A római Santa Maria Maggiore-bazilika, a legősibb Mária-templom felszentelését ünnepli a katolikus egyház Havas Boldogasszony emléknapján, augusztus 5-én.
A római Santa Maria Maggiore-templomot III. Sixtus az efezusi zsinat (431) után építtette a Boldogságos Szűz, az Istenszülő tiszteletére és augusztus 5-én szentelték fel.
A jeles nap latin elnevezése: Dedicatio Beatae Mariae Virginis ad nives – hazánkban Havas Boldogasszony vagy Havi Boldogasszony néven ismert. A Müncheni kódex Havi Bódoganya, a Batthyány-kódex naptára pedig Havi Boldog Asszony néven emlegeti.
A legenda szerint a Santa Maria Maggiore-bazilika helyét maga a Szűzanya határozta meg.
A 4. században, Liberius pápa idejében egy Giovanni nevű gazdag római patrícius és felesége elhatározták, hogy vagyonukat Máriának ajánlják fel. A Szent Szűz álmukban megjelent nekik, és arra hívta fel őket, hogy azon a helyen, amelyet másnap, augusztus 5-én hó borít majd, emeljenek templomot a tiszteletére.
Liberius pápának szintén megjelent álmában a Szűzanya, megjelölvén, hol építsen számára méltó templomot Rómában. Kérését Mária azzal erősítette meg, hogy a forró római éjszakán hó esett az Esquilinus-dombon. Reggel, kinézve palotája ablakain a pápa Róma hét halmának egyikén havat pillantott meg, majd lerajzolta a templom körvonalát a csodás havazásra összegyűlt római lakosok előtt.
Innen kapta elnevezését a mai ünnepnap, melyet 1568-ban vett fel V. Pius pápa a Római Kalendáriumba.
A Santa Maria Maggiore-templomot a későbbi bővítések, változtatások után bazilika rangra emelték. Benne található a Nagy Szent Gergely pápa kora óta a római nép által tisztelt Salus Populi Romani (Róma népének üdvössége) elnevezésű kegykép.
Augusztus 5-én, Havas Boldogasszony napján minden évben virágszirmok hullatásával emlékeznek a 358-ban történt csodás hóesésre a Santa Maria Maggiore-bazilika előtt.
Közép-Európában több templom őrzi Havas Boldogasszony kultuszát. Ilyen a horvátországi Balec település temploma, az 1350-es években épült prágai gótikus templom a Jungmann téren, vagy Kolozsváron a barokk stílusban átépített és 1290-ben felszentelt Havas Boldogasszony-templom.
A magyarországi pestisjárványok idején a hívek számos helyen ajánlották magukat és településük templomát Havas Boldogasszony oltalmába.
Ilyen a pécsi Havihegyen épült templom, a Krisztina-városi templom, de jelentős helyet foglal el Szegeden az 520 éves Alsóvárosi ferences templom, mely a Havas Boldogasszony-kultusz legkorábbi emléke Magyarországon, és a dél-alföldi katolikus közösségnek ez az egyik legjelentősebb búcsújáróhelye, ahol évről évre ezrek imádkoznak Havas Boldogasszony kegyképe előtt.
Teleki József (1716–1773) ferences szerzetes lejegyzése alapján a szegedi templom lett a szegedi és a környékbeli népek „havas hegye”: „Építettek a szögediek, Havi Boldogasszony tiszteletére kisded szentegyházat, azután pedig ama győzhetetlen magyar bajnok, Corvinus Mátyás király, minekutána a bosnyai törököket megverte és itt Szögeden országgyűlést tartott, önnön királyi költségével felemelte ezt a jeles szentegyházat, melyben Havi Boldog Nagyasszonyunk az időtől fogva mind háborúban, mind békességben segítő havas hegye vala a Tisza melléki magyar népnek, úgyhogy néhai nagy emlékezető Esterházy Pál, leírván a magyarországi csudákkal tündöklő szent helyeket s képeket, ezt a szögedi havas hegyet is, a bent lévő kegyes képpel azok közé számlálná, és a szögedi Havi Boldogasszonyt, Auxiliatrix Segediensis, Szögedi Segítőnek nevezné, sőt a magyarországi csudálatos képekről írt Litániában is ezeket a szókat említené: Maria Auxiliatrix Segediensis, ora pro nobis. Mária, Szögedi Segítő, könyörögj érettünk.”
Forrás: Wikipédia, MKPK
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
