Garamkálnán meghitt és méltó ünnepség keretében avatták fel a hősök felújított emlékművét. Az első világháborúban elesett garamkálnai katonák tiszteletére emelt emlékjel hosszú hányatott sors után mostantól már méltó a hősök emlékéhez.
„Az emlékműnek nagyon érdekes a történelme, családunk volt a harmincas években az egyik kezdeményezője. Már csak ezért is kötelességemnek éreztem a felújítás támogatását” – kezdte a Felvidék.ma tájékoztatását a családja lévén Garamkálnához is kötődő Wurczer Péter.
A felújított emlékmű (Fotó: Wurczer Péter)
Az emlékműnek felvidéki viszonylatban is nem mindennapi története van. Mint elmondta: a harmincas évek végén döntöttek úgy a helyiek, hogy méltó emléket állítanak a háborúban elesett helyi katonáknak.
Az egyik elesett katona Wurczer Péter ükapja, Wurczer János volt, aki Lengyelországban vesztette életét 1916-ban.
Ökumenikus istentisztelet a katolikus templomban
A katonaözvegyek és a község 1939-ben döntött az emlékmű építéséről. Az elkészült emlékhelyet a magyar címer díszítette természetesen magyar feliratokkal egyetemben.
Sajnos azonban nem hirdethette sokáig a hősök tetteit. Az ötvenes években a kommunista hatalom összetörte a magyar nyelvű márványtáblákat. A Garamba dobták az emlékmű táblájának darabjait. A magyar címer helyett hamarosan nagy vörös csillag díszelgett rajta. Éveken át itt tartották az úttörők fogadalomtételét.
Csenger Tibor beszéd közben
A rendszerváltás újabb fordulatot hozott az emlékmű történetében. A csillag lekerült és csak egy betontorzó emlékeztetett a múltra.
Wurczer Péter részben családi kötelességnek is érezte a torzó rendbetételét. Mint említette: üknagyanyja végakaratát teljesítik a felújítással.
Tisztelgés az emlékműnél
Mint az utolsó levelében megfogalmazta:
„Családom, amennyire a politikai és társadalmi körülmények megengedik, köteles gondozni a családi sirkertet és az elesett katonák emlékművét. (Kelt Nagykálnán, 1953. december 18-án, alulírott Lehoczky Margit Erzsébet, férjezett özvegy Wurczer Jánosné.
A község vezetése és a képviselő-testület támogatta a kezdeményezést, az emlékmű korabeli fotográfiák alapján való felújítását. A meglelt dokumentumok alapján állították helyre.
Az emlékmű megáldása
Visszakerültek a magyar feliratok, illetve a magyar címer is. „Az isteni gondviselés mellénk állt, hiszen a ma már szinte teljes egészében szlovák településen megértették, hogy ott a helye a magyar címernek az emlékművön” – szögezte le Wurczer Péter. A felújítást az önkormányzat saját forrásaiból fedezte.
A hétvégi ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött a katolikus templomban. Itt a lelkivezetők szóltak, valamint Wurczer Péter.
Wurczer Péter tiszteleg
Mint beszédében fogalmazott: „Mindenkinek békét és nyugalmat kívánok, tegyünk azért, hogy a háború borzalmai ne ismétlődhessenek meg.
Arra kérlek benneteket, szülők és nagyszülők, tanítsátok meg gyermekeiteket, unokáitokat és dédunokáitokat arra, hogy tiszteljék a történelmet és a szülőföldünk iránti szeretetet annak érdekében, hogy erőfeszítéseink még sok éven át eredményesek maradjanak.”
Majd körmenet indult az emlékműhöz, ahol Igor Gogor polgármester és Csenger Tibor szólt az emlékező közösséghez.
Az emlékmű 1939-es avatása (Fotó: Archív)
Így az emlékmű ma már méltóképpen tiszteleg az elesett katonák előtt, mindemellett hirdeti a nemzetek közti békés együttélést is.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
