja Pomozi Péter. Korábban nem volt gond a többnyelvűség, míg a politika nem szólt ebbe bele. A latin volt a hivatalos nyelv, majd a magyar lett, Széchenyi figyelmeztetett: nem szabad erőszakkal terjeszteni a magyar nyelvet, mert az magyarellenességbe csaphat át, és sajnos igaza is lett.
A magyar nyelv hete rendezvényén fellépett az Apró Csali (Fotó: Görföl Jenő)
Pomozi Péter előadása végén elmondta: fontos az anyanyelvhez való hűség, csak ekkor maradhat fenn a magyar nyelv is.
A rendezvény végén a jelenlévők elénekelték nemzeti imánkat, majd az Anyanyelvápolók Szövetsége átadta a Magyar nyelvű otthon című kiadványt a jelenlévőknek.
A rendezvény után Juhász Judit kérdésünkre elmondta: úgy tervezik, hogy az anyaországi helyszínek mellett jövőre is lesznek felvidéki helyszínei a rendezvénynek, hiszen fontosnak tartják a határon túliakkal való együttműködést, a Csemadok erre jó alapot adhat, hiszen szinte minden magyar településen van alapszervezete, amellyel együtt lehet dolgozni.
(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
