Különös jelentőséggel bírt az Európai Parlament (EP) kisebbségi munkacsoportjának (Intergroup) tegnapi ülése Strasbourgban, mert a kisebbségvédelem két fontos egyezményének, a Kisebbségi Keretegyezménynek és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának tízéves évfordulója alkalmából értékelte az eredményeket – szögezik le Gál Kinga és Tőkés László EP-képviselők közleményükben.

 

Gál Kinga hangsúlyozta: a két dokumentum nagyban hozzájárult a kisebbségvédelem és a nyelvi jogok európai elfogadtatásához. Különösen fontos szerepet játszottak az új tagállamok uniós csatlakozási tárgyalásai során, ugyanis a koppenhágai kritériumokban megjelenő kisebbségvédelmi előírások betartása e két dokumentum segítségével volt vizsgálható. A képviselő fontosnak tartotta, hogy tagállami alkalmazásukat fokozott figyelem kísérje a társadalom és a politika részéről is.

 

A bizottság elnöke a magyarság legendás alakjának nevezte Tőkés László püspököt, és történelmi pillanatként értékelte, hogy megjelent a munkacsoportban. Tőkés felhívta a figyelmet a moldvai csángók helyzetére, amely hasonlít a Timok-völgyi románok, valamint a görögországi és a bulgáriai macedónok helyzetére. Külön is kitért az egyházak ezen nemzeti közösségekhez való viszonyára, és példaként hozta fel a moldvai román katolikus egyház negatív magatartását. Javasolta, hogy a Balkán országaiban tapasztalható kisebbségellenes gyakorlattal átfogó keretben, külön foglalkozzon a munkacsoport. Az ülés végén az elnök bejelentette, hogy a munkacsoport hamarosan napirendre tűzi a moldvai csángók ügyét.

 

Felszólalásában Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő kifejtette: az Intergroup tevékenysége hatékony eszközt jelenthet ahhoz, hogy az EU intézményeit közösen rávezessék egy olyan törvényes keret megalkotására, amely a tagállamokban élő nemzeti kisebbségek statútumát megfelelően szabályozza.

 

Sógor Csaba állítása szerint „hasznos dolog, ha az Intergroupban nemcsak a magyar problémákról esik szó, hanem a többi európai kisebbségről is, úgy mint a görögországi macedónokról, szerbiai timokvölgyi románokról és koszovói albánokról, finnországi svédekről”. Szerinte ugyanis a határon túli magyarság kérdéseit a többi európai kisebbséggel együtt felvetve, sokkal több esély adódik a megoldásra.

 

Szabadság