A Boldogságos Szűz Máriának egyedülálló szerepe van Isten üdvözítő, megváltó tervében, ez indokolja az iránta való különleges tiszteletet.
Amikor a mai napon Isten Anyjára tekintünk, elcsodálkozunk Isten emberszerető jóságán, hiszen Jézus Krisztus ugyanúgy embertől született, miként mi, földi emberek. A Boldogságos Szűz, akit a katolikus egyház Szentségesnek nevez, a legnagyobb a szentek között, mert neki adatott az a kegyelem, hogy anyja lett a megtestesült Igének.
Január 1-je összetett ünnep. Liturgikus szempontból Szűz Mária Istenanyaságának az ünnepe, ami különösen nagy hangsúlyt kap a karácsonyi ünnepkörben. A magyar néphit kiskarácsony napjaként is említi, újévi szokásokkal társítva. Régebben Jézus névadási ünnepeként is emlegették január elsejét. Hiszen a Szentírás tanúsága szerint nyolc nappal Jézus születése után, éppen ezen a napon, Mózes törvénye szerint körülmetélték a gyermeket, és a Jézus nevet adták neki.
A jeles napok között, 1967 óta – II. János pápa elrendelése szerint – a béke világnapjaként tartják számon. Ezen az ünnepen, minden év első napján, a pápa a déli órában a békéért imádkozik, és Urbi et Orbi áldást oszt a világnak a Szent Péter-bazilika erkélyéről. A béke megteremtése azonban nem kizárólag imádság és áldás kérdése, szükséges az emberi hozzáállás is.
„Új esztendőben új szívekkel…” – éneklik újév napján a katolikus templomokban.
A békéről és a lelki békéről így elmélkedik az áldott emlékű Pákozdi István atya:
„A mi igazi kiengesztelődésünk és békességünk Jézus Krisztusban van, aki „asszonytól született” – Pál apostol szavai szerint. Igénybe vette Máriának, Isten szent Anyjának a közreműködését, ahogy megbékélést, irgalmat, szeretetet osztó jóságát ma is Egyházára bízza. Isten a megbocsátásra, békességteremtésre való szeretetteljes készségében odáig ment el, hogy önmagát adta oda a világnak a Fiú személyében, aki azért jött, hogy a megváltást kiárassza mindenkire és a teljes emberiségre. Az Egyház pedig, mint jó édesanya az idők végezetéig imádkozza a Jézustól tanult szavakat: „Bocsásd meg a mi vétkeinket, amint mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek” (Mt 6,12). Ezzel az „amint”-tal a mi kezünkbe helyezi annak mértékét, miként ítél meg minket az Isten. Imádságunk nem talál meghallgatásra az Úrnál, hacsak nem előzi meg, bizonyos értelemben „garantálja” hitelességét azzal a testvérrel való őszinte kibékülés, „akinek valami panasza van ellenünk”. Csak így vihetjük bemutatni Istennek ajándékunkat, hogy kedves legyen előtte (Mt 5,23-24). Legyen hatékony az Egyház béketeremtő küldetése nemzetközi szinten, a helyi egyházakban és közösségekben, családokban egyaránt! Január 1-je legyen megint új kezdet előttünk, minden jóakaratú embernek felhívás a békére, egy új, a szeretet civilizációjának építésére való elkötelezettség, amely – meglátjuk! – megtermi a gyümölcsét!”
Január elsején a polgári év kezdetét is ünnepeljük.
Amikor Istentől megáldott, békés, boldog új évet kívánunk egymásnak, arra gondolunk: legyen jelen bennünk és köztünk személyesen az Isten, és a Boldogságos Istenanya lelki békéjével tegyünk azért, hogy a szűkebb és a tágabb világunk békében éljen, és Isten áldása maradandó legyen rajtunk és az egész világon!
Ehhez kérjük Máriának, Isten Anyjának a közbenjárást:
„Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Anyja,
könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején,
hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől,
mindenkor dicsőséges és áldott Szűz,
mi Asszonyunk, mi közbenjárónk, mi szószólónk,
engeszteld meg nekünk Szent Fiadat,
ajánlj minket Szent Fiadnak,
mutass be minket Szent Fiadnak. Ámen.”
Forrás: Magyar Kurír
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
