A régi Selmecbánya világát idézték fel az ipolysági Menora Saag Centrum Artis épületében tartott csütörtöki rendezvényen. Az egykori Hont vármegyei bányászváros misztikus légkörét regény és dokumentumfilm formájában hozták el az Ipoly menti kisváros közönségének.
A jubiláló Honti Kulturális Napok kísérőrendezvényeként mutatták be a városban élő és alkotó N. Tóth Anikó egyetemi oktató, író Szalamandra mosolya című kötetét, valamint részleteket vetítettek a Korpás Árpád idegenvezető által is tolmácsolt Felföldi tájoló ismeretterjesztő honismereti dokumentumfilmből.
Gubis Éva moderátor bevezetésként a vendégek Selmechez való kötődésére, emlékeire, első élményeire kérdezett rá, amelyek mágikussá tették a bányászvárost. Mint N. Tóth Anikó a kérdésre válaszolva kifejtette: végzős diákként ismerkedett meg a nyolcvanas évek komor hangulatú, eléggé lepusztult Selmecbányájával. Az első benyomások nem a legjobbak voltak, a későbbiekben azonban változott a városhoz fűződő viszonya, amikor ráébredt a település varázslatosságára.
Korpás Árpád ipolysági gimnazistaként, iskolai kirándulások és a környékre szervezett tanulmányutak során ismerkedett meg a várossal. Mindkét vendég próbálta a bányászváros misztikusságának mibenlétét megfogalmazni.
A történelmi korok, a művészeti és kulturális sokszínűség mellett a településhez fűződő legendák sora járult hozzá Selmecbánya misztikusságához – jegyezték meg egybehangzóan az esten.
Ezt a sokszínűségből fakadó varázslatosságot igyekeztek megragadni a saját alkotói eszközeikkel. N. Tóth Anikó kifejtette: korábban már jelentek meg kisprózai művek Selmecbányáról. A Szalamandra mosolya című regénye egy sikeresen elnyert ösztöndíjpályázat eredményeként készült el. A regényfolyamban női elbeszélők mesélik el a saját sorsukon keresztül a város történelmét.
A mozaikos regényben számos női sors jelenik meg, melyek több évszázadon átívelő történelmi időszakot ölelnek fel. A megszólalók között találunk polgári hölgyet, középkori árva kislányt, szajhát, királynőt is.
A női sorsok gyűjteménye egyfajta kollektív legendáriumot rajzol ki. Mindenkori nőkről szólnak az egyes fejezetek történetei – hangzott el az ipolysági zsinagógában.
A szerző beszélt az előzetes kutatásról, a megírást megelőző ismeretszerzésről. Irodalmi és történelmi források tanulmányozása előzte meg az alkotást.
Beszédes a címválasztás is. A legenda szerint két szalamandra mutatta meg a pásztorfiúnak a föld mélyén rejlő színes- és nemesfémlelőhelyeket. A mosoly kapcsolatteremtő mosolyként értelmezhető.
Korpás Árpád a Felföldi tájoló dokumentumfilm-sorozat kapcsán szólt Selmecbányáról. Elsőként a sorozat születését összegezte. Mint elmondta: Sztruhár Izrael Diánával és Sztruhár Györggyel közösen készíti a pályázati forrásból megvalósuló hiánypótló sorozatot. A 20–25 perces epizódok a legnagyobb videómegosztó portálon ingyenesen elérhetőek.
A kisfilmek tömören összefoglalják az egyes térségek, települések történelmét, épített, kulturális és természeti értékeit.
Mindez alapos felkészülést igényel – állapította meg Korpás Árpád. A Felföldi tájolóból eddig közel harminc kisfilm jelent meg. Az esten részleteket vetítettek a selmecbányai epizódból. A teljes kisfilm ITT tekinthető meg.
A rendezvény a KULTMINOR támogatásával valósult meg. A XL. Honti Kulturális Napok rendezvénysorozat a hétvégén is számos értékes programmal várja az érdeklődőket. A pénteki teljes program ITT, a szombati ITT, a vasárnapi pedig ITT tekinthető meg.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
