Pósa Lajos lévai kötődéseiről a Reviczky Házban

Pósa Lajos munkásságát felölelő kiállítással egybekötött előadásra került sor február 13-án a lévai Reviczky Házban. Pósa Judit, a Pósa Lajos Társaság elnöke és vendégei igen érdekfeszítő módon elevenítették fel a gazdag életpálya mozzanatait. Mindeközben Pósa Lajos és a Reviczky Társulás jogelődjének tartott Reviczky Társaság kapcsolatára is fény derült.

Müller Péter helytörténész, a Reviczky Társulás helytörténeti szakosztályának vezetője az esemény elején megosztotta a közönséggel a nemrég felkutatott történelmi tényeket. Mint jelezte: Pósa Lajost halála előtt alig pár héttel a lévai Reviczky Társaság tiszteletbeli tagjává választották. Mindennek idén jubileuma is van.

„A társaság első közgyűlésen, 1914. május 25-én Pósa Lajost negyvenéves írói jubileuma alkalmából a társaság első tiszteletbeli tagjává fogadta”

– összegezte a száztíz évvel ezelőtti történteket. Sajnos Pósa Lajos csaknem másfél hónap múlva, 1914. július 9-én elhunyt.

Halála után pár nappal a Lévai Hírlap is megemlékezett a nagy költőről, meseíróról, dalszerzőről, a magyar gyermekirodalom nagy klasszikusáról:

„Pósa Lajos a magyar irodalomban határjelző (…) Pósa Lajos volt az, aki megteremtette a magyar ifjúsági irodalmat. Az ő nyomán szinte irodalmi divattá lett a gyermeki lélekkel foglalkozni s ma már a legelőkelőbb írók is szerencséjüknek tartják, hogy gyermekeknek írhatnak. És van már ifjúsági irodalmunk, fényes, hatalmas, a külföldi ifjúsági irodalommal vetélkedő. S ez Pósa Lajosnak az érdeme.”

A tiszteletbeli tagság kapcsán a beteg költő helyett felesége ír levelet Köveskuti Jenőnek, a Reviczky Társaság elnökének.

Mint íjra: „Mélyen tisztelt elnök úr! Ágyban fekvő beteg jó uram nevében én, a vele érező, vele gondolkozó hitvese mondok ezúttal hálás köszönetet, az általa is nagyra becsült, szeretett költőtársa szellemét kegyelettel őrző és istápoló nagyérdemű Reviczky Társaság mélyen tisztelt elnökének, úgy az irodalmi társaság minden lelkes tagjának, jó uram missziót teljesítő munkásságát elismerő jóindulatú nyilvánításáért s nagyrabecsült irodalmi társaságuk tiszteletbeli tagjává történt megválasztásáért. Isten áldása legyen a költő emlékének oltárt emelő pásztorain! Nemes lelkük szította őrtüzei soha ki ne aludjanak! Mert míg azok az őrtüzek bevilágítanak az éjszakába, addig a magyar szíve verése hallatszik a nemzeti erkölcsök, szokások és érzésekben. Újólag mélységes köszönet jó uramat irodalmi társaságuk keblére zárásáért s vagyok kiváló tisztelettel hívük Pósa Lajosné ”

Pósa Judit előadásában igyekezett megvilágítani a nagyérdeműnek Pósa Lajos életének és irodalmi tevékenységének főbb mozzanatait. Szólt a radnóti gyermekkorról, a rimaszombati tanulmányairól. Mint elmondta: itt ismerkedett meg Mikszáth Kálmánnal, aki szintúgy a líceum diákja volt. Kettőjük között szoros barátság alakult ki.

Mint kiderült, számos párhuzam figyelhető meg a két jelentős szerző életében. Az irodalom és az írás iránti szeretete már itt megmutatkozott – jegyezte meg az előadó.

Az előadást Gyurán Ágnes, a Pósa Lajos Társaság alelnöke irodalmi szemelvényekkel, lejegyzett visszaemlékezésekkel színesítette. Így az ő tolmácsolásában betekinthettek többek között Pósa és Mikszáth baráti viszonyába, ahogy később munkatársaival, pályatársaival folytatott levelezésébe is.

Budapesti tanulmányai után, ahol tanári oklevelet kapott, szabadúszóként tevékenykedett. Majd Szegeden telepszik le, itt kezd tudósításokat írni. Ugyancsak e városban fogalmazódik meg benne a gyermeklap szerkesztésének ötlete. Jó barát címmel jelenteti meg az első gyermeklapját, ami 16 lapszámot él meg.

Az előadás felvázolta meghatározó baráti kapcsolatait is. Az előadó szólt Dankó Pistához fűződő szoros barátságáról. Mint ismeretes, Dankó Pósa több versét megzenésítette. Dankó korai halála után Pósa volt  az első köztéri szobrának kezdeményezője is. Jó barátság fűzte őt Móra Ferenchez is, aki munkatársa lett a következő gyermeklapnál.

Mérföldkőnek számít Pósa életpályájában az 1889-es esztendő, ekkor jelenik meg Az Én Újságom, amit 1914-ben bekövetkezett haláláig szerkeszt. Az Én Újságom az első ilyen jellegű lap volt a történelmi Magyarországon. A levelezői között számos később ismertté vált irodalmár is volt – húzta alá Pósa Judit.

Hamarosan megalakult a Pósa-asztal, ezek baráti összejövetelek voltak. Az asztaltársasághoz tartozott mások mellett Feszty Árpád, Jókai Mór, Móra Ferenc, Gárdonyi Géza, Hermann Ottó, Blaha Lujza.

Legfőként szerkesztőként ismert, emellett verseket költött, meséket írt. Mint már írtuk, számos párhuzam volt Pósa és Mikszáth életpályája között. A nagy palóc mesemondóhoz hasonlóan Pósa bácsi is az írói jubileumának köszöntőse után pár héttel hunyt el. Mindkét palócföldi jeles személyiséget a budapesti Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra.

A Pósa-kultusz ápolója a 2014-ben alakult Pósa Lajos Társaság. Az elmúlt egy évtizedben több roll up típusú kiállítást szerkesztettek meg.

Az Én Újságom megalapításának 130. évfordulója alkalmából 2019-ben jött létre a Reviczky Házban most bemutatott tárlat. A húsz panel a gyermekújság történetét, rovatait, tartalmát eleveníti fel. A lévai előadáson Páko Mária tolmácsolásában általa megzenésített Pósa-verseket is hallhatott a közönség.

A keddi esemény a Reviczky Társulás képzőművészeti szakosztálya és a diószegi Pannonia Polgári Társulás közös szervezésében valósult meg.

(Pásztor Péter/Felvidék.ma)