1896-ban Vaszary Kolos Magyarország prímása kérésére XIII. Leó pápa elismerve a magyarok ezer éves töretlen Mária tiszteletét október második vasárnapjára engedélyezte a Szűz Mária Magyarok Nagyasszonya ünnepét, melyet később Szent X. Piusz október 8-ra tett.
Idén október 13-án, az aznapi vasárnapi magyar nyelvű szentmisén a lévai római katolikus magyarok a helyi Szent Mihály arkangyal-plébániatemplomban szentmisével ünnepelték meg a nagy eseményt. A templomi kórus előadásában „Boldogasszony Anyánk …” kezdetű szép egyházi ének dallamára Péter Ottó lelkiatya asszisztenciájával a Lévai Szent László Körnek adományozott Szent István és Szent László csontereklyéket tartalmazó ereklyetartóval vonult be templomunk főbejáratán.
(Fotó: Müller Péter)
A szentmise kezdetén Ottó atya az ereklyetartót a miseasztalra helyezte, majd bevezetőjében az ünnep jelentőségét méltatva elmondta: „A mai nagy ünnepen Szűz Máriára, mint a magyarok patrónusára is emlékezünk, nemcsak azért mert Szent István 1038-ban Szent Koronájával felajánlotta neki országát – amit később Szent László is megerősített – hanem azért is, mert anyai szeretetével megtartott bennünket már több mint ezer éve. Mi pedig ma ugyancsak gyermeki bizalommal fordulunk Égi Édesanyánkhoz, hogy legyen személyes életünk, családunk és helyi közösségünk pártfogója és köszönjük meg neki azt a sok segítséget, amivel hozzá forduló kéréseinket Szent Fia felé közvetíti, s azok nála meghallgatásra találnak.”
Lelkiatya szentbeszédében mindenkit megerősített, hogy a mai napig a Szűzanya óvó keze felettünk van, Szent István örökségét vigyázza, hogy az ország erkölcsi alapját a tízparancsolat adja.
Ugyancsak rámutatott, hogy ahogy az angyal felkereste Szűz Máriát, úgy nekünk is meg kell tisztelni Máriát: napi imáinkban többször is szóljunk Égi Édesanyánkhoz, imádkozzunk Hozzá, helyezzük elé gondjainkat, kérjünk Tőle segítséget, tanácsot, de osszuk meg vele örömeinket is. De a legfontosabb kérésünk a Szűzanyához, hogy kérje az Ő Szent Fiát, hogy úgy vezesse életünket, hogy üdvözülhessünk. Ottó atya hívei szívére helyezte, hogy ápolják őseink vallási és világi hagyományait, különösen kitért a valamikor családi házaknál rendszeresen találkozó imacsoportok erejére. Sajnálattal állapította meg, hogy a városokban ez a hagyomány már szinte teljesen kihalt, faluhelyeken is egyre ritkább esemény. Mindenkit biztatott – csak rajtunk múlik, hogy a jövőben ez is másképp legyen.
Ottó atya ereklyeérintése (Fotó: Müller Péter)
Ottó atya szentbeszéde végén hívei szívére helyezte, hogy a Szűzanya legyen mindannyiunk példaképe. Kérte Őt, hogy árasszon el mindannyiunkat bölcsességével, azzal a bölcsességgel, ami szabad akaratunk szerint el tudja választani a jót a rossztól, hogy mi csak a jó útján járjunk. Mindenkit kért, hogy ma még otthonainkban is emlékezzünk meg a Magyarok Nagyasszonyáról.
Az ünnepélyes áldást követően a hívek hosszú sorban türelmesen vártak, hogy az ereklyék előtt tisztelegjenek, majd azok megérintésével Szent István és Szent László királyok ereklyéiből kisugárzó erőben részesüljenek. Azoknak a szent királyaink ereklyéiből, akik mindketten országukat és népüket a Szűzanya oltalmára bízták, mint arról gyönyörű „Boldogasszony Anyánk …” kezdetű egyházi énekünk alábbi sorai is tanúskodnak:„Amiként Szent István örökségben hagyott, Szent László király is minket reád bízott.”
Ereklyeérintgetés (Fotó: Müller Péter)
Eközben Éder Mária kántor és Mészáros Teréz karnagy vezetésével a templomi kórus és az ereklyeérintgetésre váró hívek szebbnél szebb Magyarok Nagyasszonyát dicsőítő énekétől zengett a lévai plébániatemplom. A mellékoltáron a Lévai Szent László Kör garganó-i Sz. Mihály barlangtemplomból származó kő ereklyéjéhez is járultak a kedves hívek.
Akik aznap részesei voltak ennek az ünnepi szentmisének lélekben megerősödve tértek haza otthonaikba, s ezzel a lelki többleterővel futnak neki a következő hét, hetek napi kihívásainak.
Templomi kórus (Fotó: Müller Péter)
(Müller Péter/Felvidék.ma)
