A szlovák külügyminisztérium elutasítja, hogy az Európai Parlament (EP) beavatkozzon a szlovákiai belpolitikai történésekbe – jelentette ki Juraj Blanár tárcavezető szerdán arra reagálva, hogy az EP strasbourgi plenáris ülésén állásfoglalásban bírálta az új szlovák kormányt több olyan reformjavaslat miatt, amely a képviselők szerint aggodalomra ad okot a jogállamiság szlovákiai helyzetére vonatkozóan.
Az EP állásfoglalásában a képviselők megkérdőjelezték Szlovákia képességét a korrupció elleni küzdelemre és az uniós költségvetés védelmére, amennyiben – mint írták – az ország parlamentje elfogadja a Büntető törvénykönyv javasolt reformját.
A szlovák külügyminiszter az EP állásfoglalásával kapcsolatban azt mondta: a szlovák ellenzék nem fogadta el, hogy a szeptemberi parlamenti választásokon nem kapott bizalmat a választóktól és most tovább kampányol.
„Azt hiszik, hogy bármiféle támadásokkal sikerül megváltoztatniuk a jelenlegi helyzetet. És mivel ez nem sikerült itthon, az európai terepet használták fel” – jelentette ki Juraj Blanár, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte. A külügyminiszter rámutatott: amikor ők 2020-tól számos esetben figyelmeztették az uniós szerveket a lakosság elleni jogsértésekre és a jogállam alapjainak megsértéseire, európai részről ez senkit nem érdekelt.
Robert Fico szlovák kormányfő az EP állásfoglalására reagálva azt mondta: a dokumentum szlovák ellenzéki EP-képviselők kézirata, azoké, akik Szlovákia ellen uszítják az EU szerveit és különböző büntetésekre, köztük az uniós alapok folyósításának felfüggesztésére próbálják rábeszélni őket.
„A kormánykoalícióban végérvényesen tudatosítanunk kell, hogy politikai ellenfeleink itthon és külföldön egyaránt szemben állnak velünk, s bármilyen piszkos dologra képesek ebben a politikai harcban. Erre pedig egyértelmű, kemény, de demokratikus választ kell adnunk” – idézte Robert Fico szavait a szlovák hírügynökség.
A Büntető törvénykönyv módosítását decemberben hagyta jóvá Robert Fico kabinetje, arról ezekben a napokban tárgyal a pozsonyi törvényhozás. A reform, amelynek része a csupán néhány éve létrehozott Speciális Ügyészi Hivatal (ÚŠP) megszüntetése is, a pozsonyi kormány liberális ellenzékének hangos tiltakozását váltotta ki, s a javaslat miatt több tüntetést is tartottak a liberális pártok.
Az ÚŠP tervezett megszüntetését egyebek mellett azzal indokolja a kormány, hogy ki kell vonni az ügyészséget a politikai befolyásolás lehetősége alól.
A Speciális Ügyészi Hivatalt – amelynek több lépését felülbírálta az alkotmánybíróság is – a múltban számos bírálat érte, leginkább a jelenlegi kormánypártok képviselőinek részéről, akik azt állították, hogy az ügyészséget politikai ellenfeleik – a szeptemberi előrehozott választásokig kormányzó liberálisok – az ő politikai ellehetetlenítésükre használták fel.
(MTI/Felvidék.ma)
