Imre hercegről, a magyar trón örököséről, Szent István király és Boldog Gizella királyné fiáról november 5-én emlékezik meg a katolikus egyház.
A királyi herceg valószínűleg 1000 és 1007 között született Székesfehérváron, a székesfehérvári ferences templom és a rendház helyén korábban állt királyi palotában. Anyai nagybátyjáról, II. Henrik német-római császárról nevezték el. A Hahóti-kódex és Pray-kódex Hencirus Emericus néven említi őt. Kódexek és krónikák mesélik el életét, melyek főleg legendákon alapulnak.
Amit biztosan tudni lehet róla, hogy nagy gondot fordítottak nevelésére. 15 éves lehetett, mikor apja mellé került, aki beavatta őt az uralkodás és a hadvezetés rejtelmeibe.
1015-től Gellért püspök vette maga mellé és hét éven át tanította. Elvégezte a kor legmagasabb iskolai fokozatait, a triviumot (szöveg, szólás) és quadriviumot (számok). A tudományok mellett a vallásba, valamint a papi élet rejtelmeibe is betekintést nyert.
István vélhetően fia nevelését 23 éves koráig folytatta, teljes egészében az uralkodásra készítette őt fel. Ehhez természetesen egy ígéretes feleségre is szükség volt. A források más és más származású kiszemeltet emlegetnek, köztük lengyel, görög, de még horvát esélyes is lehetett volna Imre herceg jegyese.
Hercegként egy általa felügyelt dukátussal rendelkezett, illetve ő volt a királyi testőrség parancsnoka. II. Konrád német-római császár 1031-ben hadjáratot indított Magyarország ellen. A magyar hadakat feltehetőleg Imre vezette, és a győri csatában győzelmet arattak. Konrád fia, aki később III. Henrik néven lett császár, Esztergomban aláírta a békeszerződést, aminek értelmében az akkori Magyarországhoz került a Lajta és a Ficha-folyóközi terület, de még a Morva-mező is.
István király Imrét jelölte ki az utódjának, megíratta az Institutio Morum-ot, vagyis az Intelmek Imre herceghez című írást, amiben, mint magyar király, és mint atyja, tanácsokkal, intelmekkel látja el fiát, mint a jövendő magyar királyt.
„[…] szerelmetes fiam, szívem édessége, sarjam, jövő reménysége, kérlek és megparancsolom, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul. Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz. Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, őrizd szívedben mindig az isteni intést: »Irgalmasságot akarok és nem áldozatot«” – olvashatjuk az Intelmekben.
István már készült a trón átadására, feltételezhetően a koronázási palást, melyet Gizella királyné készített, ugyancsak ezt a célt kívánta szolgálni.
A királyi párt rövidesen az a hír érte, hogy Imre herceget egy vadászat során egy vadkan halálra sebezte. 1031. szeptember 2-án halt bele sérüléseibe.
A halálával kapcsolatban felmerült az a tény, hogy a németekkel való hadakozás egyik oka volt, hogy amennyiben a német uralkodói család kihal, női ágon Imre lesz az örökös. A váratlan békekötés a győri csatát követően arra enged következtetni, hogy az akkori ellenség gondoskodott arról, hogy Imre ne vegye át a magyar trónt.
Egyes feltételezések szerint nem egy vadkan, hanem egy „vadkan nemzetség” néven rendelkező besenyő volt az orrgyilkos. Imre volt az első a királyi családból, akit az akkor még épülő székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában temettek el. Imre halála után István az országát és koronáját Szűz Máriának ajánlotta fel 1038. augusztus 14-én.
VII. Gergely pápa Szent László király uralkodása idején, 1083. november 4-én István királlyal és Gellért püspökkel együtt avatta szentté Imre herceget. Ünnepe november 5-ére került. A magyar ifjúság legfőbb égi közbenjárójaként is tisztelik.
Imre hercegről számos legenda született. A 12. századi Imre-legenda említi először azt, hogy Imre herceg tudatosan kerülte a gyermeknemzést és szüzességi fogadalmat tett. Ez a tény ugyancsak megkérdőjelezhető, mivel I. Istvánról szerzett hiteles forrás arról tanúskodik, hogy az utódlás fontos érdeke volt a királynak, így az unoka sem lehetett kizáró ok. A szüzességi fogadalom legendája vélhetően a halála után alakulhatott ki, miután már mindenki nyugtázhatta, hogy Imrének nem született gyermeke.
A nevéhez fűződő csodát így őrizte meg a legenda: „Történt ugyanis, hogy egy Konrád nevű remete súlyos bűneire bocsánatot keresve többek közt Szent István sírjához is elvetődött. De a szent király álmában megintette őt, hogy inkább fiának, Imre hercegnek közbenjárását kérje, mivelhogy „ő azok közül való, akik Isten trónja előtt új éneket énekelnek, melyet senki más, aki nem szűz, nem énekelhet”. A remete szót fogadott, és íme, a szent herceg sírjánál csörömpölve lehullottak a tagjaira rakott láncok, s a papírról, melyre a pápa a bűneit felírta, eltűnt az írás. Ettől kezdve a magyar nemzet, mint szentet kezdte tisztelni a tisztaságával tündöklő királyfit.”
A magyar trónörökös halálának helyszínével kapcsolatos legenda így szól: „Szent István fiát kedvelt vadászterületén, az Igyfon erdejében érte a halál. S miután a herceget is szentté avatták, halála helyszínének közelében, a Berettyó melletti dombon felépítették a Szent Imre-apátságot. Ma már csak a falu neve és a herceg szobra őrzi emlékét a Bihar megyei Hegyközszentimrén. Már rég elmúlt az az idő, mikor Hegyköz központi települése a Borsa család birtoka, Adorján volt.
Elődeink Bihar földvárát később a róla elnevezett vármegye és püspökség első székhelyévé tették. A magyar trónörökös hercegek rendre innen irányították a dukátust.
Aztán jött a tatár és az addig fényes Bihar hosszú időre mély álomba szenderült. Ezer esztendővel Árpád várfoglalása után turulmadaras emlékművet avattak a várban. De végül jött a román, és Bihar emlékoszlopa is romba dőlt. Csak egy csonka torony maradt, és feliratának fájó emléke: Állj kőemlék, állj a végtelenségig! Jelképeként a honszeretetnek. Hont szeretni végleheletéig tanítsd minden fiát e nemzetnek.”
Ma, Hegyközszentimrén, a templomkertben őrzik az ősök emlékét, köztük ott áll a királyi herceg, Szent Imre szobra. A Kárpát-hazában számos tanintézmény, kulturális és egyházi egyesület és cserkészcsapat viseli a nevét.
Forrás: Wikipédia, Szentek élete
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
