A szlovák kormánykoalíciós pártok magyar Országgyűlésnek szóló, az állampolgársági törvény elleni tiltakozó határozata még ma megérkezhet Budapestre. A nemzetiek eredeti javaslatához képest még egy ponttal bővült is: a szlovák politika arra is figyelmezteti a magyarokat, hogy Trianon örök és sérthetetlen.
A parlamenti ülés a pozsonyi várdombon 11 órakor kezdődött. Napirendjén ma a lentebb olvasható határozat szerepel, a holnapi budapesti döntést követően pedig majd – sürgősséggel – a szlovák állampolgárságról szóló törvény módosítása is.
„A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának határozata azzal az állampolgársági törvénymódosítással kapcsolatosan, amelyről a Magyar Köztársaság Országgyűlése tárgyal
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa
A/ mélységes nyugtalanságának ad hangot
a Magyar Köztársaság Országgyűlésének azon igyekezete miatt, hogy módosítani kívánja az állampolgárságról szóló törvényt a célból, hogy a Szlovák Köztársaság állampolgárainak lehetővé tegye a kettős állampolgárság megadását;
B/ arra figyelmeztet,
hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésének egyoldalú lépése, mely intézményes kapcsolat kialakítására törekszik Magyarország és a Szlovákia területén élő nemzeti kisebbség tagjai között az állampolgárság megadásával, komoly kétségeket támaszt a nemzetközi jog tiszteletben tartásával, a nemzetközi intézmények ajánlásainak és az Európai Unió értékeinek megtartásával kapcsolatosan;
mindenek előtt azonban
az 1995. évi, a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti jószomszédi viszonyról és baráti együttműködésről szóló szerződéssel kapcsolatosan,
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti 1961-es, az állampolgársági viszonyok rendezéséről szóló szerződéssel kapcsolatosan,
az 1997-es Európai Állampolgársági Egyezménnyel kapcsolatosan,
az 1930-as állampolgársági törvényből fakadó konfliktusok kezeléséről szóló egyezménnyel kapcsolatosan,
az EBESZ kisebbségi főbiztosának az államközi kapcsolatokban történő kisebbségkezelésről szóló bolzanói ajánlásaival kapcsolatosan,
a Velencei Bizottság 2001-es, a rokon államok kisebbségeiknek nyújtott kivételes bánásmódjáról szóló jelentése kapcsán;
az 1920-as Trianoni Békeszerződés kapcsán,
a nemzetközi bírósági döntések kapcsán.
C/ elfogadhatatlannak tartja,
hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése bármiféle exterritoriális jogszabályt fogadjon el, amely a Szlovák Köztársaság állampolgárait is érinti a nélkül, hogy e jogszabályt a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti jószomszédi viszonyról és baráti együttműködésről szóló szerződés értelmében a Szlovák Köztársaság vezető politikai képviselőivel konzultálta volna;
D/ óva int
az 1920-as Trianoni Békeszerződés és Európa háború utáni területi felosztásának újbóli megkérdőjelezésétől;
E/ felkéri
a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökét,
hogy tájékoztassa a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnökét a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által elfogadott határozatról.”
A határozat indoklása szerint Európa békéje, stabilitása múlik azon, hogy Magyarország ne tehessen egyoldalú lépéseket a Szlovákia területén élő magyar kisebbség vonatkozásában, párhuzamosan a trianoni szerződés kapcsán ne fogalmazhasson meg olyan megállapításokat, amelyek a háború utáni területi elrendezést, az azóta kialakult értékrendet sérthetik, vagy megkérdőjelezhetik. A szlovák parlament magyar Országgyűlésnek címzett felszólítását pedig azzal indokolják, hogy mivel exterritoriális törvény készül Budapesten, Pozsonynak az alapszerződés biztosítja a beleszólási jogot. Ezen az alapon Pozsony elvi egyet nem értését és elutasítását fejezi ki a magyar állampolgársági törvény módosítása kapcsán, és törvényi ellenlépéseket helyez kilátásba.
Felvidék Ma
