Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke beszédet mond a magyarországi és felvidéki lelkészek találkozóján, a református egyházban 2024-re meghirdetett élõ ige évének megnyitóján a Groupama Arénában 2024. január 27-én. (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

Csak az „élő ige” éltetheti és tarthatja egyben a református keresztyén közösséget – mondta Balog Zoltán református püspök szombaton Budapesten, a magyarországi és felvidéki lelkészek találkozóján, a református egyházban 2024-re meghirdetett élő ige évének megnyitóján.

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke köszöntőjében kiemelte: igazán keresztény egyház ott van, ahol az „élő ige összeköt bennünket”.

A találkozó résztvevői azért jöttek össze, mert nem tudnak és nem is akarnak az élő ige és egymás nélkül élni. „A közös imádság, a közös olvasás, a közös igeértés és cselekvés áldását keressük” – fogalmazott a református püspök.

Balog Zoltán kitért arra: „nem kis szakítópróba” a lelkészi hivatás, hogy újra és újra a szájukba kell venniük azokat a szavakat, amelyeket „Isten lelke ihletett”, közben pedig költségvetést csinálnak, konfirmandusokat készítenek fel, gyermekeket nevelnek.

Balog Zoltán református püspök (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

„Nincs annál nagyobb kiszolgáltatottság, mint az élő igét kapni munkaeszköznek, és a létfenntartásunk zálogának” – fogalmazott, hiszen az élő igét, Jézus Krisztust soha nem lehet birtokolni, sose lesz „kipipálható”, mindig meg kell küzdeni érte.

De az élő ige ereje képes megváltoztatni a világ realitásait és „bennünket Isten valóságába helyezni, megnyitva az üdvösség kapuját” – mondta Balog Zoltán.

A rendezvényen a bizonyságtevők között volt Novák Katalin köztársasági elnök, Steinbach József református püspök, Ádám Veronika akadémikus és Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora.

Novák Katalin köztársasági elnök (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

Novák Katalin köztársasági elnök elmondta, felnőttként talált rá a hitre. Felidézte, 35 évesen kereknek érezte az életét, és az „kerek is volt. Csak nem volt közepe”. A megtalált hittel a „látásom változott meg” – tette hozzá az államfő, aki hálát adott családjáért, a magyar református közösségért és az egész magyar nemzetért.

Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora bizonyságtételében arról beszélt, a református egyetem kettős kötődése, hogy egyszerre isteni és emberi szóra tanít. A KRE-nek van hitbeli küldetése – jelentette ki, megjegyezve, munkatársai az emberek és a közösség szolgálata mellett kötelezték el magukat.

Steinbach József, az MRE Dunántúli református egyházkerületének püspöke azt mondta: a keresztyén bizonyságtétel csodája, hogy aki a bizonyságtevőt hallgatja, az Jézus Krisztust hallgatja. A keresztyén bizonyságtétel tehát „megelevenítő hatalom”, melynek nyomán „áldás támad”.

Visky András erdélyi magyar író bizonyságtételében a „szerelemről beszélt”, mert mint mondta, nemcsak szerelemből jött a világra, de „hívővé is a szerelem szülte”. „Engem szerelmes emberek vettek körül”, akik „önmaguk megtartása helyett, puszta létükkel leplezték le a történelmi szükségszerűség képében tetszelgő abszurditást” – fogalmazott. Ezek az emberek reménytelenül beleszerettek az örökkévalóba, aki viszonozta szerelmüket. „Arra lettem figyelmes” – tette hozzá, hogy szerelemből fordították oda fáradhatatlanul másik arcukat is az őket verőknek.

Ádám Veronika Széchenyi-díjas orvos arról beszélt: aki – mint ő is – a ratio világában él, egy életen át kérdez és a tudománytól várja a válaszokat. Amikor azonban az ember felteszi saját élete kérdéseit, már nem számíthat a tudományra. Amikor azt kérdezi, “ki vagyok én?, és “mi a helyem a világban?”, Istent keresi, akkor is, ha nem tudja.

És az önmagáról kérdező ember egyszer csak felismeri, hogy nincs egyedül, valaki biztatja, hogy kérdezzen, és hogy válaszokat is találjon, kezébe ad egy könyvet is: a Bibliát.

A szeretetben kapott, Isten bölcsessége által vezetett ismeretszerzés más, mint a tudományos, de megváltoztatja az ember viszonyát a tudományhoz is, mert „visszavesz a mindentudás, a mindent értés nagyképű illúziójából”, ami nem idegen a tudomány világától – mondta Ádám Veronika.

Õsz András nyugalmazott lelkipásztor (j) átveszi a Dobos Károly-díjat Balog Zoltán református püspöktõl, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökétõl a magyarországi és felvidéki lelkészek találkozóján, a református egyházban 2024-re meghirdetett élõ ige évének megnyitóján a Groupama Arénában 2024. január 27-én. (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

A találkozón átadták az elsősorban kistelepüléseken szolgáló református lelkipásztornak adományozható Dobos Károly-díjat. Az elismerést Ősz András rétközberencsi lelkipásztor vehette át a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei településen 1986 óta végzett szolgálatáért.

A találkozón a szervezők közlése szerint az összes Kárpát-medencei református püspök, valamint csaknem ezer református lelkipásztor vett részt a Kárpát-medencéből. A legnagyobb létszámban a Felvidékről és a Tiszántúlról érkeztek Budapestre, de ott voltak Dunamellékről, Dunántúlról, Tiszáninnenről, Erdélyből és Délvidékről is.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház is csatlakozott a magyarországi reformátusok által meghirdetett programhoz. A megnyitón több mint száznegyven lelkész vett részt a Felvidékről.

A reformata.sk beszámolója szerint a személyes bizonyságtételelek sorát gazdagította még a Dobos Károly-díjas Ősz András és Győri-Daniné Tóth Anett lelkipásztorok, valamint Mészáros Pál borász is. Igei olvasással szolgált Molnár Pál és Porubán Ferenc egyházunk főgondnoka, imádságot mondott Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Pásztor Dániel püspök, Fekete Károly püspök, Molnár János, Nemes Pál és Veres Sándor egyházkerületi főgondnokok. A bizonyságtevők felvezető igéit Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas színművésznő tolmácsolta.

Ebéd után a találkozó hét munkacsoportban folytatódott. Az elsőben a Gyökössy Intézet szervezésében a lelkipásztorok kiséréséről és háttértámogatásáról, a másodikban a lelkipásztort segítőkről: a presbiterekről, nőszövetségről, ifjúsági szervezetekről volt szó. A harmadikban arra keresték a választ a lelkipásztorok, hogy miként lehetne pezsgővé tenni a gyülekezeti életet. A negyedikben a református identitást boncolgatták, míg a közösség modern eszközeiről – a református intranetről az ötödik csoportban lehetett bővebb ismereteket szerezni. A gyülekezet által alapított és fenntartott intézmények adta missziói lehetőségekről a hatodik csoportban esett szó, míg az utolsóban a lelkipásztori életpálya fordulópontjait vették górcső alá.

Az anyaországi és felvidéki lelkipásztorok találkozója úrvacsorás istentisztelettel zárult a Nagyváradi téri református templomban, ahol az igét Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke hirdette.

A rendezvény a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány szervezésében valósult meg.

(mti/reformata.sk/Felvidék.ma)