Magyarország jó szövetséges, azt kell megmutatni mindenkinek, hogy mindig is jó szövetséges volt, és mindig is az lesz – jelentette ki a köztársasági elnök hétfőn a Külgazdasági és Külügyminisztériumban tartott misszióvezetői értekezleten.
Novák Katalin Magyarország nagyköveteinek tartott előadásában hangsúlyozta: Magyarország olyan szövetséges, amelyre lehet számítani, hogyha „élesre fordul a helyzet”, és amely soha nem szegi meg az adott szavát.
Olyan szövetséges, amely határozott, szavatartó, karakán, kimondja azt, amit gondol, de legalább lehet számítani arra, hogy amit mondott, azt fogja cselekedni, és azt mondja, amit gondol – tette hozzá.
Az államfő megjegyezte: Magyarország mindenkor a magyar érdekből indul ki, és „szemmagasságból tárgyal”, szövetségeseivel illetve a szövetségi rendszereken túlmutató felekkel is.
A köztársasági elnök megkerülhetetlennek nevezte a Nyugat-Balkán helyzetét, ahol a célul kitűzött európai uniós csatlakozásban Magyarország a híd szerepét tölti be.
Novák Katalin hangsúlyozta: a térség országainak nem kell bebizonyítaniuk, hogy európaiak. A Nyugat-Balkán országai nyilvánvalóan európai országok, a Nyugat-Balkán kultúrája nyilvánvalóan európai kultúra – fogalmazott.
A köztársasági elnök szerint ez vitán felül áll, és Magyarországnak erősítenie kell bennük azt a meggyőződést, hogy természetes módon tartoznak Európához. Azt mondta: egy természetes állapot helyreállítása lesz tehát az, hogyha végre jogi értelemben is csatlakoznak az EU-hoz.
„Miroslav Lajčákkal hosszú éveken keresztül szolgáltunk együtt külügyminiszterekként, és mindig nagyra becsültem erőfeszítéseit a magyar-szlovák kapcsolatok fejlesztése tekintetében, és bár az utódai is folytatták volna ezirányú munkáját. Miroslav most egy számunkra fontos munkakört tölt be, hiszen Brüsszelből ő próbálja egyengetni a szerb-koszovói dialógust. A Nyugat-Balkán békéje és stabilitása számunkra kritikus fontosságú, ezért különösen érdekeltek vagyunk abban, hogy Miroslav sikeres legyen” – írta közösségi oldalán Szijjártó Péter Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztere.
Novák Katalin továbbá az orosz-ukrán háborúról szólva leszögezte, hogy Magyarország álláspontja kristálytiszta: Magyarország – tekintettel arra is, hogy Ukrajna területén magyar emberek is élnek, akik életüket vesztik a háborúban – a béke pártján áll, és az első pillanattól elítéljük Oroszország agresszióját, kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett.
Az államfő arról is beszélt, hogy Magyarország ragaszkodik a kárpátaljai magyarság kisebbségi jogaihoz és nyelvhasználatához, és ragaszkodni fog a jövőben is.
Nem várhatja tőlünk senki, hogy mi a Kárpátalján élő magyarok kapcsán olyan engedményeket, kompromisszumokat tegyünk, amelyek csorbítanák vagy megfosztanák őket a jogaiktól – jelentette ki.
Beszéde végén Novák Katalin azt is elmondta: Magyarországon is vendégül látják szövetségeseinket. Szeptember 14-15-én ötödik alkalommal tartják meg a kétévente megrendezett Budapesti Demográfiai Csúcstalálkozót, a jövő év második felében pedig szeretné vendégül látni Budapesten a világ női vezetőit a soros magyar EU-elnökség alatt.
***
Szijjártó Péter: a külpolitika minden nyomásgyakorlás ellenére továbbra is magyar és szuverén lesz
A magyar kormány külpolitikája továbbra is magyar és továbbra is szuverén lesz, ebből hazánk semmilyen nemzetközi nyomás ellenére nem fog engedni, egyedül a nemzeti érdek jelentheti az igazodási pontot – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A tárcavezető az idei éves nagyköveti értekezlet megnyitásakor arról számolt be, hogy Európa a valaha volt legsúlyosabb gazdasági és biztonsági kihívásokkal szembesül egyszerre, s a kormánynak elsődleges kötelessége Magyarország biztonságának és fejlődésének garantálása.
„Ehhez olyan lépéseket kell megtennünk az elkövetkezendő időszakban is, amelyek egészen biztosan ellentétesek lesznek a nemzetközi liberális mainstream elvárásaival. Ezért a következő időszakban is arra kell majd készülniük a kollégáknak, hogy a munkájukat nagy nemzetközi nyomás közepette kell elvégezniük. Szerencse, hogy már hozzászokhattunk ehhez” – fogalmazott.
„A magyar külpolitika továbbra is magyar lesz és továbbra is szuverén lesz. Ebből semmilyen módon nem engedünk, kizárólag a nemzeti érdek jelenti az igazodási pontot” – tette hozzá.
Majd biztatónak nevezte, hogy míg világszerte súlyos nyomásgyakorlásnak, lejáratókampányoknak és külső beavatkozásnak vannak kitéve a nemzetközi liberális fősodorral szemben állást foglaló pártok, az egyetlen kivétel a tavalyi magyarországi választás volt, amikor ezen erőfeszítések kudarcot vallottak.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy különösen nagy lesz a nyomás Magyarországon két ügyben. Az egyik az ukrajnai háború, amely – noha a kormány elítéli azt, támogatja az ország területi integritását és a szuverenitás elvét – nem Magyarország háborúja.
„Nincs felelősségünk benne, ezért senki nem követelheti, hogy mi fizessük meg az árát. Ezért továbbra sem vagyunk hajlandók ebben a háborúban részt venni” – mondta.
Illetve úgy vélekedett, hogy az egyetlen morálisan védhető külpolitika irány az, hogy az emberéleteket meg kell védeni, és azt csakis békével lehet.
Kitért a kárpátaljai magyar kisebbség jogfosztására is, az anyanyelvi oktatás súlyos korlátozására az idei tanévtől, rámutatva, hogy a nemzeti iskoláknak innentől kezdve ukrán iskolákként kell működniük.
„Mindig mondtuk, mindig előre jeleztük, mindenhol beszéltünk róla, és a szövetségeseink, a barátaink, az EU-s tagtársaink mind nem voltak hajlandóak tudomást venni erről, hogy diplomáciailag kulturált kifejezést használjak” – közölte.
Majd figyelmeztetett, hogy az EU-csatlakozáshoz a közös értékek és jogszabályok tiszteletben tartására van szükség, aminek a nemzeti kisebbségek védelme is fontos része.
„Amíg Ukrajna nem adja vissza a magyar közösség jogait, addig nem tudjuk támogatni a csatlakozási tárgyalások megkezdését az Európai Unióval. Hatalmas nyomásgyakorlás lesz mindenkin, mindenhol, de az a helyzet, hogy ki kell tartani” – szögezte le.
Továbbá aláhúzta, hogy fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, máskülönben a békének még a reménye is elillan. És azt is közölte, hogy a kormány nem fogja felmondani az ország működőképességéhez szükséges energiamegállapodásokat, nem enged a nyomásgyakorlásnak.
„A szankciós politika megbukott, kudarcot vallott, bajt hozott Európára” – mondta.
A miniszter végül rámutatott, hogy az elmúlt nyolc-kilenc év munkája nyomán Magyarország a nyugati és a keleti beruházások találkozási pontjává vált, ami biztosítékot jelent a gazdasági növekedésre az új világgazdasági korszakban.
„Itt is nagy nyomás lesz rajtunk, mégpedig azért, mert nem mi vagyunk az egyetlenek, akik ezeket a beruházásokat maguknak akarják” – jelentette ki. „Mivel ők (egyes nagy nyugat-európai országok) is akarják ezeket a beruházásokat, ezért mindenféle dolgokat fognak mondani rólunk. El fogják mondani, hogy a Kínával való gazdasági együttműködést be kell fejeznünk, persze azért, hogy ők a helyünkre lépjenek, és a sok ezer, tízezer embernek munkát adó beruházásokat magukhoz tudják vonzani. A helyzet az az, hogy ezekért a beruházásokért továbbra is versenyben kell lenni” – összegezte Szijjártó.
(mti/Felvidék.ma)
