A Magyar Nyelv Hete alkalmából az Anyanyelvápolók Szövetsége a Csemadokkal együttműködésben a Felvidéken is előadásokat szervezett. Április 20-án Ipolyságon és Léván, április 22-én Buzitán és Kassán tartottak rendezvényt.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége 1967 óta szervezi meg a Magyar Nyelv Hetét, az idei rendezvénysorozat jelszava Anyanyelvünk határtalan, ennek jegyében tartották a mostani programot, ezért nyitották meg azt Somorján és volt további 4 felvidéki helyszínen előadás.
Ipolyságon a Szondy György Gimnázium, a Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola és a szakközépiskola diákjai kaptak meghívást. Az előadások előtt Pálinkás Tibor, a Csemadok Ipolysági Alapszervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket, aki kiemelte: büszkék lehetünk anyanyelvünkre és magyarságunkra, elég, ha csak a magyar Nobel-díjasokra gondolunk.
Az ipolysági diákok érdeklődve hallgatták Nyíri Pétert, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatóját, aki a nyelvi játékok, a nyelvi humor rejtelmeibe vezette be a hallgatóságot, ami egyúttal bevezetés a nyelv csodálatos világába.
Ahhoz, hogy a nyelvi játékokat és humort megértsük, arra van szükségünk, hogy gazdag legyen a szókincsünk, hogy ki tudjuk magunkat fejezni.
A nyelv használatához erkölcsi feltételekre is szükségünk van, azaz mindig mondjunk igazat, ugyanis a kimondott szónak is hatása van. Ahhoz, hogy szépen beszéljek egy nyelvet, kötődni kell az adott nyelvhez, fontos, hogy otthon érezzük magunkat anyanyelvünkben.
Fontos az anyanyelvjárás is
Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem docense kiemelte, jó érzés, hogy a magyar nyelvvel ilyen szépen lehet játszani. A trianoni békediktátum után megváltozott a magyar nyelv helyzete, de a magyar nyelv határtalansága azóta is megmaradt.
Pomozi Péter azt is kiemelte, az anyanyelv mellett nagyon fontos a anyanyelvjárás is.
A nyelvjárások színesítik anyanyelvünket, felmerült az is, mondta a docens, hogy a palóc nyelvjárás a legősibbek közé tartozik.
A magyar nyelv azért is olyan gazdag, mert csodálatos nyelvjárásaink vannak. Az előadás után az iskolák megkapták az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyarságkutató Intézet könyvajándékát.
Április 20-án délután Léván, a Csemadok Lévai Alapszervezetének székházában tartottak előadást, amelyet Kiss Beáta, a Csemadok szórványokért felelős elnökségi tagja nyitott meg, köszöntőjében elmondta: a magyar nyelv ápolása létkérdés a szórványközegben.
Léván Pomozi Péter szintén kiemelte a nyelvjárások megtartásának fontosságát, Nyíri Péter pedig arról szólt, hogy anyanyelvünknek magyarságot megtartó ereje van. A kialakult beszélgetésen elhangzott: a nyelv presztízsét emelni kell, azaz oda kell figyelni arra, hogy minden szinten használjuk azt.
Az is fontos, hogy tudjuk, mikor milyen stílusban kell beszélnünk, hiszen nyilvánvaló, hogy más hangnemet ütünk meg egy kocsmában, és más nyelvi készletet, stílust használunk egy hivatalban.
Meg kell őrizni a magyar nyelv tisztaságát
A lévai előadáson arról is szó esett, hogy óvakodnunk kellene a szlovák szavak használatától, meg kell őriznünk a magyar nyelv tisztaságát.
Április 22-én a buzitai alapiskolában Hanesz Angelika pedagógus köszöntötte a vendégeket és a tanulókat. Az alapiskolában működő citerazenekar előadása után a Petőfi–Tompa Országos Seregszemle járási fordulójának aranysávosai szavaltak, majd Nyíri Péter adott elő a nyelvi játékokról.
Kiemelte a palindróma érdekességét is, ennek lényege, hogy a mondat elölről olvasva ugyanaz, mint visszafelé olvasva. Pomozi Péter Ecc, pecc kimehetsz… Kalandozás gyermekmondókáink világában címmel tartott előadást, amelyben arra is felhívta a figyelmet, hogy egy-egy magyar mondókának akár 800 változata is lehet.
Anyanyelvünk jövője rajtunk múlik
22-én délután a Csemadok kassai székházában folytatódott a rendezvénysorozat, ahol Hanesz Angelika, a Csemadok Kassai Városi Választmányának elnöke üdvözölte a jelenlévőket, majd Képes Lóránt előadta Gál Sándor egyik művét. Az előadás előtt Duncsák Mária alelnök szólt a közönséghez, aki többek között Kodály Zoltán alábbi gondolatát is idézte:
„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”
Kassán Pusztay János nyelvész, egyetemi tanár tartott előadást, aki többek között azt is elmondta, a földön nagyjából 6000 nyelv van, ezekből sajnos nagyon sok veszélyeztetett, hiszen kevesebb mint százan beszélik. Pusztay János véleménye szerint az elmúlt időszakban romlott a nyelvi színvonal, figyelmen kívül hagyjuk a stílusokat, elszegényedett a szókincsünk. Sajnos ennek több oka van, többek között megjelent az igénytelenség, nem megfelelő a pedagógusképzés, háttérbe szorult az igényes irodalom olvasása.
Pusztay János úgy véli:
az anyanyelvünk jövője elsősorban rajtunk múlik, fontos, hogy a magyar nyelvet minél több színtéren használjuk.
Pusztay János előadása után Nyíri Péterrel és Pomozi Péterrel beszélgettek a jelenlévők az Anyanyelvápolók Szövetségének programjairól, és az anyanyelv megtartásának fontosságáról.
(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
