Szeptember 11-én a lévai Reviczky Házban került sor a Reviczky Társulás berkein belül működő Léva és vidéke helytörténeti szakosztály immár 129. helytörténeti előadására, melyen a 100 évvel ezelőtti lévai történések felidézésére került sor.

A téma előadója a helytörténeti szakosztály vezetője, Müller Péter volt, aki bevezetőjében elmondta, hogy ezzel az előadással a helytörténeti előadássorozaton belül folytatódik az a sorozat, mely 105, illetve 100 évvel ezelőtti helyi eseményeket idéz fel az érdeklődő közönség számára.

Majd az előadó, megragadva az idő fonalát, számos kordokumentummal illusztrálva hónapról hónapra haladva mutatta be, mi is történt Léván 1925-ben.

Léva ekkor közigazgatásilag a Zólyomi nagyzsupa része volt. Januárban a lévai egyletek és polgári társulások rendre megtartották közgyűléseiket és megkezdték évi rendszeres tevékenységüket. Januárban a Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség Léván tartotta közgyűlését, melyen Szentiványi József világi elnök megjelenésében akadályoztatva volt. A hónap helyi jó hírei voltak, hogy Csernák Juliskát és Kmoskó Irént – a „Boldogasszony anyánk” kezdetű régi egyházi ének előző évi március 15-i templomi éneklése miatt – a komáromi törvényszék a vád alól felmentette, valamint hogy a szlovákiai magyar tannyelvű elemi népiskolák és polgári iskolák is állami engedélyt kaptak, hogy megemlékezhessenek Jókai Mór születésének századik évfordulójáról.

(Fotó: Müller Éva)

Február szomorú eseménye volt Petrogalli Oszkár halála, akinek besztercebányai temetésén a lévai magyarok testületileg vettek részt. Februárban a lévai magyar képviselők számos régi lévait mentettek meg helyi illetőségének elvesztésétől. A pásztorlevél felolvasása miatt a csendőrség Szakács Viktor lévai plébánost és további 4 környékbeli papot is feljelentett az államügyészségen. A hónap végén a lévaiak Jókai emlékének áldoztak egy nagyszabású kulturális rendezvényen, melynek szónoka dr. Jankovics Marcell, a pozsonyi Toldi Kör alelnöke volt. A helyi Bars hetilap két lévai költő Jókaihoz írt versét közölte.

Március elején a zólyomi zsupán indoklás nélkül feloszlatta a magyar többségű lévai képviselő-testületet és a helyi politikai pártok javaslatai alapján kinevezte az új képviselőket. Az indokolatlan feloszlatás ellen szót emelt a lévai illetőségű dr. Gyapay Ede megyei képviselő is Zólyomban.

A lévai Kaszinóban Ölvedi László neves fiatal poéta is bemutatkozott.

Áprilisban a lévai izraelita Filléregylet megünnepelte 25 éves jubileumát. Áprilisban a Katolikus Nagybizottság gyűlése volt Léván, ahol Bittó Dénes és Palkovits Viktor nemzetgyűlési képviselő elnököltek, dr. Alapy Gyula, dr. Haiczl Kálmán és Letocha József a magyar papi szeminárium komáromi felállítását is sürgették. Májusban az 1919-ben Csehszlovákiából kiutasított Birtha József helyett Antal Gyulát választották lévai református lelkésznek. Pár napra rá Birtha József református lelkész is megjelent Léván feleségével, akiket még aznap egy civil ruhás hatósági közeg kísért el az államhatárig.

(Fotó: Müller Éva)

A nyári hónapok során az állami földhivatal a lévai uradalomban, Bars vármegye számos helyén és Mirbach Emil birtokain is földosztást rendelt el. Június minden napján Faragó Ödön Szlovákiai Magyar Színtársulata változatos darabokkal szórakoztatta a lévai közönséget. A lévai iparos tanonciskola 40 éves fennállásának emlékére nagy sikerű tanoncmunka-kiállítást rendezett. Július elején a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület több mint 400 tanító részvételével Léván tartotta meg első kongresszusát, és megjelent Zelenyák János lekéri plébános, természetgyógyász  gyógynövényekről és annak hatásairól szóló könyve. Gyapay Ede dr. a keresztényszocialista párt lévai elnöke vidéki körútja során az együttműködésre és összetartásra hívta fel a népet, majd kitért a földreformra és a földosztásra, s követelte, hogy a földet a községbeli igénylők kapják meg, ne pedig idegenből hozott telepesek. Augusztusban szélvész pusztított a városban, kigyulladt a lévai hengermalom és nagyszabású nemzetközi teniszversenyt rendeztek a sportág helyi szerelemesei.

Szeptemberben Gerő Gusztáv és Hetzer Géza batik- és képkiállítása került megrendezésre a városháza nagytermében.

Szeptemberben megjelent dr. Kersék János helyi költő „Templomcsend” c. verseskötete és a lévai oktatási intézményekbe 984 magyar és 565 szlovák diák iratkozott be.

Ugyancsak szeptemberben a lévai főtéren egy több száz főnyi néma, méltóságteljes tömeg vonult a lévai pénzügyi kirendeltség székházához, hogy így tiltakozzanak a hosszú ideje válasz nélkül hagyott fellebbezésükre, amit a rájuk méltatlanul kivetett magas vagyondézsma ellen terjesztettek be. Négyévi várfogság után felmentették a lévai illetőségű Cseh Bélát, akit kötelező katonai szolgálata alatt ért jogtalan sérelem.

Októberben a helyi választások az autonomista koalícióba tömörülő pártok (a magyar keresztényszocialista, szlovák és magyar kisgazda pártok) fölényes győzelmével értek véget. Ugyancsak októberben országos szinten megalakult a Magyar Nemzeti Párt, melynek lévai szervezete már novemberben a Bars hetilap hasábjain is a lévai magyar szülőkhöz fordult a lévai reálgimnázium magyar tanítási nyelvű osztályainak létesítése ügyében.

(Fotó: Müller Éva)

A novemberi nemzetgyűlési képviselő- és szenátori választások Léván ugyancsak az autonomista pártok fölényes győzelmét hozták. Ezzel Léva is hozzájárult ahhoz, hogy a prágai parlament 5 nemzetgyűlési és 4 szenátori székébe magyar képviselők ülhettek. Decemberben Orth György világhírű magyar labdarúgó, neje, Orthné Mihályi Vilcsi színésznő és Békeffi László magyar komikus a városháza nagytermében a sport, az előadó-művészet és a humor egyvelegével arattak nagy sikert. Továbbá Túri Nagy János szigorló orvos vezetésével a lévai városháza nagy tanácstermében megalakult a Garamvölgyi Főiskolások Szövetsége és ebben a hónapban jelent meg a Magyar asszonyok és leányok lapjának a Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap külön Léva városával foglalkozó melléklete, mely a mai napig értékes forrása Léva történetének.  Az év utolsó hónapja a városban az adventi készülődés és a karácsonyi jótékonykodás jegyében telt.

1925-ben a 12 ezer lakosú Léván 244 gyermek született és 228 volt az elhalálozások száma, mely utóbbi magas szám oka az volt, hogy az I. világháborúban elesett lévai hősök közül 53-an csak ebben az évben lettek hivatalosan holttá nyilvánítva.

A lelkes hallgatóság nagy tapssal jutalmazta a tartalmas előadást és a nagy kutatómunkát végzett előadót.

Az előadást követően egy kötetlen társalgás alakult ki a jelenlevők között, felidézték a szüleiktől, nagyszüleiktől és dédszüleiktől hallott régi helyi történeteket, melyek számos új és érdekes információval szolgáltak az előadónak és a jelenlevőket is gazdagították.

RT/Felvidék.ma